Kálmán László öt hazai sikert vár, érdekes történeteket mesélt el

Mindegyik csapat pályára lép a férfi élvonal szerdai játéknapján. Több nagy rangadót is rendeznek, ezúttal a Falco magyar bajnok irányítója és korábbi vezetőedzője, a 78-szoros magyar válogatott Kálmán László mondta el a várakozásait a BB1.hu-nak.

Duna Aszfalt-DTKH Kecskemét – DEAC: A Kecskemét az előző fordulóban elszenvedte az első hazai vereségét. Igazából az Alba ellen is partiban volt a stabil játékával a csapat, míg a Pécs ellen vert helyzetből fordítottak a kecskemétiek. Lehetett látni, hogy mindenkinek megvan a helye a csapatban, ki kettő-kettőzik, ki dob, ki válik le. A probléma náluk szerintem az, hogy ha nagy iram van negyven percen keresztül, akkor az idősebb játékosok már nem érnek ki egy tolódásnál, egy kettő-kettő védést már nem tudnak olyan precízen megcsinálni. Ezt az első harminc percben tökéletesen végrehajtják, az utolsó negyedben van náluk a kritikus holtidő, amikor az ellenfelek be tudják darálni őket. Szerintem hazai pályán még így is ők az esélyesek. A DEAC nagy skalpot gyűjtött be idegenben, teljesen mindegy, hogy ki hol áll a tabellán, Zalaegerszegen nyerni mindig egy bravúros dolog, főleg hosszabbításban. Ebből nagy energiákat tudnak a játékosok magukba szívni és mozgósítani a mérkőzésre is. Debrecenben a magyar mag nagyon szépen és jól dolgozik, Tóth Ádám megbízható, kemény teljesítményt nyújt és a DEAC egyik legjobbja. Somogyi nemcsak a fiatalszabály miatt van a pályán, a második félidőben is bátran nyúlnak hozzá az edzők, ő pedig ezt meg is hálálja. Bár a ZTE ellen nem ment annyira neki, a fiatal kosarasoknál tudni kell, hogy egyik mérkőzésen tudnak extrát nyújtani, a másikon meg mintha a pályán sem lennének, de ez abszolút nem von le semmit az ő teljesítményéből. Egy komplex, jó csapat a DEAC, de azt gondolom, hogy ezt a találkozót a Kecskemét nyeri.

Atomerőmű SE – Zalakerámia ZTE KK: Láttam a Paks múltkori mérkőzését, nem lennék Braniszlav Dzunics helyében. Érdekes dolog, hogy mennyi olyan hibát vétettek a játékosai, amelyek nem ki nem kényszerített szituációk voltak, hanem fejjel mentek neki a védelemnek. Nem volt olyan, aki megszabja a csapat ritmusát. Én azt tanácsolnám az ASE kosarasainak, hogy nézzenek meg a Dzunicsról egy videót, amikor ő játszott, hogy ő akár 35-40 évesen hogy védekezett az egy az egy elleni szituációkban. Ő mellette biztos nem tudtál elmenni még edzésen sem, nemhogy mérkőzésen. Még emlékszem rá, hogy amikor nálunk játszott, nagyon sokszor verekedésbe torkollott az edzés, mert olyan háború volt minden tréningen. Persze rá is jellemző volt, hogy ösztönből játszott és ment neki a védelemnek, de ő tízből nyolcszor jó döntést hozott és a végjátékban biztos nem csinált ilyen buta hibákat, mint most a játékosai. Mióta Heinirch Róbert átvette a Zalaegerszeg irányítását, azóta nagyszerű formába került a gárda. Lehet látni a meccseken a tudatosságot, az energiát, az akaratot a csapat játékában. A játékosokhoz bátran nyúl, mindenkihez van 1-2 jó szava, jól cserél, jól kér időt. Tudja motiválni ezeket a srácokat, akik ezt meg is hálálják. Gratulálok neki, szépen összeszedte az egerszegi együttest. Bízom benne, hogy elindulnak felfelé, mert egy nagy tradíciókkal rendelkező klubról van szó. Mindettől függetlenül úgy érzem, hogy ha a Paks tud szépen, okosan játszani, akkor egy 5-10 ponttal behúzza a találkozót.

Sopron KC – Naturtex-SZTE-Szedeák: Mindkét csapat nagyszerűen teljesít a bajnokságban. A Szegedről még azt mondtam korábban, hogy a legjobb ötbe fog kerülni. Hát egyáltalán nem cáfolt rám a Szedeák, azóta is nagyon jól és szépen menetelnek. Lehet látni, hogy Szekulovics mester nagyszerű munkát végzett. Ő amikor itt volt Szombathelyen edző és az első évben voltunk, akkor a nyári alapozásnál, az atlétika pályán volt edzésünk, harminc fok volt, tizenegy óra délelőtt. A penzum az volt, hogy hússzor kétszáz méter időre, az irányítóknak huszonöt másodperc alatt kellett lefutni, míg a centereknek harminc másodperc alatt. Három nap edzés és egy nap pihenő volt a menetrend. Egyet hibázhattál a húszból – ő mérte az időt – és ha esetleg ebből kicsúsztál volna, akkor be kellett jönni a szabadnapodon megfutni ugyanezeket a távokat, most az teljesen mindegy, hogy akkor sem tudtad megfutni. Mindemellett akik sérültek voltak, vagy akkor tértek vissza, nekik ez idő alatt körbe kellett futni a pályát. Ez nagyjából egy óra volt a napon futva és volt két olyan játékos, akikhez mentőt kellett hívni. Szrecsko Szekulovics gladiátorokat képzett abból a Falcóból, mert negyven percen keresztül olyan letámadást tudtunk csinálni az akkori csapatok ellen, ami Magyarországon egyedülálló volt. A Szegedben jól megtalálta a légiósokat, miközben bátran nyúl a magyarokhoz. Egy játékos centrikus, játékospárti edző, könnyű jól kijönni vele. A Sopron a Falco ellen nagy skalpot gyűjtött, ez nem semmi teljesítmény. Nem egyszerű játszani az SKC alacsony szerkezete ellen és ha a Thompson-Jogéla-Borisov trió jó napot fog ki, akkor bárki ellen lehet esélyük. Viszont ehhez az kell, hogy mindhárman egyszerre teljesítsenek jól, miközben a magyaroktól is kell a teljesítmény. Egy jó mérkőzésre van kilátás, ha a Szeged húsz pont alatt tudja tartani a Sopron légiósait, akkor nyerni fognak Szekulovicsék, akár 1-2 ponttal.

OSE Lions – PVSK-VEOLIA: Az OSE karanténban volt és kiesett abból a ritmusból, amit már láthattunk tőlük korábban. Látványos, jó kosárlabdát játszanak, kiszolgálják a szurkolóikat. Egy kis szerencsével lehetne hárommal több győzelmük és akkor ott lehetnének a tabella első felében, de én nem szomorkodnék a helyükben, tisztességesen, jól játszanak. A magyar magjuk kellően erős, pozitívum, hogy Krasovec sok lehetőséget ad nekik, amivel többnyire élnek is a játékosok. A Pécs hazai pályán legyőzte a Körmendet, szépen, magabiztosan húzták be a meccset. A két amerikai hátvéd szabja meg a fazonját a csapatnak, fontos az ő semlegesítésük. Ők nem is kettő kettőből erősek, hanem inkább egy az egyben. Ha az OSE le tudja védeni őket, akkor meg fogja nyerni a mérkőzést. Ha a Meleg-Ruják duó egy tíz-tizenöt pontot be tud tenni a közösbe, akkor lehet esélyük a vendégeknek. Szerintem az összecsapáson pár pont fog dönteni, hárompontos oroszlányi sikert tippelnék.

Jászberényi KSE – Kaposvári KK: A Jászberény kit verne meg, ha nem a rossz formában levő, edzőváltáson áteső Kaposvárt. A hazaiakról az jut eszembe, amikor az 1973-as válogatott Patonay Imre vezetésével elindult a B-csoportban. Az első évben mindenkitől kikaptak ilyen 40-50 ponttal a fiatalok, viszont a másodikban az NB II-ben a középmezőnyben végeztek. Nem tudom, hogy a Jászberénynek mennyire tesz jót, hogy ekkora vereségeket szenved. Tudom, hogy új edző van, új légiósok érkeztek, biztosan mindenki motivált lesz, de nem egyszerű ilyen pofonok után felállni és elhinni, hogy újra képes nyerni a csapat. Hazai pályán játszanak, a Kaposvár is gyenge formában van, de Lazics érkezésével új tartása lett a somogyiaknak. Nem lesz felesleges vállalás náluk, mindenki precízen teszi majd a dolgát. A Kaposvár szerintem nem tud elindulni felfelé, ha nem igazol légióst/légiósokat. Nincs igazi vezér a csapatban, a magyarok csinálják a dolgukat, harcolnak, küzdenek, de nincs meg az a minőség bennük, amivel elkezdhetnék a felzárkózást. Mindettől függetlenül arra tippelek, hogy Nikola Lazics győzelemmel tud bemutatkozni.

Egis Körmend – Alba Fehérvár: Anno volt a körmendi öregfiúk csapata, akik a Magyar Kupában indultak. Ők nagyjából heti egy edzésen találkoztak, gondolok itt a Fodor testvérekre, Patonayra, Bebesre, Szlávikra, Trummerre. Élményszámba menő csapat volt, viszont akkor már 40-45 évesek voltak. A fehérvári Videoton jött hozzájuk, amikor én olyan 12-13 éves voltam. Azt tudni kell, hogy egy öregfiúk meccsen is teltház volt Körmenden, már egy órával a találkozó előtt nem lehetett bejutni a csarnokba. Bejöttek a fehérváriak a csarnokba és mindegyik halálra rémült fejjel melegített. Ez az öregfiú csapat három-négy nagyon jó gárdát is kiejtett a korábbiakban. A Videoton ellen is végig partiban voltak és olyan szurkolás volt, ami még mostani bajnokikon sincs. A végén egy Rosinski hármassal nyert a Videoton egy ponttal. Látni kellett, hogy azok a körmendi játékosok mennyire a játék szeretetéért, a szurkolókért, a városért játszottak. Kár, hogy abban az időben ezt nem mindenki élhette át. Tudni kell, hogy én is Körmenden születtem, ott szívtam magamba a játék alapjait és ezt a tüzet onnan hoztam magammal Szombathelyre. A körmendiek nehezen viselik, ha a csapatuk lélektelen vereségeket szenved. Persze csinálják a játékosok a dolgukat, de nem olyan hittel, nem mennek tűzbe a csapatért, persze vannak kivételek. Ez a piros-feketék igazi problémája. Azt láttam, hogy meccseken belül nem sok változtatás van a játékukba, ragaszkodnak a sémáikhoz. Ha a holnapi meccsen is kikapnak, akkor valószínű, hogy az edzőt is elküldik. Emlékszem arra a szituációra, amikor a Falcónál voltam elsőéves edző, akkor a Körmend ugyanilyen rosszul szerepelt, két edzőt is elküldtek és végül Déri Csaba érkezett és megmentette az együttest a szégyentől. Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy egy vereség után trénert cserélnek. Ezt nem az én tisztem eldönteni, de azt gondolom, hogy öt vereség zsinórban nem fér bele. Az Alba visszatért a kosárlabdatérképre, jól sikerültek a légiós kiválasztásaik, ezért Forray Gábornak és a stábjának gratulálok. Lehet látni, hogy élvezik az edző bizalmát. Igazoltak egy sztárjátékost Vojvoda személyében, aki abszolút vezér Fehérváron. Ha ebből az öt kosarasból három jól játszik, akkor nagy százalékban fogják behúzni a mérkőzéseket, de ha négy szerepel kimagaslóan, akkor mindenkit meg fognak verni. Viszont most Körmenden nem lehet más a cél, mint a győzelem, azért tippelek hazai sikerre, mert azt érzem, hogy a vasiak összekapják magukat és ha egy nagyon szoros összecsapáson is, akár hosszabbításban, de lefogják győzni a Fehérvárt. Minden más esetben szerintem változások lesznek a keretben és akár az edzői stábban is.

Falco-Vulcano Energia KC Szombathely – Szolnoki Olajbányász: A két csapat egymást követi a tabellán, egy vérbeli rangadóra van kilátás. Biztos, hogy precízen felkészült mindkét fél a meccsre. A Szombathely egy érzékeny vereséget szenvedett Sopronban, azt gondolom, hogy a sárga-feketék nem engedhetik meg maguknak, hogy kétszer egymás után vesztesen hagyják el a pályát. A Falco játéka nagyban függ a magyar játékosok teljesítményétől, főként a válogatottakétól. A Perl-Váradi-Benke trió a motorja az együttesnek. Ők mindhárman jó döntéseket hoznak, nem erőltetik túl a dolgokat, sallangmentesen kosárlabdáznak. Ha a Szombathely tud menni egy 5-6 percet, amikor a gyorsindításokat tudja erőltetni, akkor jó esélye lehet. Látni lehetett, hogy a Zaragoza ellen remekül működött a csapatvédekezés, viszont a Sopron ellen az egy-egy elleni védések is katasztrofálisak voltak. Valamilyen szinten két azonos stílusú csapat találkozik, de valamilyen szinten mégsem, mert a Falco inkább egy kicsit kontrollálatlan, látványos, gyors kosárlabdát játszik, míg a Szolnok egy katonás, fegyelmezett, precíz támadójátékkal operál. Az Olajbányász védekezése nagyon harcos és küzdős, az összes szabad labdára rávetődnek, csúsznak másznak érte. Ez egyébként egy természetes dolog kellene, hogy legyen, de a mai kosárlabdában ez is nagy szó, ha valaki elvetődik a szabad labdáért és a testi épségét nem kímélve megy bele az ilyen szituációkba. A Szolnokra is jellemző, hogy a város és a szurkolók teljes mellszélességgel a csapat mellett vannak, éppen ezért nem lehet nekik az, hogy úgy mennek ki a pályára, hogy nem adnak ki mindent magukból. Warner jól mozgatja a társakat, mindenkit játékba hoz, ami mellett a védekezése is rendben van. A szolnokiak is mélyről építkeztek, sokat fektettek abba, hogy ilyen komoly csapatuk legyen. Emlékszem még a régi nagyokra, akikért a szurkolók tűzbe mentek és olyan hangulat volt a meccseiken, amelybe a játékosok nem tudtak veszíteni. A mai Szolnokból – és a többi együttesből is – ez hiányzik, hogy nincsenek egyéniségek a csapatból. Vannak jó képességű játékosok, de a szurkolók már nem mennének úgy tűzbe értük. Előbb-utóbb ki kell nevelni olyan kosarasokat, akik a klubhoz kötődnek, mindent megtesznek a címerért. A Szombathely talán ebben jár egy kicsit előrébb, hogy a Falco a szurkolók és a közvélemény számára egy szerethető csapat, mivel sok helyi kötődésű játékos szerepel náluk. A Szolnok is elindult ezen az úton, de még ebben egy kicsit kell előrelépniük. Bízom benne, hogy egy nagy rangadó lesz a mérkőzés, kíváncsian várom. Arra tippelek, hogy a Falco feledteti a soproni kisiklást és egy tízpontos győzelemmel megőrzi a helyét a tabella élén. A két legerősebb csapat találkozik, ez jó lehetőség a Szombathelynek, hogy bizonyítsa, Magyarországon még mindig ő az egyeduralkodó a mezőnyben.

fotó: Nyugat.hu