Connect with us
Hirdetés

MKOSZ

Szalay Ferenc folytatná a munkát, erősítene az ellenőrzések területén

Nagyinterjú az MKOSZ elnökével.



:

:

Az MKOSZ elnöke, Szalay Ferenc adott interjút a BB1.hu-nak. A sportvezetővel még Kölnben, az Európa-bajnokságon beszélgettünk, így természetesen a kontinenstorna értékelésével kezdődött az interjú.

– Komoly felkészülési időszak, két vb-selejtező után érkeztünk az Európa-bajnokságra. Már az az időszak megmutatta, hogy egy jól felkészített, jó mentalitású csapatunk van. Sajnos a legerősebb csoportba kerültünk, ahol azonban egyáltalán nem voltunk annyira alárendelt szerepben, mint azt sokan gondolták volna. A legtöbb találkozón rendben voltunk, a két sérülés után viszont már nagyon nehéz dolgunk volt – mondta honlapunknak az MKOSZ elnöke, Szalay Ferenc.

Mik a tanulságai ennek az Európa-bajnokságnak?

– Az ellenfeleknél jóval erősebb, jóval magasabb, jóval fizikálisabb játékosok voltak, amit mi a csapatjátékkal tudtunk kompenzálni. A legfontosabb tanulság az, hogy ezt a munkát tovább kell folytatni és sorozatban harmadszor is ki kell jutnunk az Európa-bajnokságra. Somogyi Ádámot és Lukács Norbertet be kell építeni és bízni benne, hogy Hanga Ádám még egy darabig tud nekünk segíteni, mert őt nagyon nehéz lesz pótolni.

Fotó: MKOSZ/ Girgász Péter

Lát ön esélyt arra, hogy a “nagyokkal” is felvegyük a versenyt? Sztojan Ivkovics azzal viccelődött, hogy valahonnan szereznünk kell NBA-s játékosokat…

– A kosárlabda a világ második legnépszerűbb játéka. Több mint 200 országban van jelen a sportág, többségében pedig igen komolyan is veszik. A lépcsőfokokat nem tudjuk átugrani. Jelenleg az európai elit közepének a tetején vagyunk. Most is megmutattuk a franciák és a bosnyákok ellen, ha elhisszük, hogy fel tudjuk venni a versenyt, akkor az sikerül is. A szlovének ellen talán kishitűek voltunk, túlságosan tiszteltük az ellenfelet, ennek meg is lett az eredménye. Önbizalom kell, mentális erő. Ez elengedhetetlen, de ehhez rutint kell szerezni. Ehhez az kell, hogy rendszeresen ilyen csapatokkal játsszunk tétmérkőzéseket, ám ez csak úgy megy, ha kijutunk ezekre az eseményekre.

A másik fontos kérdés, hogy az utánpótlásnak fel kell vennie egy olyan ritmust, amivel oda lehet jutni az A-divízióba. A lányoknál ez megy, ott előrébb tartanak, mint a fiúknál.

Miben tartanak hátrébb a fiúk?

– Ki kell mondani, fizikálisan mi közepesek vagyunk. Az összes ellenünk játszó csapat izmosabb volt, nagyobb tömegű, gyorsabb. Hosszú távon így nem fogjuk tudni felvenni a versenyt. Itt már gladiátorok vannak. Régen látjuk, hogy ez probléma. A TF segítségével atléta, birkózó és kajak-kenu edzőket vontunk be a programba, akikkel ezen változtatni akarunk. A munka tehát elkezdődött ezen a téren, kell egy kis idő, hogy beérjen, ez nem megy egyik napról a másikra, de még egyik évről a másikra sem. Viszont felgyorsíthatja a pozitív folyamatot, ha erősítjük az ellenőrzést.

Komoly falakba ütköznek, amikor azt kérik az utánpótlásedzőktől, hogy erre nagyobb hangsúlyt fektessenek?

– Azt hiszik sokan, hogy azért, mert a gyerek ügyes, jól is fog tudni kosárlabdázni. Ez egészen addig van így, amíg az ellenfele – aki ugyanolyan ügyes – nem erősebb, mint ő. Jó példák erre a nyári utánpótlás Európa-bajnokságok. A csapataink jó körülmények között dolgozhattak, elvégezték a munkát, de a fizikai lemaradás miatt már itt is komolyabb gondjaink voltak, esélyünk sem volt szintet lépni. Ellenőrzések jönnek, ahol meg kell találnunk az okokat. Az viszont biztos: több munkára van szükség, jobban kell rögzíteni a tudást a fiataloknál, a fizikai felkészítésről pedig már beszéltünk.

Az U23-as szabály mennyire váltotta be a hozzá fűzött reményeket? Ez volt az MKOSZ egyik leglátványosabb törekvése az utóbbi időben a fiatalok “felhozatalára”.

– Ez egy fiatal, kétéves szabály. Nagyon fontos volt ez a lépés, mert a klubok inkább nyúltak a légiósokhoz, az idősebb játékosokhoz. A lányoknál – ahol húsz év a korhatár – már tíz éve működik és egyértelműen látszik, hogy sikerrel. Jönnek fel a fiatalok, épülnek be a csapatokba. Ebből a pozitív tapasztalatból kiindulva vezettük be ezt a szabályt a fiúknál. Előfordulhat, hogy a körülményekhez alkalmazkodva a fiúknál is le kell vinnünk a korhatárt 21 évre, de a mostani rendszernek adtunk még két évet, ezt követően lehet változtatás.

Ha jól értem az MKOSZ egyértelmű célja, hogy a csapatokat a fiatalok és a magyar játékosok felé terelje. Van ehhez eszköz a fiatal szabályon kívül?

– A versenykiírásban meg tudjuk szabni, hogy hány külföldi játszhat. Nem fog eltelni sok idő, hogy azt mondjuk, a csapatok négy légióst alkalmazhatnak, akikből egyszerre hárman lehetnek a pályán. Ez persze attól is függ, milyen minőségű fiatalok jönnek fel az utánpótlásból.

Hosszú idő után a férfi klubcsapatok közül nem mindenki indul el a nemzetközi kupában, aki kvalifikálta magát. Nem számít ez hatalmas visszalépésnek?

– Nem látok benne problémát, sőt. Dicséretes, hogy a klubok nem hazardíroztak. Látszott, hogy a háború és az európai szankciók problémát fognak okozni a gazdaságnak. A szponzorok helyzete is megváltozott, ennek tükrében jó döntésnek tartom, amikor egy klub azt az utat választotta, hogy inkább a bajnokságot fejezi be becsülettel, mint tartozásokat halmozzon fel. Ezt a FIBA is megértette, jeleztük nekik, hogy miért döntöttek így a csapataink.

Nagyon fontos mérkőzések várnak a női válogatottra is. Székely Norbert csapata küzd az Európa-bajnokságért. Mekkora tragédia lenne, ha zsinórban másodszor is lemaradnánk a kontinenstornáról?

– Nagy probléma, hogy Határ Betti megsérült. Ő sokat jelent ennek a csapatnak. Most az a kérdés, hogy kik azok, akik helyettesíteni tudják őt centerposzton. Kiss Virág sokat fejlődött, és Cyesha Goree is nagyon sokat tett le az asztalra az utóbbi időben. Azt viszont látni kell, ha a honosított helyünket elhasználjuk centerposzton, akkor az irányító kérdés nincs megoldva, pedig Courtney Vandersloot kettős állampolgár és most ott van Sopronban, akár számíthatnánk is rá.

A kérdést azonban nem akarom megkerülni, nehezen viselném, ha nem jutnánk ki az Európa-bajnokságra, de el tudnám viselni. Sok-sok munka van ebben a csapatban. A szakág termeli a tehetségeket, ennek előbb-utóbb meg kell mutatkoznia a válogatottnál is.

A női élvonalegy európai topbajnokságnak számít. Elégedett a színvonallal és a csapatok munkájával?

– Néhány évvel ezelőtt a szülők jártak női meccsekre. Ma már más a helyzet. Sopronban, Szekszárdon, Győrben, Diósgyőrben sok néző van, hozzájuk pedig zárkóznának a többiek. Nem akartuk azt, hogy csak egy, vagy két erős csapat legyen. Jó mentalitású edzők dolgoznak a bajnokságban, Cziczás László, Gáspár Dávid, vagy akár Zeljko Djokics pusztán a mentalitásával sokat át tud adni a játékosoknak. Nagyon komoly bajnokságunk van, amire büszkék lehetünk.

2010 óta tölti be az MKOSZ elnöki tisztségét. Ott tart most a magyar kosárlabda, ahol akkor megálmodta?

– Messze nem. Sokat fejlődtünk. Közel százezer igazolt játékos van Magyarországon, így néhány éve már a tömegesítés helyett a „minőségi” programunkra fektethetünk nagyobb hangsúlyt. Kialakítottuk, majd finomítottuk az akadémia rendszert. Minden kritika ellenére férfi és női vonalon is erősödött az utánpótlás, a felnőtteknél is van előrelépés. Jobbak lettek a bajnokságok, erről számolnak be az ide érkező légiósok is. Kijelenthetjük tehát, a kluboknál is jobb munka folyik. Külön választottuk a menedzsmentet és a szakmát, saját klubházunk van Budaörsön. Egy nagyon jó csapat dolgozik most a kosárlabdáért, Bodnár Péter főtitkárral az élen.

Jövőre tisztújítás. Elindul a választáson, folytatja a munkát?

– Szeretném. Egy ciklust még szeretnék végigcsinálni, mert azt gondolom, akkor tudjuk azt elérni, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű magyar játékos legyen az A-csoportos csapatokban. Elérhetjük, hogy stabilan ott legyünk Európa elitjében és nem csak a felnőtt, hanem az összes utánpótlás korosztályban is.

Fotó: Girgász Péter/MKOSZ

Legfrissebb

Hírek

Facebook

Hirdetés