Nagy lehetőség előtt állt a csoportban meggyőző teljesítményt nyújtó, egy hosszabbításos vereség mellett három magabiztos győzelemmel a második helyet megszerző U20-as magyar válogatott a pozsonyi Eb negyeddöntőjében: 2016 óta egyetlen korosztályos nemzeti csapatunk sem szerepelt A divízióban, vagy jutott a legjobb négy közé a B-ben. A legközelebb ehhez U18-asaink álltak tavaly, amikor a legjobb nyolc között egyetlen ponttal kaptak ki Szlovákiától – ennek a csapatnak a ma pályára lépők közül Lukácsi, Rosta, Gál, Mezőfi és Szász-Veres is tagja volt.
Az ellenfél az utóbbi időszak egyik leggyakoribb riválisa, a C jelű hatost 4-1-es mérleggel, hármas körbeverésben megnyerő Portugália volt, az elmúlt három kontinenstornán egyaránt összecsaptak a felek, idáig egyszer tudtuk őket legyőzni hét Eb-mérkőzésen, viszont júniusban, Székesfehérváron ez kettőből kétszer sikerült edzőmeccsen. A luzitánok keretéből öten is az Egyesült Államokban pallérozódnak, egy angliai légiós mellett hat otthon szereplő játékos kapott lehetőséget náluk.
Igencsak beragadtak a rajtnál a mieink, Andrade vezérletével bő két perc alatt 8-0-s előnyt építettek ki a portugálok, korán időt kellett kérnie Forray Gábornak. Sokáig nem rezdült a háló, aztán Panzo, majd Cherepenko büntetőzhetett, első hét mezőnykísérletünk kimaradt, kerek öt perc elteltével Mezőfi szerezte az első magyar pontokat Palotai bejátszásából (10-2). Noronha gyorsindításos kosarát Kertli két hatalmas triplája követte – a borzasztó kezdés után dobbant a magyar szív, pillanatok alatt visszajöttünk lőtávolba (12-8). Cherepenko gyötörte be harmadik esélyből, Rosta vette észre Palotait, Coelho ziccerére Mezőfi felelt faulttal együtt, egy nehéz közelit is értékesített a Sporting centere – nem játszottak jól, de közel tudtak maradni a riválishoz a mieink az első kiszünetig (18-13).
Angyal brutális blokkjából Rosta mehetett a gyűrűig, aztán előbbi talált be közelről. Utóbbi is kiosztott egy sapkát, Varga révén először vezettünk a 12. percben (18-19). Panzo álította meg nagy rohamunkat, de aztán elhagyta a labdát, Palotai pedig büntetett tranzícióból, Angyal ismét látványosat szerelt, Gál ment végig – a találkozó ezen szakaszában a magyarok játszottak fölényben, négy perc leforgása alatt 10-2-es futást produkáltak (20-23). Andrade rángatta ki csapatát a gödörből négy gyors ponttal, egy kritikus, gól nélküli időszak végén Angyal büntetőzött 50%-kal. Mindkét gárda igyekezett első opcióból befejezni akcióit, őrült iramban zajlott a mérkőzés, Caetano két távolijával az ibériaiak kerültek ismét előnybe (30-24). Hiába hívta magához övéit Forray, négy játékperc is lepörgött magyar mezőnykosár nélkül, aztán Gál tette fel Lukácsi alapvonali bedobását. Mezőfi is a vonalon hagyott egy pontot, Ferreira megcsinálta a 2+1-et, Cherepenko alakította ki a 34-27-es részeredményt, noha volt egy remek periódusunk, visszavették az irányítást a portugálok, ugyanakkor még semmi nem volt veszve. Egyik oldalon sem ültek a kinti dobások, nagy különbséget jelentett, hogy egy leszedett támadólepattanóra jutott hét ellenfélnek engedélyezett, a többi mutatóban viszont nem voltak fölényben Joao Figueiredo tanítványai.
Palotai jóvoltából az egymást gyorsan követő harmadik magyar kinti kísérlet már a gyűrűben landolt, aztán Angyal is beverte a periméterről! Varga elcsente a játékszert, Lukácsi büntetőjével egyenlített Magyarország. Nem volt megállás, a nagykőrösi kötődésű kisember támadóhibát harcolt ki, Palotai egészen elképesztő, dudaszós pöcije már a fordítást jelentette, lejárt a portugál támadóidő, Mezőfit nem lehetett megállítani (34-38). Zsinórban 11 magyar pontot követően kértek időt a fehér mezesek, védekezésben keményedtek is, de elöl továbbra is a tanácstalanság látszott rajtuk, egymás utáni támadások sora zárult sikertelenül. A játékrész második felébe lépve Naia mozdította el Portugáliát a félidei 34 pontról, csakhogy Kertli demoralizáló bravúrkosarat szerzett fordulásból, majd a plusz egyet is rápakolta (36-41). A csapathibákkal is meggyűlt a luzitánok baja, mesterük technikait kapott, viszont háromból csak egy büntető ért célba, Naiánál négyből kettő volt a mérleg, Andrade tempójával kettő maradt közte (40-42). Görcsössé vált támadójátékunk, ami eladott labdákat eredményezett, szerencsénkre a kihagyhatatlant is elhibázták a portugálok. Varga Ferenc állt csapatunk élére, brusztolós kettesét egy jó büntetővel fejelte meg, Ferreira trojkájával és Caetano szemfüles találatával mégis egálról indult a záró felvonás (45-45).
Pillanatok alatt beütöttek négy faultot a mieink, akik érthetetlenül elveszítették a fonalat, számolatlanul gyűjtötték a lecsorgókat támadó oldalon a portugálok, Ferreira egyet vissza is tett, elöl dobóhelyzetig sem igazán jutottak a piros mezesek, Caetano és Coelho lökte még mélyebb gödörbe a magyar alakulatot (52-45). A portugál kezek is megremegtek, de mindez mit sem ért, hiszen ezúttal magyar pont nélköl telt el a negyed több mint fele. Andrade közétette a tízet, alig négy perc maradt a csodára, Mezőfi hármasa felcsillantott egy reménysugarat, ám jött egy ziccer Carrerától (57-48). Vészesen fogyott a játékidő, 99 másodperccel az órán az NKA Pécs tehetsége szerzett egy pontot, közel sem volt hibátlan a portugálok játéka, de egész egyszerűen képtelenek voltak betalálni a mieink, Carrera demoralizáló zsákolása pedig végképp lezárta a mérkőzést (62-51) – tovább tart a tíz éves átok, legközelebb U18-asaink tehetnek kísérletet ennek megtörésére július 24-étől Horvátországban, az U20-asok holnap Írországgal játszanak az 5-8. helyért.
Fotó: FIBA



Szomorú, hogy csődött mondtuk egy nem különlegesen jó portugál csapat ellen. Vajon mi történt Lukácsikkal és Rostával, akik papíron húzóembereknek kellett volnia lennie?
Érdekes hogy végre van egy egész pofás korosztályunk (bár belenézve az a divíziós meccsekbe semmi keresnivalónk nem lenne ott) és nem tudunk egyszerűen feljebb kerülni. Amúgy meg most jött ki videó meg interjú Rostáról, hogy mekkora sztár és egy ilyen meccsen 2 pontot tudott hozzátenni?…..
Forray mester ismét nagyot alkotott az utolsó negyedben, de biztos megmagyarázza nyolc oldalon keresztül.
2007-ben jutott fel a 16-ba utoljára csapat. U16 volt. A következő évben rögtön kiesés. Utána akkor, amikor felemelték egy időre az A csoport létszámát 20-ra, ott sikerült harmadikként bejutni…..U20-ban.
2015-ben, Fehérváron sikerült legutóbb feljutni U20-ban egy bronzéremmel, a Perl-Váradi-Benke-Filipovity Márkó-Keller Iván-Révész-féle ‘95-96-os generációval. A 2016-os, 16 csapatos A divíziós Eb-n nyeretlenül utolsó lett a Mócsán Bálint és Pongó Marcell vezette válogatott, ugyanebben az évben 4. helyen végeztek a B-ben az U18-asok Kucsorával, Durázival, Krnjajskival, Rudnerrel, miután egy ponttal veszítették el a bronzmeccset Szlovákia ellen. Azóta a három korosztályban összesen 21 Eb-n nem jött össze a négy közé jutás, négyszer sikerült negyeddöntőbe jutni, ehhez jött most egy ötödik 5-8-as szereplés.
Ok, de amikor Perlék feljutottak, akkor összesítésben a 23. helyet szerezték meg (20-as A csoport). Ez még összejöhet most is.
Valóban, már 16 csapatos mezőnybe került fel a válogatott 2016-ban, de egy évvel korábban még a húszas A mögött jött össze a B-s bronzérem.
Ki engedi még válogatott közelébe Forrayt? Hányszor kell, hogy elbukjon? 🥴🤦