Noha előzetesen közel sem tartották csoportja esélyesének, a magyar U18-as válogatott többnyire magabiztos, a legforróbb pillanatokban pedig minden ellenfelénél élesebb játékkal 4-0-s mutatóval a D jelű ötös élén zárt, így a tavalyi 6. helyezést követően ismét eljutott a torna leginkább sorsdöntő szakaszához, a negyeddöntőhöz. A rivális az a Belgium volt, amely nagy csatában kikapott Hollandiától, ám a másik négy meccsét megnyerte – csöppet sem meglepetés a nyugat-európaiak nyolc közé kerülése, hiszen 2025-ben ebben a korosztályban még az A divízióban szerepeltek, míg U16-ban – többek között a mieinket is legyőzve – egy ezüstéremmel kiharcolták a feljutást a B-ből. Akárcsak az említett szkopjei kontinensbajnokságon, ezúttal is a 2009-es születésű szupertehetség, a Real Madridból idén nyáron az Egyesült Államokba szerződő Aaron Ona Embo a fekete-sárga-vörösek legjobbja, aki 22,6 pontos átlaggal a csoportkör legeredményesebb játékosa volt; rajta kívül egy spanyol és két francia légiós, valamint nyolc otthon játszó fiatal alkotja a keretet.
Egyik szakvezető sem változtatott legutóbbi kezdőötösén, a fekete mezesek klasszis irányítója kezdte a pontgyártást, ám Bartik triplával válaszolt a sarokból. Egy eladott labdát Van Hecke büntetett kintről, egy másikból a gyűrűig ment, aztán Elocobe szórta be az üres hármast – nem indult jól az összecsapás, három és fél perc elteltével Sipos Péternek kellett időt kérnie (3-10). Tshimanga kihasználta ziccerét, Kasongo növelte tovább az előnyt, tanácstalannak tűntek a mieink, Szafkó sportszerűtlent vétett, Ona Embo minden húzása ült, bő öt perc gólcsend elteltével Kurfis zárta le végre a 18-0-s belga rohamot (5-20). Egészen ellenállhatatlanul játszott Steven Ibens együttese, 5-27-nél Halasy talált be, majd szedett védőlepattanót, Gáspár tört be bátran, Rotsaert mindkét büntetőjét kihagyta, csakhogy Havyarimana visszatette a pattanót. Az NKA játékmestere egyéni villanásokkal meg tudta bontani a védelmet, mindez arra volt elég, hogy 13-29-re hozza vissza csapatunkat a kisszünetre – nem egészen így képzeltük el a az első negyedet, de a kisszünet előtti időszakban már mutattak életjeleket U18-asaink.
0-s számú játékosunk ott folytatta a második etap elején, ahol abbahagyta, az első 15 magyar pontból nyolcat vállalt, a rivális játékából viszont kezdett eltűnni a mindent elsöprő magabiztosság – sajnos nem sikerült kihasználni megtorpanásukat, Bartik ígéretes dobásait kidobta a gyűrű. Hat magyar pontot követően Waerniers érkezett egy bedobásra, Zöldi nem hibázott büntetőből, aztán nagyszerűen csinálta meg az egy az egyet Ona Emboval szemben – fél negyednyi idő alatt sikerült tíz pontot lefaragni a hátrányból, a 14. percben Ibens szólította magához tanítványait (19-31). Mindent megpróbált nemzeti együttesünk, nem is ízlett a kőkemény védekezés a belgáknak, Gáspár találta meg Buronyt a festékben, ezzel már csak tíz volt közte, a játékrész első felében egyetlen duplát tudtak felmutatni a belgák, ismét kosarat ért a pécsi összjáték (23-31). Van Hecke közelije már becsorgott, Gáspár floaterét érvénytelenítették, Bartik azonban támadóhibát harcolt ki, aztán Asztalos Miklós vált főszereplővé: visszagyötörte a saját labdáját, tisztán szerelte Ona Embót, aztán két emberrel a nyakán szerzett újabb centergólt a 17. perc végén (27-33). Időkérést követően Rotsaert tette fel a festékből, Gáspár visszalépős távolija csont nélkül hullott be, akárcsak Georgia ellen az utolsó percben. Továbbra sem találta kisszünet előtti ritmusát Belgium, Nagy Ágoston büntetőjével mindössze négy pont maradt a különbségből a a nagyszünetre, miután méltó zárszó gyanánt alaposan betakarta Rotsaertet az eksztázisban játszó Gáspár Vince (31-35) – az utánpótlás-kosárlabda minden szépségét, izgalmát felvonultatta már az első húsz perc, minden eddiginél látványosabban villantotta meg már sokat dicsért mentális erejét válogatottunk.
A védekezésről szólt a harmadik etap eleje, majd Bartik talált be bravúrral embere felett, egy szemfülesen összeszedett második labdából pedig beverte az egyenlítést jelentő tempót. Ezzel azonban még nem volt vége, sőt! Burony szerzett fontos labdát, Asztalos ragyogóan látta meg a sarokban a körmendi kisembert, aki gondolkodás nélkül szórta be a fordítást jelentő hárompontost a 23. percben, tűzbe hozva társakat, stábot és a népes, korábban sem halk magyar tábort egyaránt (38-35). Egy időkérés hatására rendezték soraikat a belgák, Elocobe trojkájával újra ők vezettek. Gáspár első szándékból megverte emberét, Van Hecke keze is elsült a periméteren, Elocobe előtt megnyílt a magyar gyűrű felé vezető út, az ellenfél is meg tudott újulni komoly leolvadást követően (40-45). Ekkor Sipos Péter eszközölt taktikai szünetet, Burony nagyon fontos duplát jegyzett egy lecsorgóból, de megtette ezt Ona Embo is, aki aztán gyorsindításból sem rontott (42-49). Lejárt a támadóidőnk, egyértelműen visszakerült a momentum Belgium oldalára, nagy szükség volt egy hősies védőlepattanóra Halasytól. Így is jött egy újabb nehezen megelőzhető kosár a belga 8-astól, Warniers hármasával már tizenkettő volt közte, amihez még kettőt hozzátett Ona Embo – a páratlan játékrészek nem a mieinkről szóltak, de hátra volt még egy páros (42-56).
Asztalos büntetőit is a fáradhatatlan játékmester annulálta, Kasongo ziccerét Nagy Ágoston, aztán beesett egy demoralizáló trojka Aaron Ona Embótól – ezt pedig Asztalos dobta vissza (49-63). Nagy betakarta Waerniers-t, a Kecskemét erőcsatára hatalmasat harcolt két pontért, Ona Embo újabb tripláját Gáspár sokadik jó betörése követte, de már öt perc sem volt hátra (53-66). Amíg a magyarok fault nélkül védekeztek, a túloldalon már dobhatott Bartik, de nem talált, az MVP-jelölt is rontott egyet, viszont nagyot védekeztek társai, akárcsak a fehér mezesek. Három és fél perccel a vége előtt Szafkó bombájával csökkent tíz egységnyire lemaradásunk, vészesen pörgött az idő, úgy tűnt, egyik oldalon sem maradt már sok energia a befejezésekre, 1:41-gyel az órán időt kért Sipos (56-66). Bartik élelmessége egy pontot kamatozott, az utolsó percbe lépve Szafkó tett fel üres ziccert, viszont okosan passzolták ki a belgák a letámadásunkat (59-68). Rotsaert büntetőjét követően Gáspár Vince alakította ki a 61-69-es végeredményt; mindent megtett nemzeti együttesünk, de Ona Embo klasszisát, a tízzel több eladott labdát és a fizikális hátrányt együtt már nem bírta el.
Holnap a lengyelek ellen elképesztő dudaszós hármassal vereséget szenvedő Horvátország lesz az ellenfél az 5-8. helyért.
Fotók: FIBA
Tényleg szimpatikus ez a csapat. Én nem láttam tegnap komoly edzői hibát, szerintem Sipos ezt a csapatot klasszul összerakta. Azért a tegnapi eredmények alapján a csoportunk jóval könnyebb volt mint a C csoport. Nekem tegnap a támadás kicsit b33-as volt. Tényleg nagyon tehetséges Gáspár, brutál módon bontja az 1-1-et, de túl sok labda tegnap nem ment a társakhoz. Lesz még 2 jó meccs, azokon kell még építkezni. Azért ahogy a horvátok a lengyelek ellen kiestek, az nem volt gyenge…
Gáspár nagyon jó, de az érthetetlen eladott labdái nagyban befolyásolták a meccset. Amúgy meg nem építkezni kell, azt eddig kellett volna. Attól még lehet ez egy korrekt szereplés.
A csoportmeccseken nagyon megkedveltem ezt a csapatot, ma viszont gyakorlatilag edző nélkül játszottak. Ilyen passzív, beleszarok meccselést szerencsére ritkán látni egy nemzeti csapatnál. Ez nem csak a szurkolónak ellenszenves, de a fölösleges megalázás a pályájuk valódó kezdete előtt álló játékosoknak is hátrányukká válik.
Nekem nem így tűnt, mintha nem ugyanazt a meccset néztük volna. Eldőlt az első negyedben, de ekkor a Belgák bedobtak mindent, mi meg eladtunk minden labdát. Kért időt, cserékkel is próbált változtatni. Az elején egyszerűen élesebbek voltak a Belgák.