Teo Hojč : Megértem a szurkolók csalódottságát a mai teljesítményünk miatt

MVM-OSE Lions – NHSZ-Szolnoki Olajbányász 78-87 (23-28, 18-23, 20-18, 17-18)

Forray Gábor : Természetesen gratulálok a Szolnoknak, hiszen érvényesítette a papírformát, megérdemelten nyertek. De megint, kis túlzással magunkat vertük meg. El tudom fogadni, hogy kihagyunk egy dobást, de mást nem. Kezdjük a pozitív oldalával: Balsay, Sövegjártó, Takács most már nem először megmutatták, hogy eddig ültek a pad végén, most, hogy feladatuk van, lehet rájuk számítani. Pontosan ebből adódóan, hogy eddig ültek, mert be sem álltak, természetes, hogy nem lehet hiba nélkül játszani. Ez az én kemény feladatom, hogy tudjanak fókuszálni felnőtt módjára, mint egy igazi profi. Az Ábel olyan teljesítményt nyújtott a második félidőben, hogy le a kalappal. Az elsőben meg olyat, ha U16-ban én vagyok az edzője akkor felkötöm, megverem a fürdőköntösömmel. Az öltözőben is elmondtam, ez az én csapatom, én ezekért a gyerekekért tűzbe megyek, de ezért kritizálhatom is őket, mert abból tanulnak. Azért vagyok mérges, mert üvöltözni kell, meg fenyegetőzni, pedig tudom, hogy meg tudja csinálni. Nem csak az Ábel, csak most ő ül itt mellettem, mert ő volt a legjobb. A légiósállomány jön-megy mindig, ők fixek. Ez a szabály, ami az ölükbe hullott, ezzel élni kell, de ez rajtuk múlik, a fejen és a szíven. Azért voltam nagyon mérges a meccs közben, mert látom, hogy meg tudják csinálni amit megbeszéltünk, parádésan, hiszen visszajöttünk mínusz 20 pontból a bajnokesélyes ellen, nyílt meccset csináltunk, de ugye megint előjöttek azok a problémák, amire azt szokták mondani, hogy a fiataloknál benne van ez a hullámzás, csak nem az a bosszantó, ha kimarad egy dobás, sőt inkább dobjon 20-at, ha kimarad az se érdekel, ha helyzetben volt, hanem az, hogy nem sprintelünk vissza, nem ütünk be faltot, vagy góljó faltot ütünk amikor még nem vagyunk bónuszban. Ezek nem a tehetségen múlnak, hanem azon, hogy akarjuk, vagy nem. Egyébként akarják, csak ez a nagy demokráciának az átka, hogy itt mindenki nyugalomban van, van helyük, és nekik kell ezt maguknak átzökkenteni. Nyilván, amit tudok, azt megteszem. Úgy látom, hogy most már letudjuk a nagy csapatokat, mert azért ne legyünk igazságtalanok, egy Falco-tól, meg egy Szolnoktól ki lehet kapni, sőt gyakorlatilag mindenki beírta előre rajtunk kívül, mert mi nyerni akartunk. Ez most nem probléma, de ezeken változtatni kell, mert akkor tudunk majd nyerni nagy meccseket, meg azokat a meccseket, amiket majd meg kell. Ezen minden csapat átmegy, ahol nem a magyar válogatott játékosok játszanak. Mi most két olyan csapattal játszottunk, ahol magyar válogatott játékosok vannak. A következő meccsünk is nagyon kemény lesz, és azt gondolom, hogy napról napra fejlődünk, látom az akarást mindenkiben, a hozzáállás is az edzéseken megfelelő. De ezeken a dolgokon csak ők tudnak majd változtatni, és biztos vagyok benne, hogy fognak is. A közönségünk fantasztikus volt most is, egy szavunk nem lehet rá. A kollégámnak gratulálok, jól felkészítette a csapatát. Azt gondolom, hogy időnként mi is komoly erőbedobásra késztettük őket, de a kritikus pillanatokban mindig valami orbitális hülyeséget csináltunk. Odaadtuk a labdát a kezükbe, elengedtük őket. Ezeken kell javítani, ez koncentráció kérdése.

Vedran Bosnic : Gratulálok a játékosaimnak, mert kemény hetünk volt, és valóban tisztelték azt, amivel felkészültünk. Nagyon jól fókuszáltak azokra a dolgokra, amik számunkra fontosak. A klubban elmesélték, hogy az elmúlt 5-6 évben csak egyszer tudott itt nyerni a klub, ezért én különösen rákészültem erre, tudván, hogy nagyon nehéz itt játszani, ebben a közegben. Nagyon örülök a győzelemnek, és annak, hogy sikeresen végrehajtottuk, amivel készültünk. A 14-gyel több lepattanó is olyan, amire készültünk, ezzel akartunk előnyre szert tenni. Nem volt könnyű, mert kétszer is visszajöttek a meccsbe, ezért nekik is jár a gratuláció, ők is remekül felkészültek.

NKA Universitas Pécs – Zalakerámia ZTE KK 76-85 (24-21, 22-24, 18-20, 12-20)

Bojan Szalatics : Gratulálok a Zalaegerszeg csapatának, ma jobbak és fizikálisabbak voltak nálunk. A következő mérkőzésre össze kell kapnunk magunkat, és nem csupán a végeredményre kell fókuszálnunk, hanem arra is, hogyan állunk hozzá a meccshez, sikerül-e megvalósítanunk azt, amit elterveztünk. Még egyszer gratulálok a Zalaegerszegnek – ma ők voltak a jobbak. Legközelebb bátrabban, nagyobb intenzitással kell játszanunk. Ahogy Durmo is mondta, még 24 mérkőzés van hátra, ezekre kell koncentrálnunk, és minden téren fejlődnünk kell.

Fotó: Bálizs Zsuzsa

Sebastjan Krasovec : Gratulálok a csapatomnak a győzelemhez, nagyon fontos volt ez a siker a hazai vereség után. Hosszú még a szezon, de ez a győzelem most különösen sokat jelent számunkra. Pécsen mindig nehéz nyerni, ezért ezt a sikert még értékesebbnek tartom. Ebből a mérkőzésből erőt és lendületet tudunk meríteni, ami különösen fontos lesz, hiszen csütörtökön a Sopron ellen ismét nehéz feladat vár ránk, ahol a legjobb formánkat kell nyújtanunk.

Fotó: Bálizs Zsuzsa

Endo Service Plus-Honvéd – Atomerőmű SE 91 – 79 (22-26, 28-19, 23-20, 18-14)

Zlatko Jovanovic : Le a kalappal a játékosaim előtt! Elképesztő emberek, elképesztő karakterek! Néha majd veszítünk, de a legvégén azt kapjuk, amit megérdemlünk, és ezek a srácok nagy dolgokat érdemelnek meg. Remek társaság, ez az elmúlt két hónap alapján egyértelműen kiderült. A kulcs a győzelemhez, hogy az első tíz után harminc percen keresztül agresszívan játszottunk. Sosem szoktam játékosokat kiemelni, de ezúttal muszáj megemlítenem Kopácsi Ákost, aki a védekezésével, a hét labdaszerzésével megváltoztatta a játék képét, ezt pedig a többiek is követték. Igazán büszke vagyok rá és a csapatra is! Őrült szezon előtt állunk, minden héten nagyon nehéz dolgunk lesz, így nincs túl sok idő az ünneplésre, hétfőtől folytatjuk a munkát és készülünk a következő mérkőzésre. A Paksnak sok sikert kívánok a folytatásra!

Alekszandar Joncsevszki : El kell ismerni, hogy a Honvéd volt a jobb csapat ezen az estén. Gratulálok nekik a győzelemhez, nagyon motiváltan játszottak. Ez egy nagyon fájó vereség, különösen úgy, hogy az első fordulóban is kikaptunk. Nagyobb energiákkal játszottunk, de sokkal jobban kellett volna reagálnunk az előző vereségre. Nagyon sokat hibáztunk, majdnem kétszer annyi labdát adtunk el, mint az ellenfél, és így a győzelmet sem tudtuk megszerezni.

Egis Körmend – Sopron KC 71-95 (21-17, 17-29, 23-29, 10-20)

Teo Hojč : Megértem a szurkolók csalódottságát a mai teljesítményünk miatt. Ők jönnek a mérkőzésre, és mindent beleadnak, tudják, mit jelent ez a klub. Megértem őket! Csalódást okoztunk nekik és önmagunknak is. A mai teljesítményünk nem volt elfogadható. Részemről, mint edzőtől és a csapattól egyaránt és a klub részéről sem volt elfogadható. Nem szeretnék kibújni a felelősség alól, én vagyok az edző, az én felelősségem, mit nyújt a csapat a pályán. Ha a kosárlabdáról is beszélünk, nem csak az érzésekről, akkor a statisztika megmutatja, hogy a mérkőzést összesen öt gólpasszal zártuk. Ez nagyon sokat elmond arról, hogyan játszottunk támadásban. Csak 14 triplakísérletünk volt, ami arra utal, hogy nem járattuk megfelelően a labdát, hogy megtaláljuk a megfelelő helyzetben lévő játékosunkat. A másik oldalról a Sopron valóban csapatként játszott, 20 gólpasszuk volt. Sokkal nagyobb erőfeszítéssel és nagyobb szenvedéllyel harcoltak és csapatként játszottak. Mindenkinek át kell ezt gondolni, velem, mint edzővel kezdve a játékosoknak is személyesen, mert meg kell érteniük, hogy mit jelent viselni ezt a mezt, és azt hiszem, hogy ezt nem mindenki érti. A klub minden szükséges feltételt, talán még többet is biztosít ahhoz, hogy semmi mással ne kelljen foglalkozniuk, csak a kosárlabdával, bármilyen kérésünk van edzésen, mérkőzésen, mindig megkapjuk. Nem akarok az az edző lenni, aki ezt újra átéli, meg kell ezt csapaton, öltözőn belül oldanunk! Vállalom a felelősséget és mindent, ami ezzel jár. Nem vagyok első éves edző, tudom, mivel jár a vereség. Amit ígérhetek, az az, hogy minden lehetőt és még többet megteszek azért, hogy megváltozzon a játékosok mentalitása. Hogy tudják, megértsék, mit jelent egy ilyen múlttal rendelkező klubért játszani. Ez a munkám, és ezt csinálom úgy, ahogyan csak tudom.

Gasper Potocnik : Először is gratulálok mindenkinek a stábban, a klubnál ehhez a teljesítményhez! Jó volt látni azt az elszántságot, amivel kimentünk a pályára, a játékosok nagyon sok energiát tettek a játékba, és a szezon eddigi időszakában is, hogy sikeresek lehessünk. Nagyon büszke vagyok arra, hogy ma igazoltuk, hogy jó úton járunk. Szóval nagyon büszke vagyok rájuk, de ez csak egy mérkőzés volt. Ma örülhetünk, ünnepelhetünk kicsit, de holnaptól folytatnunk kell a munkát, hogy felkészüljünk a következő meccsünkre. Minden jót kívánok a Körmendnek, sok szerencsét a szezonban!