„Rendkívül hiányzik a családom” – Vojvoda Dávid a fertőzött olasz régióban maradt

Vojvoda Dávid három hete még remek kosarakkal járult hozzá a magyar válogatott ukránok és szlovénok elleni bravúrgyőzelmeihez, az Eb-selejtezős sikerek után aztán visszatért klubjához. Nem máshová, mint a koronavírus-járvány egyik gócpontjának számító, észak-olaszországi Reggio Emiliába. A DIGI Sport híradójának elárulta, az felfüggesztett olasz bajnokság ellenére miért nem tért haza Magyarországra a családjához.

„Nálunk szerdán az edzések befejeződtek, egészen március 17-ig nem is lesznek foglalkozások. Igazából teljesen felesleges is edzeni, mert a bajnokság csak április 3-án fog remélhetőleg folytatódni. Nagyon sok csapatból az amerikai játékosok elmentek, szerződést bontottak a koronavírus miatt. Nálunk is éppen most jött ki az amerikai játékosokból egy nagyobb feszültség, nem vagyok biztos benne, hogy nem indul-e haza valaki közülük Amerikába, mert mindenki elég stresszes a jelenlegi helyzet miatt” – nyilatkozta a Sport24-nek a Reggio Emilia játékosa.

Vojvoda Dávid a családja nélkül nehezen éli meg a mindennapokat.

„Valamikor jobban bírom ezt az egészet, valamikor rosszabbul. A családdal elég nehezen bírjuk, hogy a szeretteim otthon vannak, én viszont itt vagyok. Ez most elég nehéz helyzet mindannyiunk számára. Van egy gyerkőcünk is, ő hál’istennek még nem érzékel ebből semmit. De rendkívül hiányzik a családom. Így utólag nagy szerencse, hogy a válogatott szünet után a feleségem és a gyerekem nem jöttek velem vissza. Egy-két héttel utána jöttek volna, de a helyzet csak rosszabb lett. Az a legnagyobb baj, Olaszországban nem javul a helyzet, két-három naponta csak azt lehet olvasni, hogy a fertőzöttek száma növekszik.”

A szintén az olasz bajnokságban kosárlabdázó Keller Ákos Szicíliából kedden hazatért, Vojvoda azonban nem merte meghozni ezt a döntést.

„Mivel rajtam itt nem csináltak olyan tesztet, hogy fertőzött vagyok-e vagy nem, van annyi felelősség bennem, hogy mivel fertőzött helyen vagyok, nem fogok odamenni egy másfél éves gyerek közelébe. Innen én csak a szüleimhez tudnék hazamenni, és akkor ott egy önkéntes, tíznapos házi karanténban megfigyelném saját magamon, hogy a tünetek nem jönnek-e ki rajtam, és utána kellene visszajönnöm Olaszországba. De inkább úgy döntöttünk a feleségemmel, hogy kint maradok, aztán megvárjuk, hogy mi lesz a helyzet.”