Pongó Marcell: Nagyon jó az összhang, a két győzelem az önbizalmunknak is jót tett, erre tudunk építeni a jövőben

A magyar válogatott az előselejtezőből és a negyedik kalapból indulva két fordulót követően a G-csoport élére állt, miután hazai pályán legyőzte az Eb-negyedik finneket, idegenben pedig a szintén Eb-résztvevő belgákat. Nemcsak a mérkőzéseken, hanem az edzéseken és a pályán kívül is érezni lehetett, hogy ez a csapat rendkívül egységesen és élesen érkezett meg erre az ablakra; augusztussal ellentétben a legnehezebb helyzetekben is megtalálta az utat Gasper Okorn legénysége a győzelemhez. Ennek kapcsán már hazafelé, a brüsszeli reptéren beszélgettünk a mieink hátvédjével, Pongó Marcellel

„Azt gondolom, hogy mindkét mérkőzésen kézben tartottuk az irányítást – kezdte az értékelést az Alba játékosa. Igaz, voltak olyan időszakok, amikor az ellenfél jelentősen faragni tudott a hátrányából, de ez a kosárlabdában gyakori jelenség – pláne egy olyan fiatal csapat esetében, mint a miénk. Vannak tapasztaltabb játékosaink is, de ők is a harmincas éveik elején járnak – hiszen ugye Vojvoda Dávid sérülés miatt hiányzott. A finnek és a belgák ellen is győzelmet érdemeltünk; már az edzéseken is remek volt a hangulat és a munka, amit elvégeztünk. Ezek mindenképp pozitív előjelek voltak. Nem gondolom, hogy sokan fogadtak volna arra, hogy mindkét összecsapást megnyerjük, de az edzők jól felkészítettek bennünket, mi pedig tettük a dolgunkat.

Nehéz pontosan megmondani, mi volt az oka annak, hogy teljesen más arcunkat tudtuk mutatni, mint az augusztusi idegenbeli mérkőzéseken – tért rá Pongó arra, hogy a nehéz előselejtezők után minek tulajdonítja a szemmel látható változást. Most tényleg lehetett érezni a csapaton, hogy mindenki kiadta magából a maximumot, és minden játékos küzdött a másikért. Amikor valaki hibázott, mindig volt köztünk valaki, aki kisegítette – nagyon egyben voltunk minden tekintetben, és ez hozta meg a sikert. Ha csak a belga meccsre gondolok: az ellenfél 15 pontról vette át a vezetést a negyedik negyedben – sőt néggyel is elléptek -, a közönség hangja – ahogy az ilyenkor lenni szokott – megérkezett melléjük, az, hogy ennek ellenére Monsban nyerni tudtunk, hatalmas fegyvertény. Ezt a szellemiséget szeretnénk átmenteni márciusra is. Nagyon jó az összhang, a két győzelem az önbizalmunknak is jót tett, erre tudunk építeni a jövőben.”

A csoport állása

*Azonos pontszám esetén az egymás elleni eredmény dönt.

A program:

2026. február 27., péntek

Magyarország – Franciaország
Finnország – Belgium

2026. március 1., vasárnap

Franciaország – Magyarország
Belgium – Finnország

2026. július 3., péntek

Finnország – Magyarország
Belgium – Franciaország

2026. július 6., hétfő

Magyarország – Belgium
Franciaország – Finnország

A miénkkel párban lévő csoport állása

*Azonos pontszám esetén az egymás elleni eredmény dönt.

– Élvezetes, mutatós támadójátékot produkált a csapat, szépen járt a labda. Változtattak valamit a játékrendszeren?
– Igen, igyekeztünk, miután eldöntöttük, hogy nem játszatunk két magasembert egyszerre. Nyáron egyszerre szerepelt Golomán György és Nate Reuvers, most ugye Golomán nem volt bevethető, de említhetném Meleg Gergőt is, mindenesetre kitaláltuk, hogy nem klasszikus négyes posztú játékost küldünk a pályára, hanem gyors embert, aki tud váltani védekezésben, futni, ugyanakkor elég erős, ilyen Lukács Norbert, ő Oroszországban is ebben a pozícióban szerepel – nyilatkozta a Nemzeti Sportnak Gasper Okorn szövetségi kapitány A többiek, mint például Cseh Botond, Filipovity Péter és majd Maronka Zsombor ugyancsak hasonló típusúak, ám ezzel nincs baj. A legmagasabb szintű kosárlabdában az ötös center legfeljebb huszonöt percet játszik mérkőzésenként, úgyhogy Reuvers és Golomán között meg lehet osztani a játék­időt. Most Meleg, aki inkább négyes, mint ötös, szintén remek munkát végzett centerként Reuvers oldalán.

– Éles volt a kontraszt, hogyha összehasonlítjuk a mostani mérkőzéseinket a nyári előselejtezőben látottakkal. Miben látja ennek a magyarázatát?
– Néha át kell gondolni bizonyos dolgokat, mérlegelni, kik állnak a rendelkezésünkre, meglátjuk, mi lesz februárban. Nincs már sok idő addig, de szeretnénk tartani magunkat a támadójátékunkhoz még akkor is, ha bizonyos elemeket hozzárakunk vagy félreteszünk. Építkezünk a védekezés terén is, előnyös, hogy a nyár nagy részét együtt töltöttük, az új srácok gyorsan megtanulták a rendszert, Szombathelyen most minőségi körülmények között, sokat edzhettünk. Finnország és Belgium nálunk magasabban jegyzett válogatott, és bár néhányan mondhatják, a belgáktól hiányzott két-három alapember, ám mi meg Vojvoda Dávid és Golomán nélkül álltunk fel, ami olyan nekünk, mintha máshol nem lenne bevethető két Euroliga-játékos.

– Büszke arra a mentális erőre, amit az együttes a találkozók negyedik negyedében mutatott?
– Nyár óta az összes játékossal beszéltem erről, nem tetszett az a mentalitás, amit Romániában és Észak-Macedóniában mutattunk, nem elég csak felmenni a pályára, akarni kell a győzelmet is, hinni benne. Ezt sulykoltuk, és bele is mászott a fejükbe, örülök, hogy megmutatkozott a kritikus pillanatokban. A csapat nem akkor mutatja meg a karakterét, amikor húsz ponttal vezet, hanem amikor az ellenfél felzárkózik ötre, vagy a plusz tizenötből mínusz négy pont lesz. Ilyenkor kell stabilan állnunk a lábunkon, és mindkét meccsen sikerült is átvészelnünk a nehézségeket.

Képek: Girgász Péter/MKOSZ