Kosárlabda
Új utakat keres a Soproni Sportiskola
Hosszútávú építkezésbe fogtak Sopronban, a játékosok egyéni fejlődését állítva a központba.

:
:
Hogy mennyire komolyan gondolja a Soproni Sportiskola Kosárlabda Akadémia a teljes képzési rendszerük újrahangolását, azt jelzi az is, hogy az U16-os és az U18-as korosztállyal egy új szisztéma szerint kezdték meg a munkát.
https://bball1.hu/a-csucsrol-is-van-hova-tovabblepni/
https://bball1.hu/szakmai-ujrahangolas-a-soproni-sportiskolaban/
Az U18-as csapat vezetőedzője a Soproni Sportiskolánál negyedik szezonját kezdő Carlos Vallejo lesz továbbra is, a másodedző pedig a Zalaegerszeg NB I B-csoportos női csapatának vezetőedzői székét a soproni utánpótlásra cserélő Czukor Bence. Az U16 A csapatnak pedig Czukor Bence lesz a vezetőedzője, Carlos Vallejo a mentora. Hogy ez a hétköznapi munkában mit jelent, és milyen célokat sejtet, arról faggattuk a két szakembert.
– Az új felállás egyrészt hosszútávú gondolkodásról szól, másrészt egy olyan szisztémáról, amiben a játékosok napi szintű fejlődése a cél. A tizenhat évesek nagyon szorgalmasak és egy jó stáb áll mögöttük. A tehetségeinket fel kell készítetünk arra, hogy erős 18 évesek legyenek, készek akár egy profi pályafutásra is. Atletikus és okos kosarasokat nevelünk belőlük. Az U18-asoknál pedig főleg az egyéni fejlesztésre helyezzük a hangsúlyt. Bence sokat elemez majd, de a döntéseket együtt hozzuk meg. A két korosztály különböző, az idősebbek nyilván már tudatosabbak, kiforrottabbak, más pedagógiát kell alkalmazni náluk, de a lényeg mindkét csapatnál az, hogy a srácok az egyéni képességeikhez legmegfelelőbb úton és módon kapják meg a fejlődésükhöz szükséges nevelést – magyarázza Carlos Vallejo, aki három év alatt kétszer is bajnoki aranyhoz segítette sportiskolai csapatát.
Korábban dr. Csátaljay Gáborral dolgozott, akivel kitűnően megértették egymást, most új munkatársat kapott. Czukor Bencével együtt nevetve mesélik, hogy már az első kávénál jót beszélgettek, hamarosan pedig az is kiderült, hogy azonosan gondolkodnak a kosárlabdázásról és az utánpótlásnevelésről. Azóta az összhang már a külső szemlélőnek is nyilvánvaló.
– Bencéről annyit tudtam, hogy alázatos és szorgalmas szakember, ezt azóta a tapasztalat is igazolta. Ráadásul tanulhatok tőle, ez nekem fontos. Miután együtt foglalkozunk a két korosztállyal, arra is lehetőségünk lesz, hogy a kiemelt fiatal tehetségek a nagyobbakkal edzhessenek, könnyebb lesz a csapatok közötti átjárás is. Mindketten kihívásként állunk a szezon előtt, ugyanakkor azzal az elhatározással, hogy nem csak az előttünk álló évadban gondolkodunk, hanem rálépünk egy új, talán rögös útra, ami hosszú ugyan, de a magyar kosárlabda és a soproni játékosok érdekében a fejlesztésről, a fejlődésről szól – fogalmaz a spanyol szakember.
Czukor Bence mosolyogva fordítja társa szavait, látszik rajta, ezt már átbeszélték párszor. A fiatal szakember új munkatársa a Soproni Sportiskola Kosárlabda Akadémiának, holott tulajdonképpen hazatért. Tagja volt a sportiskola első csapatának és részese első igazi sikerének is. De kezdjük az elején! És az ő esetében ezt tényleg a legelején kell kezdeni.
– Édesanyám, Czukorné Hollós Anna még aktív kosaras volt, amikor én Finnországban megszülettem. Tulajdonképpen a pálya szélén tanultam meg járni is. Ahogy iskolás lettem – már itthon, Sopronban -, én is elkezdtem kosarazni, ahogy oly sokaknak, nekem is Stánitz Ferenc, később pedig Horváth József volt az edzőm. Soha nem éreztem azt, hogy számomra ez kijelölt út lenne vagy el kellene távolodnom a kosárlabdától. Ez valószínűleg azért volt így, mert mindig jól éreztem magam a pályán. Ez az a közeg, amiben otthonosan mozgok. Célokat, sikereket, barátokat adott a kosarazás – foglalta össze gyerekkorát Czukor Bence. A sportiskolás éveket U18-asként egy negyedik hellyel zárta társaival, ami akkor, nem sokkal az egyesület megalakulása után, hatalmas teljesítmény volt. Tizenhét évesen egy cserediák programmal ugyan egy évre Brazíliába ment, de ott is kosarazott.
– A líceumi érettségi után Pécsre mentem tanulni sportszakra, közben a PVSK-ban játszottam, tagja voltam az U20-as bajnokságot megnyerő csapatnak is. Két év után viszont hazajöttem, mert már új utakat kerestem. A tanulmányaimait a szombathelyi egyetemen fejeztem be rekreáció szervezés és egészségfejlesztés szakon, amit azóta kosárlabda szakedzői mesterdiplomával egészítettem ki a Testnevelési Egyetemen. Edzősködtem a Darazsaknál, játszottam a Mattersburg csapatában az osztrák Bundesligában, és ha jól számolom, összesen hét szezont a SMAFC csapatában. Közben már egyre inkább az edzői munka érdekelt, így örültem a lehetőségnek, amikor Zalaegerszegre hívtak. Két szezonban dolgoztam a ZTE NB I B-s felnőtt női csapatának vezetőedzőjeként, nagyon hasznos és jó tapasztalatokat szerezve – foglalja össze dióhéjban szakmai pályafutását a 28 éves szakember.
– Mindig szerencsém volt: olyan emberek és mentorok vettek körül, akiktől tanulhattam. Most pedig minden összeért az életemben: a nyáron nősültem, és megkeresett a nevelő egyesületem egy olyan feladattal, amire mindig is vágytam. Jó csapatban, hosszútávú terven dolgozhatok, új megoldásokat kereshetek és valósíthatok meg egy nagy cél érdekében, ami mi lehetne más, mint jó kosarasokat nevelni. Nemzetközi pályára kell állítanunk a tehetségeinket! Ez nagy kihívás, jó feladat. És mindezt abban a közegben, ahol én is felnőttem; abban a csarnokban és részben azokkal a szakemberekkel, akik engem is neveltek. Néha elkap a deja vu érzés, és nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy megtalált ez a feladat – zárta a Czukor Bence.
Szerző: Nagy Márta

Magyarországon messze itt működik a legjobb munka, már ami az utánpótlást illeti!
Remélhetőleg például szolgál a legtöbb ember számára, akik a szövetségben dolgoznak.