Connect with us
Hirdetés

Bajnokság

“Jó lett volna a bennmaradást a parketten kiharcolni”

Simándi Árpád, a Szeged másodedzője szerint nagyon nehéz feldolgozni, hogy így ért véget a bajnokság.



:

:

Simándi Árpád, a Naturtex-SZTE-Szedeák másodedzője az idény során Andjelko Mandics és Szrecsko Szekulovics segítője is volt a csapatnál ebben az idényben. A szakember a delmagyar.hu-nak adott interjújában elmondta, nehéz feldolgozni azt, hogy véget vetettek a bajnokságnak.

– Viszontagságos szezonunk volt. Igazi összeállásnak még így sem nevezném azt, ami a ZTE elleni meccsre kialakult, hiszen Wirth Ádám és Kovács Ádám sérülése miatt ekkor is volt hiányzónk. Ekkorra kezdett kialakulni az, amit Szrecskóval közösen kigondoltunk, de nagyon nehéz feldolgozni azt, hogy egyik napról a má­­sikra azt mondják: vége van.

Voltak nagyon jó meccseink és hihetetlen összeomlásaink is, ám úgy érzem, pozitív irányba mehettünk volna tovább, és azt gondolom, versenyben lehetettünk volna azt illetően, hogy elkerüljük a play-outot, és bennmaradjunk. Talán akkor tudhattuk volna meg, hogy ez a csapat mire képes valójában, amikor befejezettnek nyilvánították a bajnokságot, de a sportban nincs ha: ezzel együtt is jó lett volna a bennmaradást a parketten kiharcolni.

Simándi Árpád az utánpót­lásban is dolgozik a szegedi klubnál: mint kitért rá, nagyon nehéz volt megszoknia, hogy nem kellett mennie edzést tartani – ugyanakkor tisztában van vele, a világban zajló folyamatok és a járványhelyzet miatt nem ez a legfontosabb dolog jelenleg. A hosszúra nyúlt kényszerszünet viszont igen sűrű menetrendet is hozott számára.

– Még ha csak elméletben is, de lényegében egész nap kosárlabdázom, hiszen Kiss Zsolttal közösen most írjuk a diplomamunkánkat. Aktív időszakot élek meg a kosárlabda kapcsán, kiküldjük az online edzésterveket a gyerekeknek, de nemcsak adjuk, hanem kapjuk is ezeket a feladatokat a szakedzői képzés keretein belül. Mindezzel együtt is re­mélem, minél hamarabb zöld utat kapunk, és amint nyitva áll egy tornaterem, abban a pillanatban nekilátunk a munkának a kollégákkal. Az U20-as csapattal való kommunikáció során érzem, hogy nemcsak nekünk, edzőknek hiányoznak a közös foglalkozások, hanem a gyerekek is hasonlóan gondolkodnak.

Fotó: delmagyar.hu/Karnok Csaba

3 hozzászólás

3
Szólj hozzá!

Kérlek regisztrálj / jelentkezz be a hozzászóláshoz
1 Comment threads
2 Thread replies
0 Followers
 
Most reacted comment
Hottest comment thread
3 Comment authors
pontazLeklibajszatörrögszultán Recent comment authors
törrögszultán
Olvasó

Egy ismeretlenre, váratlanra- egy váratlan pofonra- hogyan tudsz felkészülni? -szerinthem sehogy. Ez ellen nem tudsz elhajolni…

Leklibajsza
Olvasó

Azt mond meg, hová tetted a kiskakas gyémánt félkrajcárját!!

Hirdetés

Legfrissebb

Hírek

Facebook

Hirdetés