Bravúros győzelmet aratott a BKG PRIMA Akadémia az NB I. B Piros csoport 1. fordulójában: a Kosok az azonnali visszajutást célul kitűző PVSK otthonában nyertek 97-88-ra. A másodosztály előző négy kiírásának pontkirálya, Nagy Botond Ágoston oroszlánrészt vállalt a sikerben, 38 pontot, közte 11 hármast dobott és 43-as VAL-lal zárt – ennek apropóján kérdeztük az 1994-es születésű hátvédet.
– Egyben tartottátok az előző szezon játékoskeretének jelentős részét, a legnagyobb változás az volt, hogy légiós cseréltetek, Dean Reiber érkezett Terry Winn helyére. Milyenek az első benyomásaid az idei csapatról?
– Új külföldit igazoltunk és több U21-es korú játékos is érkezett hozzánk, viszont a csapat jelentős része együtt maradt. Úgy érzem, nagyon jól sikerült a felkészülésünk. Sokszor, sokat és hosszan edzettünk, volt benne minden. A kémia is jónak tűnik, mert nagyon fiatal srácok csatlakoztak hozzánk, akik motiváltak, éhesek a sikerre, és ez elősegíti a céljaink megvalósítását.
– Nem volt könnyű dolgotok az első fordulóban, mert az élvonalból kiesett és a bajnoki címet megcélzó PVSK otthonába látogattatok. Hogy élted meg belülről ezt a mérkőzést?
– Nagyon jó meccs volt! Nem tudtuk pontosan, mire számítsunk, hiszen a PVSK kerete még jobban átalakult, mint a miénk. Most, a szezon elején még mindenki próbálja belőni a saját erejét, hogy várhatóan hova fog majd tartozni a mezőnyön belül. Nagyon örülök, hogy sikerült ilyen jól kezdenünk. Megvoltak a különböző feladatok, úgy érzem, hogy ezeket összességében jól meg tudtuk valósítani, nyilván voltak kisebb hullámvölgyeink a mérkőzésen belül, de a végére sikerült úgy mozgatni a szálakat, hogy mi távozhassunk győztesen.
– Köztudottan jó tripladobónak számítasz, de az egy meccsen szerzett 11 hármas tőled is különleges. Mi kell ahhoz, hogy összejöjjön egy ennyire kimagasló egyéni teljesítmény?
– A csapattársak sokat segítettek abban, hogy kedvező helyzeteim legyenek. Akadtak azért kevésbé jó vállalásaim is, ezeknél viszont ezúttal őszintén szólva a szerencse is a mi oldalunkon állt. Az igazán fontos az, hogy csapatszinten 19-et dobtunk, ami tényleg párját ritkítja – bár volt a fordulóban egy másik együttes is, amely 18 hárompontossal zárt: épp a következő ellenfelünk, a Nyíregyháza. Bízunk benne, hogy ez nem egyszeri alkalom volt és képesek leszünk még a szezonban megismételni ezt a dobóteljesítményt.
– Megelőzted a következő kérdésemet. Nyíregyházán komoly változások történtek a nyáron, talán náluk vannak a legrutinosabb egyéniségek, ők is jól kezdték az idényt. Mire számítasz ellenük?
– Ahogy mondod, bőven volt jövés-menés náluk, légióst cseréltek, átalakult a hátvédsoruk, de azért az erős tavalyi mag néhány ember kivételével együtt maradt. Biztos vagyok benne, hogy az új igazolásaik is hozzá fognak tudni tenni a játékukhoz, ezt láthattuk az első bajnokijukon is. Egy nagyon izgalmas, kiélezett meccset várok, de egyértelműen célunk, hogy megvédjük a hazai pályát és begyűjtsük a második győzelmünket.
– A statisztikák szerint hosszú évek óta a másodosztály egyik, ha nem a legjobb játékosa vagy, sokan mondják, hogy szívesen megnéznének az élvonalban. Szerepel a terveid között az A csoportos játék?
– Természetesen igen, de lojális típus vagyok. A legfontosabb számomra, hogy megnyerjük a bajnoki címet, a csapattal együtt szeretnék felkerülni az első osztályba. Nekem ez a legnagyobb motiváció, bajnokként, klubváltás nélkül szeretnék felkerülni az A-ba, kivívva azt, amiért már régóta dolgozom. Voltak megkereséseim korábban is, természetesen jólesett, de van egy célunk, aminek az elérése még várat magára. Bízom benne, hogy ez idén esetleg megvalósulhat.
– Úgy tudom, hogy nem csak játékosként foglalkozol a kosárlabdával. Kérlek, mesélj egy kicsit, hogy néznek ki a mindennapjaid?
– Minden nap két edzésünk van, ezek között és a szabad hétvégéken szoktunk egyéni foglalkozásokat tartani mindenféle korosztálynak, a 8-10 évesektől egészen az egyetemistákig. Emellett utánpótláscsapatoknak szoktunk besegíteni, van, hogy teljes edzéseket tartunk, van, hogy csak részleteket – ez nyilván attól is függ, hogy nekünk milyen a sorsolásunk. Néhány éve elindítottuk a 2BGreat Basketballt, amin belül egyéni edzésekkel foglalkozunk, a kosárlabdaszakmai szempontok mellett igyekszünk a tudományos világ felől is megközelíteni a dolgokat és így emelni a színvonalat. A BKG mellett ez teszi ki a napjainkat.
– Ez egy családi projekt?
– Édesapánk mentoredzőként dolgozik a programban, de főleg Benjivel (Nagy Benedek Ágost, Botond öccse – a szerk.) ketten tartjuk az edzéseket. Az év közbeni egyéni képzések mellett nyári táborokat is szoktunk rendezni, ha minden jól sikerül, akkor jövőre jön a negyedik.
– A bajnokságra visszakanyarodva: mit érzel jelen pillanatban, kiket vársz a dobogóra?
– Még nagyon korai lenne kijelenteni, melyik az az egy-két-három klub, amely ott lesz az élen a végelszámolásnál. Úgy gondolom, ebben a kiírásban egyébként is nagyon kiegyensúlyozott lehet a mezőny, biztos vagyok benne, hogy a legtöbb csapatnak célja a bajnoki cím és elindulna az A csoportban. Szerintem ehhez nem is lehet másképp hozzáállni, ha az ember szerepel egy bajnokságban, de nem akarja megnyerni, akkor nem biztos, hogy ott van keresnivalója.
– Hogyan látod magadat tíz-húsz év múlva?
– Nagyon remélem, hogy tíz év múlva még kosarazni fogok, személyes cél, hogy még 40, sőt, Benji miatt, hogy ő is 40 évesen vonulhasson vissza, 41 évesen is képes legyek egy szezont lehúzni. Ehhez természetesen, kell, hogy ne legyenek komolyabb sérüléseink, igyekszünk is erre figyelni. Ha véget ér a játékos-pályafutás, akkor is biztosan a kosárlabdában, illetve a tanári pályán fogunk elhelyezkedni mindketten. Ezt próbáljuk a tanulmányainkkal is megalapozni, jelenleg még van egy év a PhD-kutatásunkból, ha minden jól megy, akkor nagyjából jövő nyárra sikerül megszerezni a doktori fokozatot. Az aktív játék után a tanári pálya és az edzősködés a következő cél.
Fotó: Rónási Márton/PVSK-Veolia
Kövess minket Instagramon is: https://www.instagram.com/bb1.hu?igsh=aHl4b2d6YWc1cnV2&utm_source=qr