Connect with us
Hirdetés

Bajnokság

„A Körmend elleni vereségünk után a játékosok és én is letettem a fegyvert”

Gasper Okorn őszintén a hatalmas nyomásról, fordulópontokról és arról, hogy mikor és miért tett egy lépést hátra.



:

:

Gasper Okorn jött, látott, győzött. A szlovén tréner első magyarországi évében rögtön bajnoki címet ünnepelhetett, ráadásul egy olyan csapat kispadján ülve, amely már tizenegy éve várt az aranyra. A siker értékét pedig külön emeli, hogy 9-0-s play off menetelés végén, a megyei rivális Körmend otthonában vágták le a hálót.

A 46 éves szakemberrel hazautazása előtt, a szombathelyi Fő téren kávéztunk egyet. Az Art Caféban. Ugyanazon a helyen, ahol a szezon kezdete előtt, szeptember végén.

Gasper Okorn Körmenden ért fel a csúcsra (fotó: ugytudjuk.hu)

Őszintén, a szezon előtt, amikor ugyanezen a helyen kávéztunk, és beszélgettünk a tervekről, a jövőről, gondolta volna, hogy most a bajnoki címet fogja nekem értékelni?

Természetesen nem. Amikor aláírtam a szerződésemet, tisztában voltam vele, hogy ez egy nagyon nehéz munka lesz. Azt azonban még a legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna, hogy ennyire nehéz lesz. Biztos voltam benne, hogy az emberek nem lesznek elégedettek azzal, ha a Falco csak a topcsapatok között végez. Egy hatalmas, ki nem mondott nyomás volt rajtunk, az első perctől kezdve az utolsóig. Én mindenképpen meg akartam a kettő közül legalább az egyik aranyérmet nyerni. Amikor a szezon elkezdődött szeptemberben, nem féltem tőle, hogy ezt ne tudnánk megcsinálni, de már akkor is tudtam, hogy nekünk lépésről lépésre kell mindent felépítenünk. Nagyon lassan, mert tudtam, hogy a szezon borzasztóan hosszú lesz. Szerintem szépen nőttünk fel egyre jobban a feladathoz. Azt tudtam már akkor is, amikor itt ültünk, hogy bajnok akarok lenni, de azt nem tudtam, hogy ez ennyire nehéz lesz. Nem volt tapasztalatom sem a magyar bajnokságról, sem a körülményekről, viszonyokról, nem tudtam, hogyan zajlik majd az egész.

Korábban volt már bajnok Szlovéniában is. Melyiket volt nehezebb elérni?

Egyértelműen az ideit – vágta rá rögtön, habozás nélkül a tréner. – Egy kicsit mindkét sztori hasonló volt. Az Olimpija előtte nyolc éve nem nyert bajnokságot, nagyon akarták már az újabb aranyat Ljubljanában. Anyagilag azonban közel sem mi voltunk a legjobbak – messze a Krka emelkedett ki, de mellette több csapat is kedvezőbb lehetőségekből dolgozhatott, mint mi – emiatt nem is lehetett kimondott, konkrét cél a bajnoki cím. Előtte való években mindig kiesett a csapat a negyed-, vagy az elődöntőben, 2017-ben viszont hónapról hónapra egyre jobbak lettünk, és kezdtünk egyre masszívabb csapattá válni. Eléggé kiszámíthatatlan volt minden, de abban a play off-ban egyértelműen mi voltunk a legjobbak. A negyedik helyről indultunk, negyeddöntőt nem rendeztek, az elődöntőben 2-0-ra kivertük a Krkát, majd a fináléban a második helyezett Rogaskát is legyűrtük 3-1-re. Akkor sem alapszakasz-győzelem után értünk fel a csúcsra, és most sem, sok mindenben hasonló volt a sztori, de a legnagyobb különbség, hogy itt az emberek az elmúlt két évben három döntőt is elveszítettek. A szurkolók és a város már nagyon várta, hogy tizenegy év után újra aranyat szerezzen a Falco. Az utóbbi két évben elég közel volt hozzá, mindenki egy kicsit frusztrált volt emiatt, ezt érezni is lehetett. A rivális szurkolók is cukkolták a klubot, hogy ez nem is Szombathely, hanem Silverhely, szóval itt sokkal nagyobb volt a nyomás. Emiatt sokkal nehezebb is volt.

Én egyébként tényleg nagyon tisztelem a Körmendet. Riválisok vagyunk, ez tény, és amikor meccs van, nincs pardon. Az érem másik oldala viszont, hogy ez a rivalizálás, „sportharc” a két város között, mindkét csapatot arra ösztönzi, hogy még jobb és még jobb legyen. Ez egy különleges energia, amit csak ehhez a két klubhoz tartozók értenek meg. A Körmend minket még jobbá tesz, de ez visszafelé is igaz. Ez a döntő megmutatta, hogy Vas megye megérdemelte. Rendkívül magas színvonalú finálé volt. Tisztelem a szolnokiak és a fehérváriak csarnokát is, de sajnálom, az El Clasico atmoszférájához semmi sem hasonlítható. Háromszor volt zsúfolt telt ház, és ha öt meccs lett volna, akkor ötször lett volna az.

Azért a szezon során nem volt minden felhőtlen (fotó: Nyugat.hu)

Szombathely egy kosárlabda-város, és ez nem fog megváltozni soha. Mert lehetnek jó és rossz pillanatok, de ezek az emberek, ez a szurkolótábor, ezek a harcos katonák, akik elkísérnek minket mindenhova, nem fognak változni. Ők mindig is a legjobb eredményre fognak sarkallni minket. Ez a város nagyon megérdemelte ezt a bajnoki címet.

A fordulópontokról…

Pedig nem úgy indult, hogy ebből történelmi jelentőségű, 9-0-s play off lesz. Elég hullámzó volt a Falco szezonja. Mit gondol, mikor jött el a fordulópont?

Több kulcspillanat is volt. Az első, amikor megvertük a Kecskemétet azután, hogy kikaptunk előtte három nappal otthon a Körmendtől. Akkor nagyon forró volt a hangulat, égett alattunk a talaj, minden a határon mozgott. Egyáltalán nem néztünk ki jól, csalódottak voltunk, lelkileg is megviselt mindenkit. A második kulcspillanat, amikor Reddic nélkül nyerni tudtunk Szolnokon a középszakaszban. Sokszor volt nekünk is a szezon során, hogy nem tudtunk teljes kerettel felállni, rengetegszer hiányzott tőlünk valaki sérülés miatt, de soha nem sírtunk. Megcsináltuk, és meg is változott utána minden. Elhittük, hogy most már bármit elérhetünk. A játékosok elkezdték megérteni az egészet, és hinni az egészben. A filozófiánk megváltozott: meg akartunk nyerni minden mérkőzést, kompromisszumok nélkül. Elkezdtünk eszerint gondolkodni. Persze a nyomás is ezek után egyre jobban nehezedett ránk, nem a menedzsmenttől, hanem a környezetünktől, a szurkolóktól, akik elkezdték hangoztatni, hogy itt az esély a második aranyra. A play off egyáltalán nem volt könnyű, de szerintem a negyeddöntőben, az elődöntőben és a döntőben is valóban messze mi voltunk a legjobbak. Csapatként, egyénileg és taktikai felkészültséget tekintve is. Ahogy jutottunk egyre messzebb és messzebb, a közvélemény is egyre erősebb lett. Az elején még csak arról beszéltek az emberek, hogy a Falco is odaérhet a végére, a döntőben viszont már mindenki elvárta tőlünk, hogy meg is nyerjük az aranyat. Szerintem tökéletesen reagáltuk le a helyzetet. Összezártunk, és figyelmen kívül tudtuk hagyni a külső körülményeket. Erről rengeteget beszélgettünk a szezon során, nem akarunk semmi mással foglalkozni, csakis mindig a következő mérkőzéssel. Nem érdekelt, hogy kivel játszunk, ugyanúgy mindig becsülettel felkészültünk a következő lépésre. A döntőben sem azt néztük, hogy a Körmend az ellenfelünk, hanem, hogy a döntő az döntő, teljesen mindegy, kivel játszod. Nem foglalkoztunk az extra elvárásokkal, az extra motivációkkal, csak meg akartuk nyerni az első mérkőzést. Természetesen a döntőben már az volt a kulcs, de abban is biztos vagyok, ha elveszítettük volna az elsőt, akkor is lett volna esélyünk a bajnoki címre. Megcsináltuk, rögtön az első próbálkozásra elvettük a pályaelőnyt, ami azért nem kis feladat volt. Jól működött minden: a védekezésünk, a támadásunk, a lepattanózásunk. Innentől már „csak” kontrollálnunk kellett a szériát. Nem volt könnyű nyilván, de csak sikerült.

Érdekes, hogy a kulcspillanatok között nem említette az elveszített kupadöntőt. Pedig azon sem lehetett egyszerű túltenniük magukat…

Azt mondtam a játékosaimnak, hogy ezt sosem fogjuk tudni elfelejteni. Március 16-án kikaptunk otthon a Körmendtől, akkor dobtuk a legalacsonyabb pontot, de nem azért, mert pocsékul játszottunk volna. Nem voltunk extrák, de elfogadható szinten játszottunk, a saját szisztémánk szerint, csak az akkor nem volt elég. Ezután, amikor elkezdtük sorra nyerni a meccseinket, azt mondtam a játékosaimnak, soha nem szabad elfelejtenetek, amikor térdre voltunk kényszerítve. Márpedig elég sok olyan pillanat volt, amikor így jártunk. Ezeknek a csúcspontja, mélypontja teljesen egyértelműen Győr volt, a kupadöntő. Egyébként én soha nem ígértem, hogy meg fogjuk nyerni a kupát. Ilyet nem is mondhatok, hiszen azon a hétvégén minden nap az életedért játszol. Hivatalosan sem várta el tőlünk senki az aranyat. Persze szerettük volna, lépésről lépésre akartunk haladni ott is, de amikor a Szolnokkal megtörténtek a sérülések, mindenki azt hitte már a döntő előtt, hogy megnyertük a kupát. Még ki sem futottunk a pályára, még fel sem húztuk a mezt magunkra, amikor már mindenki erről beszélt. Pszichológiailag csődöt mondtunk, szétestünk. Egyáltalán nem erre számítottam. Megijedtünk. Nem tudom, miért történt ez, de természetesen ez az én hibám, felelősségem volt, bár ennek nem lett volna szabad megtörténnie mindenkivel, a teljes csapattal. Ez egy hatalmas sokk, nagy lórúgás volt nekünk. Személyesen is éreztük. Nem csalódottak voltunk, annál sokkal többről volt szó. Ez volt a szezon legrosszabb pillanata.

Rendkívül őszintén beszélt a fordulópontokról (fotó: Nyugat.hu)

Ezen kívül még kétszer voltunk közel ahhoz, hogy nagy problémába kerüljünk: a ZTE elleni idegenbeli meccsünkön, amikor tizenhét pontos előnyről kaptunk ki, hosszabbítás után, mert csődöt mondtunk az utolsó negyedben, a másik pedig a hazai DEAC-meccs, amikor egy félidő alatt hatvan pontot kaptunk. Akkor úgy tűnt, hogy a Falco nem is létezik.

Most, hogy visszatekintek arra az időszakra, persze érthető minden, hiszen rengeteg problémánk volt év elején. Akkor érkezett vissza Perl és Govens, illetve akkor kezdett el újra edzeni velünk a műtétje után Bruinsma. Teljesen új csapatot kellett építenünk, öt hónap után, miközben mindenki arról beszélt a háttérben, hogy a Falco erősebb lett. Eközben a lapok teljesen mást mutattak az öltözőn belül. Voltak játékosok, akik azonnal elfogadták a helyzetet, voltak, akik nem azonnal, voltak csalódott játékosok, hiszen megváltoztak az erőviszonyok, felborult a hierarchia. Nekem, mint edzőnek ezt tudnom kellett kezelni. A keretben történt változásokkal teljesen szétesett a védekezésünk, mintha egy totál más csapat lettünk volna. Újra össze kellett raknunk minden egyes alap építőkockát, illetve meg kellett változtatnunk néhány részletet. Mindez történt a szezon közepén, amikor a meccsek jöttek-mentek, és senkit sem érdekelt, hogy van-e rá elég időnk, vagy nincs. Én sem tudtam, hogy ez ennyire nehéz lesz, nem gondoltam volna, hogy ennyire megváltozik minden.

A Debrecen meccs előtt biztos voltam benne, hogy a legmélyebben vagyunk, mert azt láttam, hogy minden rosszul működik. Győr az csak mind ennek volt az eredménye. A kupadöntő után úgy döntöttünk, az lesz a legjobb megoldás, ha adunk mindenkinek egy hetes szünetet. Amikor visszajöttünk, változtattam a módszereinken. Tudtam, hogy ez nem gyorsan fog eredményt hozni, mert az lehetetlen elvárás lett volna, hogy egy éjszaka alatt, varázsütésre minden megváltozzon. A kvalitásunk nem volt kérdés, de új csapatot kellett építenünk. Kérdés volt, hogyan kezeljük a kezdőcsapatot, a játékperceket, a hierarchiát és a kémiát. Tudtuk, ha csak egy valamiben is rosszul döntünk, biztos, hogy szétesünk. Nálunk a kezdőcsapat összeállítása sem volt annyira könnyű, mint sok más klubnál. Minden játékos szeret kezdeni, hazudik, aki azt mondja, hogy nem. Pedig nem értik, a lényeg nem az, hogy ki kezdi, hanem, hogy ki fejezi be a mérkőzést. Lépésről lépésre ezt is elértük, és elégedett lehetett mindenki.

A karmester (fotó: ugytudjuk.hu)

A Körmend elleni hazai vereségünk volt a végső pont, amely után már csak két opciónk maradt: megharcolunk egymással a céljainkért, vagy felállunk, és távozunk. Előbbit választottuk, én elmentem a legutolsó lépésig, elmondtam a játékosoknak is, hogy innentől már nincs kompromisszum. Vagy követnek, és jönnek velem az én utamon, vagy elköszönünk egymástól.

Itt valami megváltozott. Megértették, hogy ez már nem vicc, és innentől lépésről lépésre elkezdtünk feljönni. Beletelt három-négy hónapba, nagyjából a húsvét körüli időszakra, amíg elfogadták, és megértették a játékosok. Utána aztán már soha senki nem sértődött meg, ha lecseréltük, vagy éppen nem kapott lehetőséget, mindenki nagyon akart, és csinálta. Most már könnyű erről beszélni, de akkor nem volt az, higgye el. Ez persze normális is, hiszen a játékosaink korábban mind vezéregyéniségek voltak, rendre legalább harmincöt perceket átlagoltak. És most? A legjobb példa Perl Zoltán, aki az utolsó meccsen huszonkét percet játszott, mégis ő volt a legjobb dobónk. Mutassa valaki meg nekem ugyanezt harmincöt perc alatt, de úgy, hogy védekezésben és támadásban is ilyen szinten teljesítsen! Lehet, hogy a végére nem tizenhetes, hanem tizennégy lett a pontátlaga, de tíz perccel kevesebb percet is átlagolt idén. Persze nem akarok leragadni a statisztikánál, mert ő sokkal nagyobb kvalitás annál, mint amit pusztán csak a számok mutatnak. Váradi esete is jó példa. Vártunk rá, soha nem tettünk rá nyomást, biztos voltam benne, hogy eljön az a pillanat, amikor áttöri a gátat. Hasonlítsuk csak össze az ő idei statisztikáját a tavalyival. Azt láthatjuk, hogy ugyanaz, pedig most hat-hét perccel kevesebbet átlagolt. Védekezésben pedig egészen biztosan a legjobb emberünk volt.

Az lebegett a szeme előtt, hogy bajnoknak kell lenni. Most, vagy soha

Sokak szerint nemcsak a csapat, ön is változott a szezon során.

Igen, ebben van egy kis igazság, valóban tettem egy lépést hátra. A csapat együtt hozott kompromisszumot, hiszen a játékosokkal együtt az edző is egyenértékű nálam. Szerintem ez is egy kulcs volt.

A Körmend elleni hazai vereségünk után a játékosok és én is letettem a fegyvert. Egy kicsivel nyugodtabb lettem, nem veszekedtem annyit, többet ültem a padon a meccseken, igyekeztem kimutatni feléjük, amikor minden rendben van.

Biztos voltam benne, hogy meg tudjuk csinálni, csak legyünk egymással korrektek. Mindent meg kellett tennünk azért, hogy sikeresek legyünk, hiszen a végén csak ez a fontos, az eredmény, a siker, az, hogy ezt hogyan érted el, már mellékes.

Azt tanultam korábban nagyon nagy edzőktől, ha úgy érzed, hogy a ló elkezd rohanni, állj félre az útjából, hogy azt érezhesse, valóban szalad. Ha viszont elkezd fáradni, legyél vele korrekt.

Az utolsó három hónapra változtattam a munkamenetünkön, a programunkon, a végére lerövidítettük a meetingjeinket kettőről egyre, a napi két edzéseinket is egyre csökkentettük, igaz azok az egyek kicsit hosszabbak és intenzívebbek voltak, mint korábban. A motivációra egyre nagyobb hangsúlyt fektettem. A végére már olyan voltam, mint az elektromos áram, mert tudtam, hogy olyannak kell lennem. Igyekeztem a saját vállamra helyezni a nyomást, a srácokról levenni a terheket, egyfajta védőpajzsként funkcionálni. Amikor a második elődöntő mérkőzésen legyőztük a Szolnokot, azt mondtam magamnak, innentől már soha többet nem szabad hátrafelé tekintenünk, onnantól már az lebegett a szemem előtt, hogy bajnoknak kell lenni. Most, vagy soha. Persze ezt a játékosokkal nem közöltem. Amikor a gépezet elkezdett működni, a ló szaladni, szabadon engedtem, jöttek a győzelmek, az atmoszféra is egyre jobb lett, a sikerektől aztán a csapat egyre erősebb lett. Az is egy edző feladata, hogy tudnia kell, mikor engedje szabadabban a játékosait, persze korrekt keretek között, azért a gyeplőt nem lehet teljesen elengedni, nehogy vaktában fusson a ló. Igyekeztem száz százalékban ezt követni. A meccsek utáni napon soha nem voltam Szombathelyen, ez is tudatos volt a részemről. A csapatot egy kicsit magára hagytam a regeneráció idejére, illetve Milos Konakovra és Laki Ádám erőnléti edzőnkre bíztam. Direkt be sem léptem a csarnokba, nem akartam, hogy lássák az arcomat, hallják a hangomat. Aztán persze a második edzésre már megérkeztem én is.

Összességében teljesen megérdemelt a sikerünk. Fizikálisan a topon voltunk, miénk volt a legjobban védekező csapat, mi adtuk el a legkevesebb labdát, mi osztottuk ki a legtöbb gólpasszt. Nem volt egy kiemelkedő, meghatározó emberünk, egy „leader”, nem voltak játékosaink a top 10-ben. Hét emberünk is 23 és 29 perc között átlagolt. A számok pedig nem hazudnak

Nemcsak a csapat, ő is hátra lépett egyet (fotó: ugytudjuk.hu(

Ha már szóba került a szakmai stáb. Amikor aláírt Szombathelyre, „megörökölte” elődje másodedzőjét, ami az elején szintén nem lehetett egy egyszerű szituáció. Mekkora szeletet tulajdonít Milos Konakovnak a sikerekből?

Az egyik legnagyobbat. Rengeteget köszönhetek a szakmai stábomnak, különösen Milos Konakovnak. Elég jól beszél magyarul, ezáltal tud kommunikálni a helyiekkel, már második éve dolgozik Szombathelyen, így sokkal többet tudott és értett a magyar kosárlabda viszonyairól, mint én.

Szerintem nagyon jó úton halad afelé, hogy vezetőedző legyen. Lojális, érti a kosárlabdát, mindent tud róla.

Más munkát adtam neki, mint ami korábban volt a feladata, ezt pedig összehangoltunk a scoutinggal és a mérkőzésekre való felkészüléssel, ami szerintem az egyik legnagyobb kulcsa volt a végén a sikereinknek. Ez szintén egy folyamat volt, egyre jobban és jobban működtünk együtt, a végére a legeslegjobb volt. Miután kielemzett egy mérkőzést, minden információnk megvolt az ellenfélről, az összes támadóvariációját ismertük az aktuális riválisnak, tudtuk, hogy mikor milyen szituációt hogyan védenek. Milos ezt nagyon magas, európai szinten művelte, EuroCup-Euroliga szinteken. Ezt nem a levegőbe mondom, mert tudom, hogy amikor én voltam másodedző az Euroligában, ugyanez a szisztéma volt. A játékosok mindent tudtak, mire felmentek a pályára. Természetesen semmire sem mentünk volna nélkülük, ha nem fogadták volna be az információkat, nem hajtották volna végre az utasításokat. Sok játékosunk nem volt ehhez hozzászokva. Reddic mondta egyedül, hogy Görögországban ezt anno a csapatuknál nagyon komolyan vették, illetve Bruinsma, ha nem is ilyen mélységekben, de találkozott már komolyabb scoutinggal. A többieknek viszont ez mind új volt, és bele kellett tanulniuk. Közösen, csapatként, nagyon magas színvonalon dolgoztunk. Ez mind Milosnak köszönhető, aki a végére már olvasta a gondolataimat. Sokan azt hiszik, a másodedzőnek csak az a szerepe, hogy hordja a vizet, bedobja a labdát az edzéseken, és néha belefújjon a sípjába az öt-öt elleni játékokon. Nagyon elégedett voltam vele.

Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy elmondjam, különösen boldog vagyok „Gyuri bácsi” miatt, hogy sikerült neki is összehoznunk az aranyérmet. Emiatt különösen nagy értéke van a bajnoki címünknek. Ő olyan, mintha a Falco apja lenne, hosszú-hosszú évek óta együtt él a klub mindennapjaival, a sikerekkel és a kudarcokkal egyaránt. Nagyon megérdemelte ezt, tizenegy éve várt már rá.

Remek párost alkottak Milos Konakovval (fotó: ugytudjuk.hu/Vágvölgyi Bálint)

Mekkora visszhangja volt Szlovéniában annak, hogy a magyar első- és másodosztályt is szlovén edző irányításával nyerte meg a bajnokcsapat?

Nagy dolognak tartották, pozitív visszajelzéseket kaptunk. Sokan lebecsülik a magyar bajnokságot, pedig az jobb, mint a szlovén, ehhez kérdés sem férhet. Az Adria Liga viszont erősebb, ez is tény. A magyar bajnokság magasabb szintet képvisel, mint a lett – ezt is ki merem jelenteni, hiszen dolgoztam a Ventspilsnél, amely a Balti térség zászlóshajója, komoly nemzetközi tapasztalattal, de maga a liga nem jobb, mint a magyar –, mint a cseh – ahonnan egyedül a Nymburk lóg ki felfelé –, és simán van azon a szinten, mint a lengyel. Ez pedig nagyjából Európa középső szintje, ami egyáltalán nem rossz.

Különben is azt kell nézni, hogy bajnok lettél, teljesen mindegy, hogy hol, a bajnok az mindenhol bajnok, és tekintélyt parancsol. Nekem, személyesen ez az egyik legnagyobb sikerem a karrierem során. Nagyon büszke vagyok rá.

Magyarországon elég népszerű a kosárlabda. Budapestről valóban hiányzik egy komoly, nagycsapat, de az nagyon fontos, hogy bárhol is játszunk, szinte mindenhol telt ház fogadja a csapatokat. A tizennégyből tizenkét csapatnak hatalmas szurkolótábora van. Örülök neki, hogy Magyarország szeretne megrendezni egy Eb-csoportkört 2021-ben. Szerintem ez meg is fog történni. Ez pedig szintén nagyon fontos lesz a kosárlabda népszerűsítése szempontjából. Ennek az országnak az is kijárna, megérdemelné, hogy az éppen aktuális bajnokcsapata a Bajnokok Ligája főtábláján induljon. Ha a szlovén, a lett, a lengyel és a cseh elsőnek, illetve szabadkártyával a cseh másodiknak sem kell selejteznie, akkor nem lehet kérdés számomra, hogy a magyar bajnoknak is ott kellene lennie köztük. A magyar szövetségnek ezt mindenképpen ki kell lobbiznia a jövőben, mert ez újabb hatalmas lépést jelentene a sportágnak. Ennek be kell következnie.

A keret 60-70 %-át egyben tartva, meg kell védeni a címet

Végezetül beszéljünk néhány szót a jövőről. Mik a tervei? Marad a Falcónál?

Igen, egy hajóban evezünk a vezetőséggel, mindkét oldal szeretné folytatni a közös munkát. Az elkövetkezendő néhány napban egyeztetünk a részletekről, de nehogy bárki is azt higgye, hogy a maradásomnak financiális kérdései vannak, nem az én fizetésemen múlnak a dolgok. Vannak egyéb szempontok, amik számomra sokkal fontosabbak. Ezekről már korábban is esett szó, de meg akartam várni vele, amíg véget ér a döntő. Például, hogy én mindenképpen legalább két évben gondolkozom a jövőt illetően, főleg a magyarokkal, hiszen csak úgy van értelme egy csapatépítésnek. Nyilván összeálltak már a fejünkben azok a játékosok, akiket szeretnénk megtartani a tízfős rotációnkból, jó lenne legalább a hatvan-hetven százalékát maradásra bírni. A legideálisabb az lenne, ha maximum három korrekciót kellene végrehajtani. Persze majd meglátjuk, ez mennyire sikerül, mert egyáltalán nem könnyű feladat, de biztos vagyok benne, hogy a menedzsment a lehető legtöbbet fogja kihozni.

Természetesen most, hogy megnyertük a bajnoki címet, meg kell próbálnunk megvédeni azt. Ez csak természetes, aki nem így áll hozzá a dolgokhoz, az nem normális. Ehhez nyilván kell egy megfelelő keret is.

A játékosok sokkot kaptak, amikor begördült az Aréna Savaria elé a csapatbusz (fotó: ugytudjuk.hu)

Bízom benne, hogy a BL elég hívó szó, illetve mondtam a játékosaimnak is, hogy én azért elég sok országban megfordultam edzőként, de olyan show-t, mint ami a döntőben az Aréna Savariában volt, illetve akkora ünnepséget, mint ami a bajnoki arany megszerzése után volt, még nem láttam. Ilyen tényleg csak nagyon kevés helyen van. Soha életemben nem gondoltam volna, hogy ennyi ember fog minket várni otthon, az Aréna Savaria előtt. Tudtam, hogy nagy ünneplés lesz, de hogy ekkora, azt legszebb álmaiban sem reméltem. Ez nem volt normális. Hihetetlen, eszméletlen, nem találom a jelzőket.

Életem végéig nem fogom elfelejteni azt a pillanatot, amikor a busz befordult, a tömeg pedig elkezdett özönleni felénk. Mindenki rohant, hogy a busz ablakához érjen. Az amerikai játékosainkat valósággal sokkolta a látvány. De nem csak őket, mindenkit. Mondtam is a játékosaimnak, hogy srácok, tíz hónapon keresztül ezért a pillanatért dolgoztunk.

Ez sokkal többet jelent annál, mint hogy egy aranyat akasztanak a nyakatokba, vagy, hogy a kupát betesszük az iroda vitrinjébe. Mit akartok még ennél többet? És végül hozzátettem: én ezt át akarom élni újra, újra és újra…

HIRDETÉS

57 hozzászólás

57
Szólj hozzá!

Kérlek regisztrálj / jelentkezz be a hozzászóláshoz
17 Comment threads
40 Thread replies
0 Followers
 
Most reacted comment
Hottest comment thread
24 Comment authors
Horvath BelaAramismakelovenotwar692lee14Emőkefan Recent comment authors
makelovenotwar69
Olvasó

Nyílt, szenvedélyes interjú, sőt még őszinte is. Jó dolog olvasni, hogy az őrjöngő, dobálózó edzőnek is van emberi oldala, szimpatikusan nyilatkozik a magyar bajnokságról. Semlegesként engedjetek meg annyi pluszt ehhez, hogy – profi módon – rendesen kidomborította a saját maga és a másodedzője szerepét, vélelmezem, hogy a jövő évi megállapodás tisztázása környékén készülhetett a riport… Látszik, hogy egy dörzsölt figura. Tisztelem, hogy önkritikát is gyakorolt, ez (is) intelligenciára vall. Kívánom, hogy maradjon, építkezzen, legyen sikeres a nemzetközi színtéren is. De nem kevésbé kívánom, hogy kerüljön olyan valódi értékmérő helyzetbe, amikor nem hiányos/összezuhant/motiválatlan stb. csapattal kell megküzdenie éles helyzetben. Személyében mindenképpen… Olvass tovább »

Rouge
Vendég
Rouge

Gasper!
Köszönjük Neked (is) a kupagyőzelmet!

GASPER,
THANK YOU FOR THE WINNIG OF THE CUP!

comment image

Emőkefan
Olvasó

Szánalmas

donnarumma
Olvasó

jogos..ezt sem Ti nyertétek, hanem mi veszítettük el…

Rouge
Vendég
Rouge

“…jogos..ezt sem Ti nyertétek, hanem mi veszítettük el…”

Nem, ez koprodukcióban történt,
mi megnyertük, ti elveszítettétek.
Tipikus win-win…ööö…win-lose szituáció.

Egyébként nem értem ezt a sok diszlájkot.

Már megköszönni sem szabad???…

?

donnarumma
Olvasó

ok…akkor hagytuk megnyerni..így jó?

Rouge
Vendég
Rouge

Donna, egyébként ne foglalkozz az ilyen Jokics-félékkel,
csak irigylik a szakmai tudásod.

Teljes mértékben igazad volt,
amikor egyetértettél velem
és elküldted Okornt a halál f@szára.

Egy másik edzővel
meglett volna az a kupaarany.

Egy másik edzővel…
akár egy màsodedzővel a negyedosztályból,
akinek van annyi esze,
hogy nem Govenst állítja Vojára…

MINDÖRÖKKÉ OLAJKA!

donnarumma
Olvasó

többször is értettem mar veled egyet…
de Te már megint hazudsz!nem küldtem el Gaspert, de egy edző ilyet nem mondhat,hogy “nem tudom merre tartunk”…ez szerencsére tisztázva lett, mind a játékosokkal, mind a vezetőkkel.
Bajnoki arany lett! 9:0-lal…
ui. ki a f@sz az a jokics?

Aramis
Vendég
Aramis

Ha már ilyen illedelmes gyerek vagy a seprűket is illik ám megköszönni…mind a kettőt igen!?

Rouge
Vendég
Rouge

“…Ha már ilyen illedelmes gyerek vagy a seprűket is illik ám megköszönni…”

Köszönjük nuni, az U18 köszöni;
teher alatt nő pálma, tudod.

Az U18 is Szolnok,
ritkán van sikeretek ellenünk,
úgyhogy legyél büszke ezekre a győzelmekre, nuni.

(Amilyen hülye vagy,
még tényleg büszke is vagy rá.)

Egyébként mi a Falco ellen csak a döntőbeli győzelmeket számoljuk…
az utóbbi két évben az is 3-0, nuni.

3-0 ide….

Aramis
Vendég
Aramis

Nem is tudtam rúzsos, hogy Voja, Malesevics, Milosevics, Airington,
Tóth Ádám, Rudner, Frikker mind mind 18 év alatti játékos.
Megint hülyézel rúzsos, miközben hazudozol, próbáld meg egyszer felvenni a kesztyűt hazudozás és személyeskedés nélkül…rúzsos.
Tudom, hogy nehéz, belebuksz ebbe nap, mint nap, de egyszer tényleg…próbáld meg…csak egyetlenegy nap ne hazudozz.
Köszi rúzsos!

Rouge
Vendég
Rouge

Olvasd el a fenti cikket, nuni,
és próbáld értelmezni…
próbáld kihámozni a lényeget…
tudom, ez neked nem egyszerű,
ezért kicsit segítek.

Mit is mondott a nagy Gasper,
mi a lényege ennek a hosszú önvallomàsnak?

Idézem szó szerint:
“…, a lényeg nem az, hogy ki kezdi, hanem, hogy ki fejezi be a mérkőzést….”

Ez a lényeg, nuni.

Pallai-Várbíró-Balogh -Orbán -Gilszki.

Mi így fejeztük be,
ezzel az öt játékossal fejeztük be az elődöntőt, nuni.

Szolnok U18.

Aramis
Vendég
Aramis

Azért látom, tegnap óta percenként frissítgeted ezt a Falcos cikket rúzsos.
Ügyesek voltatok rúzsos, meg kell hagyni…az ősszel kíváncsian várom mennyi lehetőséget kap ez az 5 srác…

2lee14
Olvasó

A bronzérmes csapatképről is küldj be egyet rúzs. Oh várj……

Rouge
Vendég
Rouge

“….A bronzérmes csapatképről is küldj be egyet rúzs…”

Küldök, de a felnőtt bajnokságban
nem harmadikok,
hanem negyedikek lettünk
miután kikaptunk a Pécstől…meg előtte tőletek:

comment image

donnarumma
Olvasó

na végre, ez egy jó kép:-)

ForzaFalco
Vendég
ForzaFalco

GASPER! We’re waiting back!
Hajrá Falco! Nagyon tetszik ez az interjú a Mesterrel!

Setback
Vendég
Setback

Mindenek előtt gratulálok a falconak és az edzőnek, mert az arany az arany. Azonban…. Istenkém, hogy odavagytok ezért a cikkért. Utólag…. simán bárki összehoz egy ilyet. Ahogy mondják a történelmet a győztesek írják. Ahogy akarják… “A Körmend elleni hazai vereségünk volt a végső pont, amely után már csak két opciónk maradt: megharcolunk egymással a céljainkért, vagy felállunk, és távozunk. Előbbit választottuk, én elmentem a legutolsó lépésig, elmondtam a játékosoknak is, hogy innentől már nincs kompromisszum. Vagy követnek, és jönnek velem az én utamon, vagy elköszönünk egymástól.” Akkor ennyi erővel minden edző ezt mondhatja a csapatának és győztes lesz vagy éppen… Olvass tovább »

Dudi
Olvasó

Neked mi a problémàd? A bajnoksàgnak vége, a jàtékosok pihennek, a bajnoksàgot nyert csapat edzője pedig értékel! ennyi! Lépj màr tovább!

Emőkefan
Olvasó

Olvasd el mégegyszer, lassan és akkor talán megérted, hogy mi a riport lényege. Ha megnézed a like statot kiderül, hogy értelmezési problémával küzdessz vagy alapból negatív vagy
Ezt nem Falco szúrkolóként írom

donnarumma
Olvasó

Te nem falusi vagy???

SPARTAN
Olvasó

Baromi jó nyílt interjú ! Nagyon szimpatikus amiket mondott, mint egy nagybetűs EDZŐ ! Le a kalappal!

Fenyő
Vendég
Fenyő

Nagyon tetszik ez az interjú.Nagy őszinteséggel beszél mindenről.Ritka ez a magyar közegben.Én,mint ZTE szurkoló és kívülálló a legnagyobb fordulópontot a Falconál a szolnoki idegenbeli győzelemnél éreztem a középszakaszban.Picit elkanyarodva, ezért erőltetném most én is Zegen a délszláv edzői vonalat.Potocsnik lett volna a legjobb döntés,de helyén kellett hagyni ezt a drága embert.Van egy edzőnk most akinek köszönhetünk 2 évet azóta nulla semmi, egy kókler az ember.Volt zegi(ek) nem kell neki,mert nem viselné el,hogy valaki véletlenül nagyobb szeretet kapjon a közönségtől,mint ő.Nem kell nehezen kezelhető ember sem(Markovics) mert hozzá pedagógia kell,a mesternek az nincs.Inkább hozzunk buta fiatalokat,akiket lehet irányítani,meg egyszerűek,mint a rajz.Felépítette… Olvass tovább »

derryl
Olvasó

A kupadöntő után kb ugyan ezt írták Okorn-ról a sárgák, mint te most Benczéről. Látod, most ő az isten, előtte meg a Falco hóhéra!

Horvath Bela
Olvasó

Fenyő! Hát nem tudom, hogy honnét vetted ezt a sok sületlenséget. Nem fogom sorról sorra cáfolni illetve magyarázni az általad leírtakat. Kérdésem azonban lenne: sorolok pár nevet (ha ZTE szurkoló vagy, akkor tudod mi a közös bennük) Simon László, Baki Gergely, Kis Raúl…, ki az a zalaegerszegi játékos, aki annyira kellene neked? Anno Milos Sporart váltotta Bencze a kispadon. Ugye nem volt kérdés, hogy a szurkolók ki mellett tették le a voksukat. Utólag ne köpd magad szembe! Pedagógia: talán nem kell jobb bizonyíték rá, hogy Szöszi újabb 2 évet írt alá. Ő a hazai mezőnyben már-már megbélyegzett játékos a kezelhetőséget… Olvass tovább »

Praenoricum
Olvasó

Remek interjú. Nem csak a szokásos semmitmondó fullkorrekt F1-ben megszokott ne sértsünk meg senkit, ne derüljön ki semmi nyilatkozat. Nagyon jó hallgatni olyan szakembereket, akik több bajnokságban járva külsős szemmel tud a hazai bajnokságról nyilatkozni. Nagyon sok érdekes kulisszatitok is felszínre került. Jó volt ezeket is olvasni. Ha sikerülne hosszú távon gondolkodva a csapat gerincét egyben tartani, az komoly előny lenne a nemzetközi és hazai meccseken is. A többi csapatnál elég nagy mozgolódás van itthon. Számukra ez hátrány lehet. Talán a Pécs kivétel a felsőházi csapatok közül. Ha egy alapjaiban összeszokott társaságba kell beépíteni pár érkezőt az egész más, mintha… Olvass tovább »

Vince.Carter.15
Vendég
Vince.Carter.15

Nagyon jó interjú!
Körmend elleni meccs után én is a leváltása felè hajlottam inkàbb,de ránk cáfolt,tudott változtatni! Ezért is jó edző!
Respect Gasper!
Reméljük sikerül úgy egyben tartani a keretet,ahogy szeretné!
Hajrá Falco!

Jokic
Vendég
Jokic

https://bball1.hu/bajnoksag/okorn-nem-tudom-merre-tartunk-nem-tudom-mi-van-velunk/

donnarumma helyeslése rouge Okorn menesztésére zseniális :)))))))

Amúgy nagyon is jó edző Okorn, nem is értem mit keres a magyar bajnokságban…

Vince.Carter.15
Vendég
Vince.Carter.15

Megszàmoltad már hàny fős rotàciótok lesz? ?

Jokic
Vendég
Jokic

Gyerünk, induljon a szerencsemosdatás. 😀 Kíváncsian várjuk, hogy donnarumma kimagyarázza, hogy nem is úgy értette… 🙂

pbask
Vendég
pbask

Sokan ugy értettük Jokic bácsi. Én is halálfa szárára elküldtem volna. De a helyzetfelismerése, és amit ezután tett a csapattal, emeli fel a legnagyobb edzők közé.

Jokic
Vendég
Jokic

Pedig sokan év közben jobban értettek hozzá, mint Okorn… 😀

donnarumma
Olvasó

De de…úgy értettem..nem csak én..képzeld,hajszálon múlott minden!Ha értenéd a cikket, nem csak olvasnád, magad is rájöhettél volna(bocs ha “túlbecsültelek”)…mindenki látta, hogy nem működnek a dolgok csapat és edző között. Gasper is felajanlotta(nem hivatalosan) a lemondását….
De ez mind le is van írva
Ui.. légyszi ne szólogass többet, mert:
1, csak a rosszindulat szól belőled
2, semmi rálátásod nincs a dolgokra, semmi kedvem 0-ról elmagyarázni(főleg neked)hogy mi hogy működik a “mi kis kosárlabda világunkban”)

olaj75
Olvasó

Tedd össze kezed sárga ge.i hogy az Olajnál egy komplett kezdő5ös kiesett így tudtál nyerni az összevásárolt,zsoldos,többet nem látunk hallunk róluk csapatoddal.Hajrá Olaj!!!!

pbask
Vendég
pbask

Szánalmas hogy ilyen minőségi cikknél is erre vagy képes.
Vagy nem vagy szolnoki, vagy csak egy nyugdijas vénpöcs vagy, aki elfelejtette kit is illettek szövetség csapatával, de mivel te csak mi cikkeinkre ugatsz,sajátjaid leszarod,ennyit üzenek:
KOTRÓDJ ARRÉBB!

Falcobb
Olvasó

Nem értem, hogy erre miért van szükség. Nagyot küzdöttek a csapatok, és vége a szezonnak. Jövőre újra mindenki megmutathatja.

Ha pedig összevásárlásról van szó; ha a VAL értékeket nézzük a csapaton belül, top3-ból 2 Falco nevelés. Ezt melyik másik csapat tudja felmutatni?

pbask
Vendég
pbask

Hagyd ez nem szolnoki, vagy valami idióta nyugdíjas ,aki bözsiutalványokban látja a világot azért ekkora homály.

WSreborn
Olvasó

Nem kell ez, nem itt nem most….

pbask
Vendég
pbask

Nem szolnoki. Hozzátok sosem szólt. Az meg nagy szurkoló lehet, ha egy rivális csapaté jobban érdekli mint a sajátja. De leginkább szánalmas.

Vince.Carter.15
Vendég
Vince.Carter.15

Olyan,mint az emőke…

pbask
Vendég
pbask

Vagy a sárgapárna. az sem szombathelyi,csak egy balfasz.

derryl
Olvasó

Figyelj! Elég, ha az a nicked, hogy 75,így mindenki tetszőlegesen választhat a korod és az IQ-d között!

Ezt most miért kell, cikizz, froclizz, belefér, de ez, ebben a szituban már elég ciki!

falco2008
Vendég
falco2008

Tyű. Év közben nem gondoltam volna hogy ezt mondom, de várom a folytatást Gasper! Éljük át együtt újra, újra és újra..

Falcobb
Olvasó

Nagyon jó interjú. Hatalmas fegyvertény lenne ennek a csapatnak 60-70%át megtartani. Várjuk a bejelentéseket! 🙂

pbask
Vendég
pbask

Reméljük csak 2-3 légióscsere lesz max,és ott tudnánk folytatni ahol abbahagytuk.

Falcobb
Olvasó

Főleg ha a palánk alatt megfelelő játékosaink lesznek. Remélem ott nem történik nagy változás, bár ez már álmodozás kategória. 🙂

pbask
Vendég
pbask

Reddic tuti lécel, elvileg francia liga.

Downtown
Vendég
Downtown

Bajnoksag egyik legjobb centere. Ha nem a legjobb.
Minden izé nelkul, csoda ha itt maradna…marmint a magyar bajnoksagban…

WSreborn
Olvasó

Jó cikk, tetszik. Kedves Okorn mester reméljük jövőre igazi kihívások elé is nézhet!

szolnokbasket
Olvasó

Pozitîv csalódás, tök őszînte, korrekt nyilatkozat.
Nehéz összerakni ezt az érzelgős nyilatkozatot a pálya szélén ordîtozó,szünetekben cigarettát zabáló mesterrel?

pbask
Vendég
pbask

Döntő után full emberi volt, érzelgős, táncolós ilyet egy edzőtől nem láttam.
Lehet skizofrén a pali,de a szó jó értelmében 😀

kalapos
Olvasó

Úgy legyen, Gáspár.

Downtown
Vendég
Downtown

Jo interju, le a kalappal Okorn elott. Intelligens,jo nyilatkozat.

Zollner mellett O is aterezte az ElClassicok hangulatat! ?

Ez csak tenyleg itt van….persze ne becsuljuk le a Zte-Kormend, vagy a Kormend-Szolnok meccseket se. ?

HajraKormend ?

pbask
Vendég
pbask

Hajrá Körmend, Hajrá Falco!!!
Előbbre kerültetek,lássátok kivel van dolgotok, mert
EGY SZÍV EGY LÉLEK
CSAK IS VASMEGYE, AMÍG CSAK ÉLEK!

SZÉP VOLT VAS MEGYE!!! ILYET IS CSAK MI TUDUNK!!!!!!
JÖVŐRE A FELSŐHÁZBAN ÚJRA!

Downtown
Vendég
Downtown

Ugy legyen! ?

pbask
Vendég
pbask

Ez a manusz kurva nagyot nőtt a szememben, és elnézést a bizalmatlanságomért.

Rouge
Vendég
Rouge

“…Ez a manusz kurva nagyot nőtt a szememben..”

Nem volt túl magas a bázisérték…

Hirdetés

Legfrissebb

Hírek

Facebook

Hirdetés