Arconic-Alba Fehérvár – Zalakerámia ZTE KK 97-92 (27-25, 17-24, 25-17, 28-26)
Alejandro Zubillaga : Szeretném azzal kezdeni, hogy elnézést kérek Matthias Zollnertől, ha valaki tiszteli őt Magyarországon, az én vagyok, és a hajrában nem reagáltam jól egy esetre, elvittek az érzelmeim. Nagyon köszönöm a szurkolóinknak, hogy mindig mellettünk állnak, a győzelmet pedig talán leginkább a stábom tagjai érdemlik meg a legjobban, akik rengeteget dolgoznak. A legfontosabb számomra ezen a mérkőzésen, hogy akkor sem zuhantunk össze, amikor nehéz helyzetbe kerültünk, egy csapatként küzdöttünk és tartottuk magunkat az eredetileg kigondolt tervhez. A ZTE remek csapat, nagy önbizalommal érkezett, ez a triplamutatóján is látszik, és a védekezése ellen nagyon nehéz játszani. Örülök, hogy sikerült megnyerni ezt a nagy tempójú, oda-vissza mérkőzést.
Matthias Zollner : Azt gondolom, hogy a mai teljesítményünk szinte teljesen rendben volt. Sajnos 15 labdát adtunk el, ennyivel nem lehet idegenben nyerni. Az Alba nagy reményekkel vágott neki a szezonnak, itt nem egyszerű játszani, öt ponttal kaptunk ki, de továbbra is azt mondom, nem panaszkodhatunk a játékunkra.
Falco-Vulcano Energia KC Szombathely – Atomerőmű SE 87-77 (29-16, 6-19, 27-23, 25-19)
Milos Konakov : Gratulálok a játékosaimnak, nagyon kemény 10 nap van mögöttünk, ahol 4 fizikális, és nagyon fontos meccset játszottunk. A fiúk ma is jó energiákkal és jó mentalitással játszottak. Csapatként küzdöttünk, és ha hibáztunk egyből javítottunk. Jól kezdtük a meccset és szépen ritmust fogtunk, majd kisebb hibákkal visszaengedtük a Paksot, aki jól élt a mulasztásainkkal. A mérkőzés végén jó döntéseket hoztunk, és sikerült győzelemmel zárni ezt a 10 napos sorozatot. Kellett ehhez ma is a szurkolók bíztatása, mindig plusz energiát adnak. Most kicsit örülünk, majd pihenünk, de ismét fontos meccsek várnak ránk jövő héttől.
Kostas Flevarikis : Gratulálok a Falconak a szerdai győzelemhez, nagy csatában tudtak nyerni. A mai meccsen tényleg hiányzott két légiósunk, akik fontos részei a rotációnak, de ma nem tudtam számítani rájuk. Ennek ellenére volt sanszunk a győzelemre, de ma nem jött össze. A küzdés miatt sajnálom, hogy nem sikerült győzni, mert a fiúk megérdemelték volna, de ennek ellenére is büszke vagyok rájuk. Most egy újabb meccs jön a jövő héten, remélem, addigra mindenki rendbe jön.
SZTE-Szedeák – MVM-OSE Lions 80-69 (20-12, 22-23 14-16, 24-18)
Simándi Árpád : Gratulálok a srácoknak, maradéktalanul megvalósítottuk azt, amit a meccs előtt megbeszéltünk! Ez volt a legfontosabb, hogy védekezésben zárjunk össze, legyünk agresszívak, fizikálisak hátul és elöl is. Meccsről-meccsre fejlődünk, ha ilyen védekezés mellé egy picivel jobb támadójátékot tudunk rakni, márpedig biztos, hogy tudunk, akkor hazai pályán majdnem mindenki ellen lesz keresnivalónk. Amikor holtponton voltunk, a közönség elképesztő energiát adott, köszönjük nekik azt a pluszt és az atmoszférát, amit ma is teremtettek!
Váradi Kornél : Gratulálok a Szegednek a győzelemhez, végig kontrollálták a mérkőzést! Az ő ritmusukban, stílusukban zajlott az egész találkozó, ánk erőltették az általuk képviselt stílust. Nem volt jó ritmusa a támadásainknak, védekezésben pedig puhák voltunk. Nyolc asszisztunk volt, ez nem megfelelő, a festékből pedig közel ötven pontot kaptunk, az elmúlt két meccsen ez nem volt jellemző ránk, ezen sürgősen változtatnunk kell. A védekezésben mindenkinek megvan az egyéni felelőssége, amit meg kell tennie a csapatért. Köszönöm a szurkolóinknak, hogy elkísértek minket, köszönöm, hogy hittek bennünk, jobban hittek bennünk, mint mi egymásban.
Egis Körmend – DEAC 80-85 (18-28, 23-14, 13-15, 26-28)
Forray Gábor : Először is gratulálok a DEAC-nak, megérdemelten nyertek. A kosárlabda, mint minden más sportág a férfiaknál, ma már atléták és harcosok küzdelme. Azok, akik nem tudnak küzdeni, nem tudják felvenni a harcot – a szó pozitív értelmében verekedni és használni a testüket – elveszítik a csatát, és végül a háborút is. Amikor a labda szabadon gurul, rá kell vetődni. Valószínűleg ez az én hibám is, hiszen én vagyok az edző, de nem véletlen, hogy mindig ugyanazoknál a játékosoknál jelentkezik ez a probléma. Ma el kell fogadni, hogy a kosárlabda az atléták és gladiátorok sportja, és aki ezt nem érti meg, mindig veszíteni fog. Ez az elsődleges dolog, csak ezután jön a taktika és a pontosság a dobásoknál. Ha megnézzük, a Debrecen ma csak 20%-os dobási hatékonysággal játszott, mégis megérdemelten nyertek. Tudtam, mire vállalkoztam, tisztában vagyok vele, hogy nehéz feladat előtt állunk, de nem fogjuk feladni. Külön köszönjük a szurkolóinknak, hogy végig mellettünk álltak és biztattak minket. Sajnos nem tudtam betartani azt az ígéretet, amit tettem, hogy harcolni fogunk az utolsó pillanatig, és ezért fáj a vereség. Nem láttam minden játékosban azt a tűzzel teli győzni akarást, amit szerettem volna. A legtapasztaltabb játékosunk játszotta ma a legtöbbet a magyarok közül, mert ő volt az, aki mert kezdeményezni, aki oda mert állni, még ha nem is olyan gyorsak már a lábai. De akkor is, ő odaállt. Sokszor nehéz elfogadni, ha valakit kritizálok, mert azonnal megsértődik, de nekem az a feladatom, hogy ezt megoldjuk, és meg is fogjuk oldani. Ez sokkal nehezebb, ha valakinek olyan a karaktere, amilyen, mintha meg kellene tanítanom valakit alapvető dolgokra. Egy fókát is meg lehet tanítani arra, hogy pörgesse a labdát az orrán, vagy egy medvét biciklizni a cirkuszban. De azt, hogy valaki harcos legyen, már nehezebb elérni, mert arra születni kell. Most azon dolgozunk, hogy ezt kihozzuk a játékosainkból. Előttünk áll egy kemény mérkőzés Pécsen, ahol az ellenfelünk pont abban erős, amiben mi most csődöt mondtunk: harcolnak, minden labdáért mennek. Ezért nyertek annyi meccset. A lecke adott, és tudjuk, hogy hol kell javulnunk. Kérjük a szurkolóink elnézését, ők mindent megtettek, hogy támogassanak minket, a vereség nem rajtuk múlt.
Andjelko Mandics : Gratulálok a srácok, asszem, hogy jó meccset játszottunk jó ellenfél ellen. Nagyrészét a meccsnek kontrolláltuk, 2. negyedben beragadtunk a zóna ellen. A harmadik negyed elejétől kontrolláltuk végig a meccset. A vége felé komolytalan hozzáállásunk volt. Örülök, hogy nyertünk, sok sikert kívánok a Körmendnek. Nem kell túlvariálni a dolgokat, lényeg, hogy mindenki egészséges legyen
NHSZ-Szolnoki Olajbányász – Endo Plus Service-Honvéd 83-72 (20-11, 27-20, 13-26, 23-15)
Oliver Vidin : A legfontosabb, hogy nyertünk. Emellett azonban nem kevésbé lényeges, hogy nem lehetünk ilyen hullámzóak, mint amit ma este mutattunk. A harmadik negyedben engedtük a Honvédnak, hogy visszajöjjenek, egyenlítsenek. Majd megint hoztunk egy plusz tizenöt-húsz pontos előnyt. Nem könnyű! Egyszerűen elvesztettük azt az energiát – csakúgy, mint két napja – ami az előny megtartásához vagy a meccs lezárásához kellett! Sokkal kiegyensúlyozottabban kell játszanunk negyedről negyedre, teljesen mindegy, ki az ellenfél. Nem mondhatjuk, hogy nem küzdöttünk, hiszen huszonegy lepattanót szedtünk a támadó oldalon. Harcoltak a fiúk, mentek minden labdára! Ez nagyon rendben volt! Ez a támadó oldal. De védekezésben negyven percen keresztül kell agresszívnak maradnunk! Igazából ma este az első és az utolsó negyedben volt kellően határozottak a védelmünk. A harmadik negyedben kaptunk huszonhatot. Nem az a gond, hogy csak tizenhármat dobtunk, az belefér, ha nem kapunk huszonhatot! Főleg úgy, hogy a Honvéd nem a legerősebb támadósort képviseli a ligában.
Zlatko Jovanovic : Gratulálunk az Olajnak teljesen megérdemelt a ma esti győzelmükhöz. Nagyon örülök, hogy újra itt játszhattunk Szolnokan, ilyen fantasztikus hangulatban és újra versenyre kelhettünk barátommal, Oliverrel. Az Olaj az a csapat, aki méltán képviseli a magyar kosárlabdát Európában. Tapasztalt és nagyon fizikális csapat. Tudtuk, így is készültünk, hasonlóan fizikálisan akartunk válaszolni. Nem jól hajtottuk végre az első félidőben, viszont a jól sikerült a harmadik negyedben. Sajnos nagyon sok energiát felégetett, hogy visszajöjjünk a meccsbe, és egy ilyen tapasztalt gárda ellen, mit a Szolnok, ez egyszerűen kevés volt. Jól mutatja az Olaj erejét, hogy huszonegy támadó lepattanót szedett, ez ellen nagyon nehéz nyerni. Nem volt teljes a csapatunk, megint voltak hiányzóink. Nehéz megmondani, mikor leszünk teljes kerettel, ezzel együtt is, most a legjobb tudásunk szerint kell készülnük az előttünk álló mérkőzésekre. Sok sikert kívánunk az Olajnak a bajnokságra és az európai kupasorozatra is.

Nekem azért biztató, hogy
Subotic mintha kezdene magára találni,
Boris a cserepadról jön fel és jól csinálja azt amit tennie kell,
Tomi megint mintha kezdene stabilabban játszani,
Norbi küzd és küzd,
Jova még mindig hektikus. Vannak helyzetek amikor eszement módon önzőzik…
Aimaq egy center, akit azért le lehet védeni. De tegnap láthattuk, hogy lehet is szedni róla a fault-okat.
Lewis meg tipikus hullámzó, tudja ő, hogy mennyi energiát tegyen bele…
Rudi, Balázs?
HAJRÁ OLAJ
Asszem??? 😀 ez most komoly, tényleg leírtok ilyet???
“… nem lehetünk ilyen hullámzóak, mint amit ma este mutattunk…
Megvan az előny, lejönnek a légiósok,
bejön a cseresor, eltűnik az előny.
Vajon miért? ..
Mert két fronton szerepeltek. Kell a rotàlàs. Most nektek más nem számít csak a győzelem. Ezzel Alba is így van hiába állítja be Zollner milyen jó volt a Zete. Mi meg pláne. Elég fizikális csoportban állunk két győzelemmel. Jelenleg a három nemzetköziben szereplő magyar csapatnak csak a győzelem számít. Meg ne legyen sérülés. Többi mellékes
Szerintem meg azért,mert az egyik szurkoló mondta a többieknek: Hullámozzatok! Hullámozzatok! A játékosok meg azt hitték, hogy nekik mondják. Ezért hullámoznak…