Hol van már a tavalyi légiós? – 1. rész

A légiósok kiválasztása minden évben, minden csapat számára kardinális kérdés. Sokan csak egy évet töltenek nálunk, néhányan az országon belül váltanak és nagy ritkán vannak olyanok is, akik egy adott városban telepedtek le. Azzal általában keveset foglalkozunk, hogy mi lesz a távozókkal, most ennek jártunk utána a tavalyi szezon alapján.

1. rész, a tavalyi top négy.

Falco-Vulcano Energia KC Szombathely:

Zach Brown – Csapat nélkül

2022-ben egy év németországi kitérő után tért vissza Magyarországra Brown, amikor a Falco játékosa lett. Milos Konakov nagyon örült az érkezésének, hiszen nem csak a bajnokságot ismerte jól, de Európában is megmérette magát. Brown 27 mérkőzésen lépett pályára a Szombathelyben, ezeken 9 pontot és 3.6 lepattanót átlagolt és fontos szerepet játszott a csapat alapszakaszában és kupagyőzelmében. Sajnos a rájátszásban a DEAC ellen egy felugrásnál súlyosan megsérült, elülső keresztszalag-szakadást szenvedett. Az idény végén így a Falco nem marasztalta, egyelőre nincs csapata, Instagram-oldalán a Falco KC neve szerepel továbbra is.

Raymond Cowels – Legia Varsó (Lengyelország)

Cowels 41 meccsen húzta magára a sárga-fekete mezt és átlagban 25 percet töltött a parketten. A BL-ben mind a 6 mérkőzésen kezdőként lépett pályára, de a playoffban, különösen a döntőben nagyon nagy szerepet vállalt. Zach Brown kiesése után mind a 10 playoff mérkőzésen kezdő volt, a döntőben pedig 34,4 percet töltött parketten, ahol a támadás mellett sokszor Pongón, vagy Somogyin védekezett! A triplagyárosunknak a támadásra is maradt energiája, a döntő öt meccse alatt átlagban 15 pontot áltagolt, és mellette 3,2 lepattanót szerzett. Nyáron aztán úgy döntött, hogy visszatér Varsóba, ahol remek számokat hoz, 14 bajnoki mérkőzésen 12.2 pontos átlagot szorgoskodott össze, ráadásul egészen elképesztő, 46,4%-os triplázással. Ami a Europe Cupot illeti, ott sem szerepel rosszul, ugyan ezekben a statisztikában 10,3-at és 39,2-t hoz. A Legia 8-6-os mérleggel 5. a lengyel bajnokságban.

Arconic-Alba Fehérvár

Quincy Ford – Pesaro (Olaszország)

Ford egy rutinos, top bajnokságokban edződött, nagyon hasznos csapatemberként érkezett az Albához 2022-ben, ráadásul a magyar bajnokságot is jól ismerte, hiszen megfordult Szolnokon, majd Sopronból lett a Fehérvár játékosa. Nem kellett csalódniuk a szurkolóknak benne, pontosan ezt hozta új csapatában is, mind a 26 alapszakasz mérkőzésen kezdő volt, 12,4 ponttal, 7,4 lepattanóval és 2 gólpasszal. Nyáron aztán megint egy topbajnokság csapata jelentkezett nála, így kötött ki Olaszországban a Pesarónál. Ford meccsenként 24 és fél percet tölt pályán, 6,8 pontot és 6,3 lepattanót átlagol. A Pesaro 12. helyen áll a pontvadászatban, 13 mérkőzésen 5 győzelmük van nyolc vereségük mellett.

Quenton DeCosey – Rabotnicki (Észak Macedónia)

A 196 centiméter magas, 93 kg súlyú DeCosey kiegyensúlyozottan teljesített az 2021-22-es szezon második felében, komoly érdemeket szerzett abban, hogy a gyengén rajtoló zalaiak végül különösebb gond nélkül megőrizték tagságukat az élvonalban. Emiatt igazolta le végül az Alba, ahol remek alapszakaszt futott 13,6 ponttal és 44%-os triplával, igaz ezek a számok a rájátszásba valamelyest visszaestek, de így is nagy szerepe volt abban, hogy a Fehérvár második lett. Nyáron aztán Észak-Macedónia felé vette az irányt, a Rabotnicki játékosa lett, ahol 12,9 pontot és 5,9 gólpasszt átlagol, csapata 8-4-es mérleggel, az ötödik helyen áll a bajnokságban.

Egis Körmend

Siyani Chambers – Arconic-Alba Fehérvár

Nyilván ez sokakat nem fog meglepni az ő jelenlegi helyzete. Chambers komoly európai tapasztalat után érkezett Magyarországra, ahol a Körmendben mutatkozott be. Egészen parádés szezonja volt az MTE-vel, az alapszakaszban minden mérkőzésen játszott, 15,2 pontot, 6,5 gólpasszt és 3,2 lepattanót átlagolva. A rájátszásban ezek a számok szinte semmit nem változtak, így nagy szerepet vállalt abban, hogy a Körmend – talán némi meglepetésre – bronzérmes lett. Nyáron aztán a Somogyi Ádámot és Pongó Marcellt elvesztő Alba csapott le rá, ahol a félszezonban kísértetiesen hasonló számokat hoz, de például a Fiba Europe Cupban – ahol volt csapata, a Balkan Botevgrad ellen is játszott –is hozott remek meccseket.

Wendell Mitchell – Cento (Olaszország)

Az első játékosunk, aki már második csapatát koptatja az idei szezonban Wendell Mitchell. Egy igazi scorer volt a vasi csapatban, 20 alapszakasz mérkőzésen 16,7 pontot átlagolt az amerikai, ráadásul mindezt 41%-os triplázással tette. A rájátszásban ezt sikerült megismételnie, sőt a triplaszázaléka még jobb is volt – 43% –, így talán nem meglepő, hogy a Serie A-ból kapott ajánlatot. Ez a kaland azonban nem sikerült olyan jól, 7 meccsen – a bajnokságban – összesen 30 pontig jutott Mitchell a Brindisi színeiben, ezért megváltak tőle. Azóta az olasz másodosztályban vitézkedő, Cento játékosa.

Justin Edwards – Purple and Black (Kansas, Egyesült Államok)

A tavalyi nagy visszatérő Justin Edwards összesen 23 mérkőzésen lépett pályára tavaly a Körmendben, abban az időszakban érkezett, miután a szezon eleji koránt sem ideális helyzetből elkezdett kilábalni a csapat. Edwards átlagban 21 percet töltött a parketten, 7,4 ponttal és 3,5 lepattanóval vette ki a részét a bronzéremből. Nyáron hazatért az Észak-Amerikába, igaz nem teljesen, hiszen egy alacsonyabb divízióban kosarazik az USA-ban. Összesen eddig két mérkőzésen lépett pályára, melyeken 5,5 pontot hozott csapatának.

Marjan Cakarun – KK Kvarner 2010 Rijeka (Horvátország)

Talán az egyik legmegosztóbb játékosa volt tavaly a csapatnak, a korábbi szolnoki játékos. A center 13.8 pontot, 7.1 lepattanót és 2.5 gólpasszt átlagolt mérkőzésenként az Olajban, ezek 9,7-re, 4,5-re és 1,7-re csökkentek a vasiaknál az alapszakaszra. Összességében a hazai bajnokságban 39 mérkőzésen 9 pontot és 4 lepattanót átlagolt. Emellett 5 FIBA EC összecsapáson szerepelt körmendi piros-feketében, ahol 7,2 pont mellett 3,6 lepattanót tudhatott magáénak meccsenként. A Körmend nyáron szerződést bontott vele, ő pedig hazatért, KK Kvarner 2010 Rijeka színeiben 13,1 pontot és 5,3 lepattanót tesz a közösbe, a klub pedig jelenleg második 11-1-es mérleggel.

Eric Adams – Csapat nélkül

Eric Adams is a tűzoltás időszakából érkezett Finnországból Magyarországra, Mike Moore helyét vette át a csapatban, aki Spanyolországba távozott az idény közben. Adams nyolc alapszakasz mérkőzésen 3,8 pontot és 3,9 lepattanót átlagolt, a rájátszásra azonban feljavult, hat alkalommal is 10 pont felett zárt, a ZTE elleni második meccsen pedig 12 egység mellett 15 lepattanót is berántott. Ezt követően Belgium felé vette az irányt, de csak öt meccset élt meg a Belfius csapatánál, jelenleg nincs együttese.

Zalakerámia ZTE KK

Liam O’Reilly – Start (Lengyelország)

A tavalyi szezon egyik, ha nem a legnagyobb zalai kedvence, aki 2021/2022-es szezonban a svéd Koping Stars csapatában szerepelt. A skandináv együttesben 28 mérkőzésen 32,1 perc játékidő alatt 17,3 pontot, 6,8 asszisztot és 4,8 lepattanót átlagolt mérkőzésenként. Zalaegerszegen magas szintet hozott, ezt az is bizonyítja, hogy az év játékosának is megválasztották a csapatnál. 13,6 pontot és 5 gólpasszt átlagolt az alapszakaszban és a rájátszásban is remek meccseket hozott. Nyáron a lengyel Start vitte el, eddig 17,7 pont és 5,4 gólpassz a mérlege, csapata pedig negyedik 8-6-os mérleggel. O’Reilly egyébként együtt játszik azzal a Jabril Durhammel, aki tavaly a Szolnokban kosarazott.

D’Mitrik Trice – Rabotnicki (Észak-Macedónia)

A WKS Slask Wroclaw színeiben a lengyel bajnokságban 20 mérkőzésen lépett pályára, ez alatt 14,5 perc játékidő alatt 5,7 pontot, 2,1 asszisztot és 1,2 lepattanót átlagolt. Csapatával bejutott a rájátszásba is, amelyben az 5. helyről indulva a szezon végén bajnoki címet ünnepelt. Ezt követően első légiósként érkezett Zalaegerszegre, ahol az alapszakaszban 12,8 pontot és 4,1 gólpasszt szorgoskodott össze. Nyáron a Rabotnicki játékosa lett, 12 mérkőzésen, átlag 30 perccel 14,3 pontra és 4,4 gólpasszra képes.

Mitchell Smith – AS Karditsas (Görögország)

Smith 2021-ben kezdte meg európai karrierjét, Svédországban és Finnországban kosarazott a ZTE előtt. Az atletikus magasember zsákolásairól és tripláiról maradhatott meg a zalaegerszegi szurkolóknak. Az alapszakaszban 14,6 pontot 7,2 lepattanót és 23,6 VAL-t termelt átlagban. Nyáron Görögországba igazolt, AS Karditsas játékosa lett. Ott egyelőre 11,2 pont és 5,7 lepattanó szerepel a neve mellett, de a csapata utolsó a ligában, 1-10-es mutatóval.

Petar Rakicevic – Vojvodnia (Szerbia)

Petar Rakicevic magyarországi karrierje előtti két szezont a szerb Vojvodina csapatánál töltötte, a 2021/22-es szezonban 24 mérkőzésen lépett pályára, 25 perc játékidő alatt 10,2 pontot, 4 asszisztot és 3,4 lepattanót átlagolva. Az ő számai már csak a rájátszásról elérhetőek az MKOSZ-oldalán, 13,4 pontot és 5,7 lepattanót átlagolt, pedig jobbára csereként számolt vele Sebastjan Krasovec. Rakicevic a szezon után sokáig klub nélkül volt, végül visszatért a Vojvodina csapatához, ahol 13,5 pontot 3,6 lepattanót és 3,5 gólpasszt átlagol. A Vojvodina 13-2-es mérleggel vezeti a szerb bajnokságot.

Fotó: Bálizs Zsuzsa