Kosárlabda
Hanga Ádám: Fizikailag és mentálisan már nem tudok annyit adni a válogatottnak, hogy hasznos tagja legyek
“Inkább az a kérdés, nem kellett-e volna még korábban határoznom…”

:
:
Ahogy arról már beszámoltunk, Hanga Ádám bejelentette, hogy visszavonul a válogatottól. A 35 éves játékos Győri Ferencnek, a Nemzeti Sport újságírójának adott hosszabb interjút döntésének hátteréről. Ebből hoztunk nektek szemlét.
Mindig nehéz döntés befejezni a válogatott karriert. Mi késztette erre?
Valóban nagyon nehéz, rengeteg kifogást kereshetnék, sorolhatnám az érveket pró és kontra, de úgy éreztem, eljött az ideje – szögezte le a Nemzeti Sportnak adott exkluzív interjújában Hanga Ádám, a spanyol Joventut Badalona hátvédje. – Fizikailag és mentálisan már nem tudok annyit adni a válogatottnak, hogy hasznos tagja legyek. Rengeteg mérkőzés van a lábamban, a klubomban is vannak olyan meccsek, amelyeket kihagyok, mert fizikailag már nem bírnám. Valahol meg kell húzni a határt, fáj a szívem, rengeteget gondolkodtam, nem egyik pillanatról a másikra döntöttem, érlelődött bennem hosszú időn át. Ez a legjobb nekem és a családomnak, kihasználom a több időt, ami így a szeretteimre jut.
Nem lett volna jobb megvárni a hátralévő két Európa-bajnoki selejtezőmérkőzést?
Inkább az a kérdés, nem kellett-e volna még korábban határoznom… Attól is függött, bejutunk-e a Badalonával a Spanyol Kupába, elutazunk-e Gran Canariára, ahol egy, két vagy három meccs vár ránk február közepén. Ha nem kerültünk volna be, lehet, még vállalom a következő ablakot, de ez remek lehetőség a válogatottban azoknak, akiket korábban nem tudtak téthelyzetben tesztelni az edzők, tehát profitálhat belőle a csapat. Az esélyeink eléggé lecsökkentek, nem a mi kezünkben van a sorsunk, és velem sem nyertünk, hátha így megváltozik az együttes játéka, és őszintén remélem, hogy a javára is válik.
Emlékszik még az első fellépésre? Mészáros Lajos válogatta be 2009-ben.
Nagyon rég volt, rengeteg élményt éltem át. Eleinte, amikor bekerültem, a példaképeimmel, Báder Mártonnal, Fodor Mártonnal, Németh Istivel és Kálmán Lacival szerepelhettem együtt, aztán szépen lassan én váltam a fő játékossá. Sokáig nem jutottunk ki sehová, majd jött Ivkovics Sztojan érája, elképesztő, hogy két Eb-n is részt vehettünk, jó volt nézni a kosárlabdát, amit játszottunk.
Mi volt a legnagyobb élménye címeres mezben?
Karrierem egyik legemlékezetesebb epizódja a romániai Európa-bajnokság 2017-ben, a románok és a csehek legyőzése a nagyon nehéz nyár után, amikor ment a huzavona, hová igazolok. Örömkosárlabda adatott meg az Eb-n, eredményesek is voltunk, óriási élményt élhettünk át a társakkal és a szurkolókkal.
Válogatott pályafutása döntő részében Ivkovics Sztojan volt a szövetségi kapitány. Jól együtt tudott vele működni?
Persze, ahogy minden más szövetségi kapitánnyal is, nem volt olyan edző, akivel bármilyen gondom lett volna. Mindegyik korszaknak megvolt a maga szépsége és kudarca, a sikeresség tekintetében egyértelműen Sztojan viszi a prímet, de mindenkitől tanultam valamit, ez nagyon fontos.
Klubkötelezettsége sokszor tartotta távol a válogatottól. Hogyan viselte ezeket a helyzeteket?
Nehezen, de a válogatottunknál én voltam az egyetlen euroligás, aki nem tudott eljönni, míg az országok többségének rengeteg ilyen játékosa volt. Láttuk nemrég, amikor az olaszokkal mérkőztünk, hogy ha euroligásokkal állnak fel, nem vagyunk egy súlycsoportban velük. Nekem személy szerint nem volt jó ez a helyzet, a Barcelonában tartottak erről egy megbeszélést, szó szerint nem javasolták a vezetők, hogy menjünk a válogatottba, nem tiltották meg, de senki sem ment abban az időszakban. Mindenhol ugyanezt kommunikálták, aztán mindenki azt lát mögé, amit szeretne…
A teljes beszélgetést ide kattintva tudjátok elolvasni.
Fotó: Girgász Péter/MKOSZ

Ádi B+ én csíplek, de inkább hallgattál volna !
Köszi Ádám az elmúlt 7-8 évet a válogatottban.
Ja, nem!????