Connect with us
Hirdetés

Kosárlabda

Sitku Ernő, aki még 46 évesen is két kézzel zsákolt

Becsky Istvánnál emlékezünk.



:

:

Péntek este érkezett a tragikus hír, miszerint elhunyt Sitku Ernő, a nyíregyházi kosárlabdasport lelke, az MKOSZ elnökségi tagja, négyszeres magyar bajnok, kétszeres kupagyőztes, 149-szeres válogatott kosárlabdázó.

Becsky István, a DEAC szakosztályvezetője a barátja volt a korábbi kiváló kosarasnak. Vele emlékeztünk.

– Végtelen nagy űrt hagyott maga után Ernő. Fantasztikus ember és fantasztikus játékos volt. A mi kapcsolatunk inkább akkortól lett szorosabb, amikor mindketten elnökségi tagok lettünk az  MKOSZ-ben. A hazafelé utakon mindig kiértékeltük az elnökségi ülésen hallottakat, illetve, hogy hogyan lehetne a magyar kosárlabdán még többet segíteni és hogy tudunk minél több fiatal tehetséget menedzselni. Ő egy fantasztikus példa erre, hiszen alázattal és szorgalommal lett elsőosztályú kosárlabdázó, 149-szeres válogatott.

Nekünk van egy NB II-es kosárlabda csapatunk a DEAC-cal, ami abszolút már az öröm kosárlabdáról szól, de azért még igyekszünk az eredményre is odafigyelni. Mindig azzal húztam, hogy ha majd elég öreg lesz hozzá, akkor egyszer bevesszük a csapatba. Az idei szezonban jött volna el ennek az ideje, hogy néhány alkalommal pályára léphessen velünk. A dolgok sajnos úgy alakultak, hogy már csak az égi pályákon játszhatunk együtt.

Az is nagy élmény volt, amikor két évvel ezelőtt egy jótékonysági mérkőzésen a debreceni öregfiúk vendégül látta az 1999-ben Eb-re kijutott magyar válogatottat. 46 évesen még két kézzel húzta be a gyűrűbe a labdát. Összenéztünk, hogy “ez az Ernő még mindig ilyen kondiban van?”  Én azt gondolom, hogy a másodosztályban biztos, de lehet, hogy még az első osztályban is tudott volna néhány percet játszani, olyan kondíciója volt.

– Amikor a DEAC feljutott ő volt az, aki a nyakunkba adta az aranyérmet és azt mondta, hogy azt szeretné, hogy néhány év múlva én adjam az ő nyakába a bajnokoknak járó medált. Ha a Nyíregyháza feljut, akkor megtaláljuk a módját, hogy neki is jusson egy érem. Rettentően szomorúak vagyunk és próbálunk osztozni a család fájdalmában. Borzasztó lehetett ezt nekik megélni, mint ahogy mindannyiunknak az. Mélységesen megdöbbent ez mindenkit, nagy trauma ez az egész kosárlabda társadalomnak. Számomra teljesen érthetetlen az, ami tegnap történt. Egy végtelen intelligens embert vesztett el a magyar kosárlabda és tényleg egy olyan személyt, akinek az egész élete a gyerekei és a családja mellett a kosárlabdáról szólt.

Fotó: szon.hu 

Hozzászólások

Szólj hozzá!

Kérlek regisztrálj / jelentkezz be a hozzászóláshoz
Hirdetés

Legfrissebb

Hírek

Facebook

Hirdetés