Elhunyt Berki János, nemzetközi játékvezető, aki 2024-ben életműdíjat kapott az MKOSZ-től.
Berki János a sportág nem feltétlenül a népszerűségről szóló, ám szerves részének, a játékvezetésnek volt kimagasló alakja. A szurkolók nem mindig rajongtak érte, a csapatok, edzők részéről pedig felemás volt a megítélése az ezredforduló előtti időszak egyik legjobb, s mondhatni legvagányabb, legbátrabb magyar sporijának. A nemzetközi szinten is hosszú időn át rangos feladatokat ellátó bíró küldésének néha nagyon örültek, máskor meg nem repestek, amikor a roppant határozott dirigenst meglátták. Ez a kettősség, ellentmondásosság abból fakadt, hogy nála lehetett akármilyen nagy és félelmetes egy szurkolótábor, mégsem billent el a hazai pálya soha, mert ő nem rettent meg semmilyen tomboló tömegtől – írta akkori közleményében az MKOSZ.
Nyugodjék békében!
Az Olajnak is vezetett jó pár meccset a Ligetben.Mit mondjak…semmit.Nyugodjék békében.
Azt hiszem, nincs olyan körmendi kosárlabdaszerető, aki ne emlékezne arra, hogy 1987 tavaszán, amikor a Körmendi Dózsa MTE először lett a férfibajnokság győztese, a Honvéd elleni döntő harmadik meccsét Körmenden Berki János fújta. Később így beszélt erről: „Óriási élményt jelentett számomra a mérkőzés, örülök, hogy a három Körmend–Bp.Honvéd összecsapás közül kettőt, az elsőt és a harmadikat én vezethettem – mondta Berki János. „Nagy örömömre pozitív változást tapasztaltam a régóta híres körmendi közönség magatartásában. Ezúttal a viharos biztatás nem párosult megfélemlítéssel, az ellenfél és a játékvezetők szidásával. Ez utóbbi egyébként engem sohasem érdekel, szerencsés alkat vagyok, nem is hallom a nézők bekiabálásait. Ha már a körmendi publikumról beszélek, el kell mondanom, hogy különbözik az egyébként szintén nagyszámú és lelkes bajai, zalaegerszegi vagy székesfehérvári nézőseregtől. Körmenden ugyanis nem a csapat játéka dobja fel a rajongókat, hanem fordítva, ők hajszolják bele a játékosokat a még jobb teljesítménybe.”
Kihagytad a szolnoki szurkolótábort.
Bocs,ezt Berki mondta,de mindegy.