Ivkovics: az új légiós-szabály egy pozitív üzenet, egy gesztus az MKOSZ-től a játékosok felé

Ahogy arról már korábban beszámoltunk, az ősszel induló A-csoportos férfi bajnokságban az elnökség módosítja a légiósok szerepeltetését. Az elfogadott kétéves szabályzat szerint a jegyzőkönyvben szerepelhet továbbra is öt nem hazai nevelésű játékos, de egyszerre a pályán csak négy lehet közülük, vagyis az egyik játékosnak mindenképpen hazai nevelésű sportolónak kell lennie.

(X) Fogadj a Premier League legjobb mérkőzéseire kockázatmentesen 20 000 forintig!

A BB1.hu megkereste Sztojan Ivkovicsot, a magyar válogatott szövetségi kapitányát, aki üdvözölte a döntést.

– Azzal, hogy jövőre ötből négy légiós lehet a pályán, sok dolog nem fog változni, de

mindenképpen egy pozitív üzenet, egy gesztus az MKOSZ-től a játékosok felé, ugyanakkor megvan a veszélye is annak, hogy a játékosok árai újra elszaladnak, márpedig így is elég zűrös a piac, és ebben az esetben akár még nagyobb cirkusz lehet, ami hosszútávon nem jó. Mindenképpen óvatosan kell kezelni a dolgot, mert eddig is szinte csak a mohóságot láttuk.

Ha viszont a játékosok és a menedzserek ezt jól kezelik, akkor egy pozitív történet lesz, és később ebből lehet majd az is, hogy három légiós mellett két hazai nevelésű játékos legyen a pályán. Ez lenne a következő lépés, ami a legideálisabb, és egyben az igazi áttörés lenne.

A 2020/2021-es szezontól újabb lépcsőfok következik a hazai nevelésű sportolók védelme érdekében azzal, hogy az alapszakaszban az első félidőben egy 23 évnél fiatalabb magyarnak a pályán kell lennie a mérkőzéseken.

– Ez viszont teljesen meglepő számomra, hiszen többször is volt már téma, de nem sok pozitív véleményt hoztak ezek a beszélgetések – folytatta Ivkovics. –

Abszolút nem tudom hova tenni, hiszen az előzmények eddig sehol nem voltak pozitívak, még női vonalon sem. A környező országok közül van olyan, amelyik év közben el is törölte ezt a szabályt, mert probléma volt a szülőkkel és a menedzserekkel a kluboknál.

Egyet tudni kell: ebben az esetben a tizennégy klubnak legalább három profi szerződést kell kötnie a fiatalokkal, ami negyven-negyvenöt új profi szerződést jelent, és nem tudhatjuk, hogy milyen irányban mozdul el a magyar bajnokság színvonala.

Én tartózkodom a véleményemmel ebben a témában, az mindenesetre bölcs döntés volt az MKOSZ részéről, hogy nem azonnal vezette be ezt a szabályt, lesz rá egy év megrágni és véleményezni.

Van egy olyan oldala is a történetnek, mi van, ha azok az emberek, szponzorok, akik pénzt tesznek a kosárlabdába, ezáltal arra kényszerülnek, hogy olyan valakit játszassanak a csapataikban, akit nem szeretnének?

Ivkovics üdvözli az új légiós-szabályt (Fotó: Zsu)

Szigorított az elnökség az amatőr szerződéseket illetően is. Eszerint a legfelsőbb bajnoki osztályban szereplő sportolókkal csak hivatásos szerződést köthetnek a klubok, kivéve a 23 év alatti, tanulói jogviszonnyal rendelkező játékosokat.

– Nagyon szuper dolognak tartom, hogy ilyen hirtelen profi játékossá tesszük a fiatalokat, csak nagy kérdés, hogy ez hosszútávon hogy hat majd a klubokra. Eddig az MKOSZ mindig alázatos volt a csapatokkal szemben, mindig segítette őket anyagilag is, ez az első olyan döntés, amit úgy érzem, hogy a kluboknak át kell gondolniuk, hogy mennyire bírják.

Nem az én tisztem a klubok és a szövetség viszonyát megítélni, de mint szövetségi kapitány azt el kell mondanom, ha a klubok nem lettek volna annyira kitartók, nem adtak volna hitet a magyar kosárlabdának, amíg a válogatott sehol nem volt, akkor a nemzeti csapatunk sem lett volna ilyen sikeres, mint amilyen most. Van egy kis félelem bennem, ismerve a mentalitást és körülményeket, hogy a klubok esetleg elpártolnak tőlünk, márpedig nélkülük a magyar kosárlabda nulla. A rövidtávú döntés nagyon jó, hosszútávon viszont át kell beszélni, és minden szemszöget meg kell vizsgálni.