Kosztasz Mekszasz: Természetesen gratulálni kell az ellenfélnek, ugyanakkor bocsánatot is kell kérnünk a mai mérkőzés miatt

Zalakerámia ZTE KK – NHSZ-Szolnoki Olajbányász 73-94 (14-26, 12-28, 21-27, 26-13)

Kosztasz Mekszasz : Ez egy nagyon rossz mérkőzés volt a részünkről, hihetetlenül gyenge produkció. Ahogy a héten készültünk, az egyáltalán nem köszönt vissza a mérkőzésen, pedig a heti munka alapján ennél jóval többet reméltünk, mint amit ma mutattunk. Természetesen gratulálni kell az ellenfélnek, ugyanakkor bocsánatot is kell kérnünk a mai mérkőzés miatt. A bajnokság legjobb csapata volt a vendég, sokkal nagyobb motivációt kellett volna mutatnunk egy ilyen jó csapat ellen. Ha edző nélkül játsszuk le ezt a találkozót, akkor is nagyobb ellenállás lett volna elfogadható.

Vedran Bosnic : Gratulálnom kell a játékosaimnak, hiszen Somogyi Ádám és Brady Skeens kiesésével a rotációnk is szűkösebb lett. Ugyanakkor az elejétől jól mozgattuk a labdát, védekezésben és támadásban egyaránt, és egyértelműen a csapatjátékra helyeztük a fókuszt, amit úgy érzem, meg is valósítottunk. Az első félidőben is arra törekedtünk, hogy fókuszáltak legyünk, amit a másodikban ugyanúgy sikerült megvalósítani. Innentől készülünk tovább, és még tovább szeretnénk fejlődni a rájátszásra.

Atomerőmű SE – DEAC 106-72 (23-20, 26-16, 36-22, 21-14)

Kosztasz Flevarakisz : Ma ismét megmutattuk, hogyan tud játszani ez a csapat, amikor egyben vagyunk. Nagyon fontos győzelem volt ez, ne felejtsük el, hogy a DEAC egy remek csapat, csak azért tűnt „könnyebnek” ez a találkozó, mert kiválóan játszottak a fiúk. Gyakorlatilag a szezon során végig üldöztük a debrecenieket, hiszen majdnem mindig előttünk voltak a tabellán, most viszont sikerült helyet cserélnünk. Ma mindenki 100%-ot nyújtott, most jöhet egy kis pihenő és készülünk a Szolnok ellen. Köszönjük a szurkolóknak, hogy ismét remek hangulatot varázsoltak.

Pethő Ákos : Gratulálok a Paksnak, először is sokkal keményebben játszottak, mint mi, ebben feltétlenül javulnunk kell, másod sorban pedig bután játszottunk. Nem erre készültünk, szeretnék elnézést kérni mindenkitől, akit hiú ábrándokba ringattunk volna. Ez így kevés lesz a jövőben, de én biztos vagyok abban, hogy ebben a csapatban több van, mint amit ma mutattunk.

MVM-OSE Lions – Alba Fehérvár 108-104 (34-38, 15-22, 27-22, 32-32)

Forray Gábor : Úgy érzem, hogy fantasztikus esténk van, és köszönöm a csapatomnak, köszönöm a szurkolóknak, mert olyan jó hozzáállást tanúsítottak, hogy öröm volt ilyen atmoszférában, ilyen hazai pályán játszani. Én megmondom őszintén, hogy meg is hatódtam, ilyenben még nem volt részem: a mérkőzés végén jött egy erdélyi szurkolónk, egy erdélyi Oroszlány-szurkoló, egy úr oroszlányi ruhában, és sírt, annyira örült, hogy ezt átélhette. És gyakorlatilag a sportot tulajdonképpen ezért érdemes csinálni. Most itt kicsit lesarkítva: látom, hogy az emberek boldogok, örülnek, a játékosok is, én is, a feleségem is boldog lesz, úgyhogy akkor az nekem is jó. Úgyhogy én azt gondolom, hogy az életünkért küzdünk, hiszen ma ez a győzelem egyébként az életünket jelentette, hiszen a riválisunk is nyert. Úgyhogy ha akarjuk tartani az előnyt, akkor nekünk mindig nyerni kell. De hát ezt tudtuk: egy nehéz út előtt állunk, tehát ez egy óriási győzelem egyébként. Az Alba topcsapat, nyilván, érmes reményei vannak majd a végjátékban. Gyakorlatilag lezárhattuk volna egy sima meccsre is, de hát a kvalitás azért előjött a kulcspillanatokban. Nyilván nem kezdő játékosok játszanak az ellenfélnél, mi meg ilyen buta hibákat elkövettünk, de mindegy, most a legfontosabb pillanatokban urai voltunk a helyzetnek, úgyhogy gratulálok a játékosaimnak. Én úgy érzem, hogy a Fehérvár is jól játszott, nekik is jár a gratuláció, hiszen közel negyven százalékkal dobtak távolról, mi egy picit jobban. A lepattanócsatát azért megnyertük, a támadólepattanót is megnyertük, és jól dobtunk kintről, úgyhogy ennek köszönhetjük a győzelmet. Tulajdonképpen a második negyedben volt egy olyan rövid periódus, amire egyébként készültünk, erre a pressingre, erre a félpályától induló csapdás letámadásra. És amikor azt csináltuk, amit gyakoroltunk, mindig ziccert dobtunk, vagy zsákoltunk, vagy üres triplánk volt. De ezt elég jól csinálta az Alba, mi meg kicsit túlcipeltük a labdát, nem voltak pontosak a mozgások, és hát nyilván akkor belekényszerítettek a hibába, és így ők fordultak előnybe. De úgy látszik, most már nekünk ez a védjegyünk, hogy az első félidőben ötven fölött kapunk. Most ugye a másodikban is úgy kaptunk, de tudtunk dobni. Boldog vagyok, és a következő mérkőzésen folyt. köv., mert nem nyugodhatunk meg, hiszen még két mérkőzés van az alapszakaszból. Mindkét mérkőzésen nyernünk kellene, nyerni szeretnénk, hogy a megfelelő pozícióba tudjunk odaérni a play-outra. Aztán akkor kezdődik az igazi rock and roll! Úgyhogy mindent bele, még egyszer köszönöm a közönségnek, mert fantasztikusak voltak, és örülök, hogy valamit visszaadhattunk nekik, de még azért sok a restanciánk feléjük. Köszönöm szépen.

Oliver Vidin : A meccs alakulhatott volna így is, úgy is. Sajnos Pongi a végén nem dobta be a büntetőt. Ha bedobja, valószínűleg hosszabbítás lett volna, de ez nem változtat azon a tényen, hogy ma nem érdemeltünk győzelmet. Energia nélkül játszottunk a mérkőzés elejétől kezdve. Nem volt jó a védekezésünk. A második negyedben próbáltunk egy kicsit fókuszáltabbak lenni, de a legrosszabb az, hogy 24 pontot kaptunk támadólepattanókból. Ez azt jelenti, hogy a magasembereink valószínűleg meg sem közelítették azt a játékot, ahogyan játszaniuk kellene. Láthatjuk, hogy Sejfic 27 pontot dobott és 8 támadólepattanója volt. Úgy értem, a srác leiskolázta őket, megmutatta nekik, hogyan kell itt játszani. Játszott vagy 30 valahány percet. Omenaka 5 faultot csinált 12 perc alatt. Nagyon gyenge teljesítmény mindkét magasemberünktől. És amilyen jók voltak a legutóbbi meccsen, most egyszerűen nem nyújtottak egyenletes teljesítményt. Meg kell tanulniuk minden meccsen a legmagasabb szinten játszani. Ez kínos, 108 pontot kapni. Számomra ez nem védekezés. De nem csak a védekezésről van szó, a lepattanózás is védekezés. Ki kell zárni az ellenfelet és leszedni a lepattanót, küzdeni kell érte. Senki sem fogja csak úgy hagyni, hogy nyerj. Szóval, ha kapunk 108 pontot, nem várhatjuk el, hogy 109-et dobunk a győzelemért. 100 dobott pontnak elégnek kell lennie ahhoz, hogy bármelyik meccset megnyerjük, de ehhez védekezni is kell. Ez a… kizárás, lepattanó… 24 pont második esélyből. Szóval 24 pontot kaptunk csak a támadólepattanókból. Akkor miről is beszélünk? Ez nem is kérdés. Jó ritmusba hoztuk őket, és ez lett az eredménye. Gratulálok Fofónak és a csapatának. Szép munka. Nekünk pedig vissza kell mennünk a terembe és futni. Mert ha nem vagyunk elég okosak, akkor bizony futnunk kell, ilyen egyszerű. Köszönöm.

SZTE-Szedeák – NKA Universitas Pécs 89-82 (28-17, 30-25, 17-21, 14-19)

Andjelko Mandics : Gratulálok a srácoknak a győzelemhez! Remek hozzáállással, koncentrációval játszottunk, jól is kosárlabdáztunk, még ha volt is egy kis problémánk a támadólepattanókkal, de összességében sikerült azt a játékot hoznunk, amit szerettünk volna. Vulikics sérülését egyelőre nem tudjuk, mennyire komoly, az ő kiválása érzékenyen érinthet minket, reméljük, mihamarabb játszat. Örülök, hogy csapatként nyújtottunk ma jó teljesítményt, a többi eredmény nem jött jól nekünk, de megyünk tovább, még két meccsünk van az alapszakaszból, mielőtt kezdődne a legfontosabb időszak.

Sebastjan Krasovec :  Gratulálok a Szegednek, jobban akarták a győzelmet! Majdnem hatvan pontot kaptunk az első félidőben, nem fektettünk sok energiát a védekezésbe, ez szomorú. A második félidőben jobbak voltunk, fel is zárkóztunk, de nem érdemeltünk győzelmet ma. Koncentrálnunk kell a következő meccsekre.

Kometa-KVGY Kaposvári KK – Sopron KC 95-91 (15-23, 25-20, 14-12, 24-23, 17-13) hosszabbítás után

Dzunics Braniszlav : Ez a győzelem elsősorban a szív és az akarat diadala volt. Gratulálok a csapatomnak, és az ellenfélnek is, amely szerintem jól játszott. Köszönetet kell mondanom a szurkolóinknak is, akik minden mérkőzésen fantasztikus támogatást nyújtanak, legyen szó hazai vagy idegenbeli találkozóról. Nem szeretném most túlzottan elemezni a meccset. Gyakran szó esik arról, hogy az ellenfélnél hány játékos hiányzik, de ha erről beszélünk, akkor azt is érdemes megemlíteni, hogy nálunk hányan hiányoznak, illetve hányan térnek vissza hosszabb sérülés után. Összességében azonban ismét a csapategység, a szív és az akarat hozta meg számunkra a győzelmet.

Baksa Szabolcs : Gratulálok a hazai csapatnak, hiszen nagyon sokat tettek a győzelemért. Ugyanakkor teljes szívemből gratulálok a saját csapatomnak is: élmény őket edzeni és vezetni, az én szememben hősként küzdöttek mindkét mérkőzésen. A kezdetekben a közös munka talán mindkét fél számára kissé szokatlan volt, kicsit döcögött is, de az elmúlt két hétben úgy érzem, mindenki megértette, hogyan szeretném pályára küldeni a csapatot, és ezért nagyon büszke vagyok rájuk. A szerencse most sem állt mellénk. Lehet keresni az okokat, de úgy gondolom, hogy a játékterv működött, és mindenki mindent beleadott. Volt néhány olyan szituáció, amikor úgy éreztem, hogy tőlünk elmaradt egy-két ítélet vagy büntető, míg a Kaposvár javára ezek kulcspillanatokban megszülettek. Ez az én meglátásom, de nem szeretnék a játékvezetőkkel foglalkozni. Nem állunk meg, megyünk tovább, dolgozunk és küzdünk, mert így a végén nyugodt szívvel tudunk majd tükörbe nézni. Nagyon büszke vagyok a csapat minden tagjára és az SKC minden dolgozójára. Kitartunk, és készülünk a Szeged elleni hazai mérkőzésre. A Kaposvárnak pedig sok sikert kívánok!