Govens nem érzi, hogy lenne rajta nyomás

December 30-án, a Szeged elleni győztes bajnoki után jelentette be a Falco-Vulcano Energia KC Szombathely vezetősége, hogy a szezon hátralévő részére visszatér a sárga-feketékhez a közönség nagy kedvence, Darrin Govens.

(X) Fogadj a Premier League legjobb mérkőzéseire kockázatmentesen 20 000 forintig!

A magyar válogatott honosított irányítója éppen 31. születésnapján, szombaton debütálhat Gasper Okorn csapatában, hazai pályán, a Sopron ellen.

A Falco szerda este tartotta első edzését az új évben, természetesen Govens is ott volt az Aréna Savariában, a Nyugat.hu el is csípte néhány szóra.

– Kezdjük a legelején. Ha jól tudom, a nyáron azért hagyta el a Falcót, mert szeretett volna erősebb csapatban, erősebb bajnokságban szerepelni.

– Nagyjából így történt, ki akartam magam próbálni egy másik bajnokságban. Inkább úgy fogalmaznék, hogy vágytam az új tapasztalatokra, kíváncsi voltam arra, hogy egy számomra idegen közegben mire vagyok képes. Komoly helyekre kerültem, és egy kicsivel több pénzt is tudtam keresni.

– Az első állomás a fehérorosz Cmoki Minszk volt, ahol elég sokat játszott és jó számokat is produkált. Miért váltott mégis?

– Mert megváltoztak a dolgok a klub körül, már nem azt kaptam, amit az elején ígértek. Nagyjából ennyi, úgy éreztem, hogy lépnem kell.

– Aztán érkezett egy lehetőség a Nyizsnyij Novgorodtól, amikor Kendrick Perry megsérült.

– Igen, ő is és az egyik orosz játékosuk is sérüléssel bajlódott akkoriban. Az első pár meccsen úgy érzem, hogy nekem is és a csapatnak is jól ment a játék, a Bajnokok Ligájában a Le Manst és a Ventspilst is megvertük, a VTB Ligában pedig egy nagyszerű idegenbeli győzelmet arattunk az Asztana otthonában. Aztán a következő időszakban egyre kevesebb lehetőséget kaptam, végül pedig már egyáltalán nem játszottam.

– Miért?

– Ez jó kérdés, ennek a mai napig nem tudom az okát. A sérültek felépültek, és amikor mindenki visszatért, utána már egyáltalán nem kaptam lehetőséget. Pedig bizonyítottam előtte Minszkben és Novgorodban is, őszintén úgy éreztem, hogy nem ment rosszul a játék. Nem lehetett panasz sem a statisztikáimra, sem pedig a hozzáállásomra, mert ezer százalékkal pörögtem minden egyes VTB ligás meccsemen. Úgy éreztem, megütöm a színvonalat, pedig azért elég fizikális, kemény bajnokság az ottani. Elfogadtam az érveiket, elmondták tisztán és érthetően a klubnál, hogy van egy kialakult tervük, filozófiájuk, ami szerint haladnak, és nem akarnak rajta változtatni. Ilyen az élet, ez benne van a pakliban. Ez már a múlt, most már örülök, hogy elengedtek, és újra itt lehetek.

A Falco a szíve csücske (fotó: Nyugat.hu)

– Ha jól tudom, az utóbbi időben több csapat is megkereste, volt néhány ajánlata…

– Igen, négy konkrét ajánlatom is volt. Önök eléggé képben voltak, tudtak mindent velem kapcsolatban, de én nem szeretnék konkrét neveket, vagy országokat mondani. Maradjunk annyiban, hogy négy hivatalos szerződés volt az asztalomon, és az egyik közülük a Falcóé volt, végül amellett döntöttem. Azt hiszem, rólam tudja mindenki, hogy a Falco a szívem csücske. Nagyon kitartóan kerestek, az elmúlt hónapokban egyre csak közeledtünk egymáshoz.

– Gondolta volna, hogy ilyen hamar visszatér?

– Nem. Ez tényleg egy nehéz döntés volt. Persze jól jártam, hiszen hazatértem. Ha nem Amerikában vagyok, akkor számomra ez a második otthonom. A karrierem során korábban még sehol nem töltöttem el ilyen hosszú időt, azért ez nem véletlen. Tényleg jól érzem itt magam.

– Mit gondol az idei Falcóról? Azért ez közel sem ugyanaz, mint amelyikben játszott tavaly és tavalyelőtt…

– Láttam ebben a szezonban is Falco-meccset, a körmendit élőben, amikor csatlakoztam a válogatotthoz. Ezen kívül, amennyire tudtam, követtem az eredményeket, figyeltem a statisztikákat, nagyjából tudom, mit szeretne a szakmai stáb, de idővel személyesen is megismerem a filozófiájukat. A figurákat még tanulgatnom kell, de ezzel nem lesz gond, majd amolyan „házi feladatként” otthon is tanulmányozni fogom őket. Ez egy másik csapat valóban, más játékosokkal, más kvalitásokkal, más edzővel, meglátjuk.

A mai napig nem tudja, mi történt Novgorodban (fotó: Nyugat.hu)

– Milyen céllal írt alá Szombathelyre?

– A kérdés jó, mert nekem nincsenek reményeim, céljaim vannak. A lehető legtöbb meccset akarom megnyerni, a lehető legjobb játékkal segítve a csapatot. És bejutni a döntőbe.

– Visszavágni a Szolnoknak?

– Nekem mindegy, hogy ki jut a döntőbe. A kosárlabda egy szenvedély, ahol bármi megtörténhet. Az elmúlt két évben rólunk sem gondolta volna senki, hogy háromszor is döntőzünk. Meglátjuk, idén mi történik. De a cél soha nem lehet kisebb, minthogy megnyerni a bajnoki címet.

– Mit gondol, van önön nyomás?

– Nem, miért lenne? Rajtam sosincs nyomás – mondta mosolyogva.

– Nem is elsősorban a Falco szurkolókra gondoltam. Most már mindenki ismeri önt a magyar bajnokságban, mindenki tudja, mire képes, készülnek önre az ellenfelek…

– Ez egyáltalán nem nyomás nekem. Meg sem fordul ilyen a fejemben, meg amúgy is igyekszem minden külső körülményt kizárni. Minden nap azért edzek keményen, hogy a legjobbat tudjam nyújtani a pályán. Önfeledten játszom, hogy a legtöbbet tudjam segíteni a csapatot. Biztos, hogy vannak velem szemben elvárások, de ez normális az élet minden terén. Egyet ígérhetek, önmagamat fogom hozni.

Önmagát fogja hozni (fotó: Nyugat.hu)

– Legyőzik szombaton a Sopront?

– Remélem. Ez a terv. Minden meccsen a győzelem a cél. Megpróbálom a legjobb formába hozni magam a következő napokban. Rövid az idő, hetek óta nem játszottam meccset, úgyhogy biztos, hogy nem a legjobb ritmusban vagyok. De meg fogom találni…