Pankár Tibor: Nem kell naponta többször azt nézegetni, hogy hány fertőzöttet találtak

Pankár Tiborral, a Magyar Futball Akadémia sportpszichológusával a Budapest Honvéd hivatalos honlapja készített interjút. A Falco és magyar válogatott korábbi kiválósága több témát is érintett, elmondta, mivel tudjuk megkönnyíteni helyzetünket ebben a mostani állapotban.

– Teljesen megváltozott most számukra minden. A mindennapi élet megszokott keretei és szabályai átmenetileg jelentősen lecsökkentek, az új helyzetben sokkal inkább egyéni felelőssége lett mindenkinek, hogy mikor, mit és hogyan csinál. Ezt a helyzetet eleinte érzékelhetik könnyebbségként is a fiatal sportolók, ugyanakkor azok számára, akik továbbra is szeretnének rendszeres, minőségi munkát beletenni a sportolásba és a tanulásba is, sokkal nehezebbé is válhat a napi ritmus kialakítása és megtartása. Míg az akadémián egy olyan közegben voltak, ami a sportolásra volt optimalizálva, addig a jelenlegi, otthoni körülmények között, csapatsportolóként csapattársak nélkül, sokkal több kihívással találhatják szemben magukat. Egy sportoló életében a versenyek, mérkőzések élményei nagy energialöketet adnak a mindennapi fárasztó edzések elvégzéséhez. A mérkőzések hiányában viszont nagyobb tudatosságot, úgynevezett profi szemléletet igényel a kitartás, eltökéltség magas szinten tartása.

Fontos azzal is tisztában lennünk, hogy bár kikerültek a sportolók életéből az eddigi életvitelükkel járó stresszforrások, ugyanakkor a váratlanul lezárult szezon, a jövő bizonytalansága sok kérdést vethet fel bennük saját teljesítményük és jövőbeli lehetőségeik kapcsán. A megfelelő válaszok megtalálása ezekre a kérdésekre, a bizonytalanság csökkentése, a célok és a tervek rugalmas átalakítása fontos a kiegyensúlyozottsághoz – kezdte a mondandóját Pankár.

– Milyen hatásai lehetnek ránk ennek a helyzetnek?

– A mostani történések jelentős stresszkeltő események, nagy és váratlan változások, bizonytalanság állt be. Első reakcióként ilyenkor az emberi szervezet minden erőforrást mozgósít, hogy megküzdjön a stresszt kiváltó helyzettel. Minél tovább marad fenn a stresszkeltő állapot, minél tovább éljük meg stresszként az adott helyzetet, annál jobban kifárad a szervezet a folyamatos készenlétben, ellenállásban, ami hatással lehet egy idő után az egészségre is.

Ezért fontos, hogy képessé váljunk minél jobban kezelni a stresszt. Ebből a szempontból felfoghatjuk tanulási, fejlődési lehetőségként is helyzetet. A cél, hogy minél kevesebb negatív stresszhatás érjen minket. Ehhez fontos egyrészt a minket érő hatások, a környezeti történések értelmezésének módja, másrészt, hogy főleg olyan dolgok felé érdemes irányítani a saját energiánkat, amikre befolyással rendelkezünk, amikre képesek vagyunk hatni.

Pankár Tibor a labdarúgók munkáját segíti – Fotó: Budapest Honvéd

Fontos, hogy egy élhető, egyensúlyt teremtő napirendet alakítsunk ki. Legyenek benne a kötelezettségek megfelelő terheléssel, de ugyanúgy legyen benne az is, amitől jobban érezzük magunkat. Figyelni kell a társas kapcsolatokra is, annak ellenére, hogy nem mozdulunk ki otthonról. Meg kell találni a módját, hogy tudjunk kapcsolódni egymáshoz, akár telefonon, videochaten, lehetőségek tárháza van előttünk napjainkban. Akadémistáink esetében a tanórák, edzések adnak egy keretet, de érdemes egy rendszert kialakítani a nap többi részére, hogy ne menjünk át szélsőségekbe, ne mosódjon össze például a barátokkal való kommunikáció a tanulással és ne üljünk egész nap a tévé előtt. Egy élhető ritmus irányába kell elindulni ebben az átmeneti időszakban is, aminek nem kell nagyon merevnek sem lennie, mert az is káros lehet. Nagyon fontos, hogy ne rakjunk magunkra plusz terhet, hiszen amúgy is van egy általános stressznyomás, amit nem is biztos, hogy mind érzékelünk magunkon. Lehetőségei is vannak ennek a szituációnak, de nem kell mindenféleképpen ma átrendezni a gardróbot, kitakarítani a lakást vagy elvégezni minden edzést. Az első időszakban lehetünk megengedőbbek magunkkal, hogy a szervezetünk átállhasson az első reakciók után és csak ezt követően felvenni olyan plusz programokat, amik segítik az egyensúly megtartását. Rohanni nem kell, hiszen nem tudjuk, mennyi időt töltünk otthonunkban.

– A bezártság könnyen okozhat negatív érzéseket, akár pánikot is. Mire kell figyelni ebben a szituációban?

– Az nagyon fontos, hogy érezzük még a mostani helyzetben is, hogy mi az, amit mi tudunk kontrollálni és a figyelmünket inkább arra fordítsuk, az energiáinkat abba fektessük. Érdemes beszabályozni, hogy mennyit és milyen forrásból olvasunk híreket, mert azok most jelentős stresszforrások lehetnek.

A pánikroham egy nagyon szélsőséges szorongásos reakció, aminek hátterében ott van a bizonytalanság, tehetetlenség érzése, a kontroll elvesztése. Segít a beszűkült állapotból való kikerülésben, ha figyelmemet a külső környezetemre fordítom, megfigyelem azt. Például keresek öt dolgot, amit látok magam körül, azután négyet, amit meg tudnék tapintani.

Jöhet három hang, két illat és egy íz. Nem szükséges, hogy ezeket mind meg is tegyem, elég csak eösszegyűjteni és elképzelni, hogy milyen illata lehet a szárítón lévő ruháknak vagy milyen íze lehet az almának. A szorongás, a pánik egy nagyon beszűkült tudatállapot, a figyelem átterelésével pedig ki tudom magam billenteni belőle. Elkezdek például figyelni a légzésemre, mondjuk egy másodperccel meghosszabbítom a kilégzésem időtartamát a természetes ritmusához képest. Ezzel a figyelmemet tudatosan olyan irányba terelem, amit tudok kontrollálni, valamint a szervezet is a megnyugvás irányába mozdul el.

Fotó: Budapest Honvéd

– Mi az a pont, aminél érdemes szakember segítségét kérni?

– Természetes, ha néha rossz érzés kerít minket hatalmába ebben a szituációban, egy sportoló sem azért edz, mert minden edzéshez ugyanannyi kedve van. De ha ez nemcsak egy pár perces, félórás lehangoltság, hanem visszatérően elkezd megjelenni a mindennapokban, rányomja a bélyegét az életünkre és ezáltal csökken az aktivitásunk, akkor érdemes ezen tudatosan változtatni. Ehhez hasznos a külső segítség, mert nem mindig tudjuk a saját hajunknál fogva kirántani magunkat a nehézségekből.

Egy szakember külső nézőpontból, objektíven és a konkrét helyzetnek megfelelően, személyre szabva tud támogatást nyújtani, mert nem csak az a technika a lényeg, amivel egy-egy pánikrohamot le tudunk küzdeni, hanem az is, hogy megértsük, mi van a pánik mögött. Attól, hogy tudjuk kezelni a helyzetet, még előjöhet újra, ha a kiváltó okkal nem foglalkozunk.

– Mit tehetünk akkor a mentális egészségünk megőrzése érdekében?

– Ebben a helyzetben a lehetőségek átmenetileg megváltoznak és nagyon fontos, hogy azok alapján át tudjuk keretezni a célkitűzéseinket, prioritásainkat is saját magunk számára. Ez egy nagy lehetőség és próba is egyben, hogy a mentális erőt, a koncentrációt hogyan tudjuk fenntartani extrém helyzetben.

Egy sportoló számára különösen fontos ez az alkalmazkodó-képesség, hiszen bármikor jöhet egy edzőváltás, új csapattársak vagy akár csapatváltás is, és az új körülmények között minél hamarabb meg kell találnia a helyét, meg kell tudnia mutatni magát. Ebből a szempontból ez a helyzet egy nagy lehetőség is a rengeteg negatívuma mellett, és ha ezt így tudjuk felfogni, akkor pozitívan is kijöhetünk a történetből.

Olyan ritmust tudunk például kialakítani, ami nekünk jó, a saját magunk urai tudunk lenni. A sportolók olyan egyéni gyakorlatokat tudnak végezni, és azokban fejlődni, amire a bajnoki ritmus alatt nem jut idő. De elolvashatunk olyan könyveket, megnézhetünk olyan filmeket, amiket már régen szerettünk volna, beszélhetünk olyan emberekkel, akikre a napi rohanás közben nem jut idő. Újra együtt lehetünk a szeretteinkkel, akiktől mondjuk egy akadémiai képzés miatt távol voltunk, most minőségi időt tölthetünk velük. Újra tudunk figyelni egymásra, mert lelassult a világ. Fontos, hogy lássuk ezeket a lehetőségeit is a jelenlegi helyzetünknek, ne csak a korlátait.