Ruják András még 2-3 évig tervez, célja a 600 mérkőzés

Mindenekelőtt szeretnék gratulálni a jubileumhoz!

Köszönöm szépen!

Azt lehetett veled kapcsolatban tudni, hogy kazettán találkoztál a játékkal nagybátyád és az NBA által, illetve, hogy sok áldozatot hoztál később érte, többet utaztál edzésre, mint amennyit edzettetek. Mikor volt az első alkalom, amikor realizálódott benned, hogy jó esélyed van profinak lenni, hiszen minden kosaras gyerek erről álmodik, de keveseknek adatik meg.

Nehéz egy időpontot meghatározni mert utánpótlás után Nb2-től kezdve minden lépcsőfokon végig kellett mennem. Próbáltam lépésenként haladni aztán szerencsére olyan helyzetek is jöttek amiket sikerült jól kihasználnom. Bár az Enternet Hegyvidék csapatával nem sikerült eredményt elérni, de az első lejátszott szezon után már tudtam hogy menni fog.

Játszottál többek között Pécsen, Körmenden, Sopronban – ahol kapitány is voltál – és most Oroszlányban, emellett nem csak, hogy a válogatottság is meg volt, de ott voltál a 2017-es EB-n. Nyilván sokak nevében kívánom, hogy még husszú ideig légy a parketten, de azt gondolom 34 évesen már van annyi év a hátad mögött, hogy valid kérdés, hogy mennyire érzed teljesnek a karriered? Mi(k) volt(ak) pályafutásod fénypontja(i)?

Az első körmendi évben miután Marcus Moore-t elvesztette a csapat és hirtelen első számú irányítóként játszottam és “bár” csak bronzot sikerült nyernünk, de az 21 évesen nagy élmény volt. Az első soproni évben az egyik legjobb társaság jött össze ahol Kupa döntőt is játszottunk végül és a bajnokságban is érmet szereztünk. Válogatottban még mielőtt kijutottunk az Eb-re játszottunk egyszer Szolnokon, amikor 15-20 ponttal kellett volna nyernünk csehek ellen, hogy kvalifikáljuk magunkat és végül pár ponttal maradtunk le az Eb-ről, azon a meccsen óriási hangulat volt. Végső győzelem az ami hiányzik, de ha most abba kéne hagynom se lennék elégedetlen mert tudom mennyi minden kellett tenni és feláldozni 8 éves korom óta hogy ennyi lejátszott mérkőzésem legyen. Még 2-3 évet tervezek, 600 mérkőzés a cél, mellé hátha lesz még meglepetés a végére.

Ami az idei szezont illeti, jól kezdtetek az OSE-val, kvalifikáltátok magatokat a kupába, ahol komoly mérkőzésre kényszerítettétek a későbbi ezüst érmes Sopront, viszont az alapszakasz második felében csak 3-10 volt a mérlegetek. Mit gondolsz miért, hol és hogyan csúszott el a szezon második fele?

Sajnos a második kör nem sikerült, amikor elbuktunk pár itthoni mérkőzést ami mindenképp kellett volna a rájátszáshoz, az okozott egy törést a csapatban és nagyon nehezen sikerült ebből a gödörből kikecmeregnünk.

Eddig jól álltok a Playoutban, kettőből kettőt nyertetek. Mit vársz a csapattól a maradék 8 mérkőzésen?

Szeretnénk minél többet megnyerni, szurkolóink a legtávolabbi mérkőzésekre is eljárnak, miattuk mindenképpen. A rájátszás nem jött össze de legalább kicsit jobb szájízzel szeretnénk zárni a szezont.