Mészáros Zalán: Nagyon megdobogtatta a szívem, hogy Ferdi és Robi meze közé oda került az enyém is

Hétvégén az Atomerőmű SE a Budapesti Honvédot fogadta a bajnokság 23. fordulójában. Az összecsapás nem csak amiatt volt kiemelt a hazaiak szempontjából, mert két 9 győzelmes csapat mérte össze tudását, hanem mert az ASE visszavonultatta Mészáros Zalán mezét.

Mészáros Zalán a 2000/2001-es szezonban mutatkozott be először az atomvárosi csapatban és egészen a 2011-es visszavonulásáig piros-kék mezben lépett pályára. Az „ASE Örökös Bajnoka” az egyetlen olyan volt Atomerőmű SE játékos, aki az „aranykorban” mind a négy bajnoki -és kupagyőzelemből kivette a részét, csapatkapitányként nem csak a pályán, de azon kívül is példát mutatott mindenki számára. 110-szeres magyar válogatott, nyolcszoros magyar bajnok és ötszörös kupagyőztes, 2005-ben pedig „Az Év Játékosa” címet is bezsebelte.

A mérkőzés ugyan nem a hazaiak elképzelései szerint alakult, hiszen a Honvéd simán nyert, a találkozó előtti pillanatok azonban valószínűleg minden paksi szurkoló számára kellemes emlékeket keltett.

Elsőként Juhász Sándor, az Atomerőmű SE korábbi ügyvezetője kapta meg a szót.

Kedves vendégeink! Mindenkinek örökké hálás leszek és áldom a Jóistent, hogy olyan játékosokkal is dolgozhattam együtt, akik eredményeik mellett érdemesek voltak mezük visszavonultatására. Egy klub életében nagyon fontos a sikerekkel tűzdelt időszakokról szóló tiszteletteli megemlékezés. Köszönet a Paksi Atomerőműnek és a városnak a feltéltelek biztosításáért, de ugyanolyan köszönet illeti a játékosokat, Gulyás Róbertet, Morgen Ferdinándot, Mészáros Zalánt, sok más sportolónkat és a szurkolókat is. Kedves Zalán! A mai napon külön köszönjük neked a csodálatos éveket, a bajnoki címeinkben, a kupagyőzelmeinkben és a gondos mindennapokban való részvételedet. További jó egészséget kívánunk és mindig maradjon veled szurkolóink bíztatása. Hajrá ASE!

Mészáros Zalán: “Először nagyon szépen köszönöm Juhász Sanyinak a kedves szavakat! Fantasztikus dolog itt állni, szeretném megköszönni először is Gulyás Róbertnek és az Atomerőmű SE vezetőségének, hogy így tisztelegnek azok előtt az évek előtt, amit együtt eltöltöttünk, azon sikerek előtt, amit nem csak én, de a csapattársaim, a stáb és a szurkolók letettünk az asztalra. Azt gondolom, hogy köszönetet kell mondanom minden csapattársaimnak és minden ellenfélnek akik inspiráltak és jobbá tették az én játékomat azzal, hogy próbáltak ellenünk nyerni. Nagyon köszönöm a szüleimnek, hogy olyan adottságokat és tulajdonságot örökölhettem tőlük, mint a kitartás, a küzdőszellem, az alázat, győzni akarás és az intelligencia, ami nélkül egy sportoló nem létezhet, pláne egy ilyen sportágban. Szeretnék köszönetet mondani a feleségemnek is, aki olyan hátteret biztosított, ami nélkül ma nem állhatnánk itt, mindannyian tudjuk, hogy minden sikeres férfi mellett áll egy erős nő, ez nekem megadatott. Nincsen már itt velünk, de hálás vagyok azért a 24 évért, amit tőle kaptam. Nem hagyhatom ki az edzőimet sem, akik gyerekkoromtól az utolsó évekig velem voltak, pár embert kiemelnék, de mindenkitől kaptam valamit. Köszönöm Hajdú Péternek, az első edzőmnek, aki 9-10 évesen elindított a kosárlabda útján, köszönöm Lukács Sándornak, aki 17 évesen felvitt a felnőtt csapatba, ezzel megvalósítva gyerekkori álmomat. Édesapámnak, aki képes volt hátra lépni és pályafutását beáldozni annak érdekében, hogy én játszhassak. Köszönöm Patonay Imrének – Putesznek -, hogy 20 évesen válogatott lehettem, majd kezdőjátékos is, példaként szolgálhat, hogy hogyan bízott a fiatal játékosokban. Végül, de nem utolsó sorban köszönöm Zsoldos Bandinak, aki a Honvédban és a válogatottban is edzőm volt, nála többet senkinek sem köszönhetek. Ami a paksi éveket illeti, az “aranykorszak” nem jöhetett volna létre Juhász Sanyi, Tóth János és Kovács Anti nélkül, ahogy csapattársaim nélkül sem, fantasztikus volt itt játszani.”

A korábbi kiváló játékos ezt követően még köszönetet mondott korábbi csapattársainak, edzőinek a városnak és szurkolóknak.

A ceremóniát követően Mészáros Zalán a TelePaksnak mesélt arról, hogy milyen érzés volt, amikor felhúzták a mezét.

“Fantasztikus, és elképesztően megtisztelő! Nagyon megdobogtatta a szívem, hogy Ferdi és Robi meze közé oda került az enyém is: 8-14-18. Morgen Ferdinánd fantasztikus, született paksi tehetség volt, akit sajnos nagyon korán elvesztettünk. Gulyás Róbert neve pedig nem kérdés, hogy összeforrt Pakssal, nagyon nagy megtiszteltetés, hogy közéjük kerülhettem.”