Görög legendától tanulja a profizmust a Soproni Sportiskola

Két éve kezdődött a kapcsolat a Panathinaikos egykori kosárlabdázója, Giorgos Karagoutis és a Soproni Sportiskola Kosárlabda Akadémia között, s ma már azt mondja a görög legenda, hogy Sopronban otthon van. A Nyugat-magyarországi akadémia csapatai idén kétszer utaztak tapasztalatcserére és felkészülési mérkőzésekre Athénba Giorgos Karagoutis szervezésében, ő pedig négyszer járt már a soproni akadémián. A neves szakember ugyanis nemcsak a görög utánpótlás-nevelésben dolgozik, hanem Európa számos országában segíti a munkát; tréningeket, táborokat tart, mérkőzéseket, tornákat szervez.

– Szerintem a soproniakkal hosszútávú lesz az együttműködésem. Kedvelem ugyanis azokat, akik itt dolgoznak. Tetszik az az út, amit kijelöltek maguknak és amin következetesen járnak. Tényleg úgy érzem, amikor ide megérkezem, hogy hazajöttem – fogalmaz Giorgos Karagoutis, aki egy tréner társával ötnapos úgynevezett elittábort tartott tizennyolc soproni tehetségnek.

A játékos szemével

– Nagy lehetőség ez nekünk, hogy még jobbak legyünk, igazán profitól tanulhatunk. Egyéni képzést kapunk, délelőtt és délután két-két órában foglalkoznak velünk. Hasznos tanácsokkal látnak el bennünket és minden apróságra figyelnek a kéztartástól, a labdavezetésen át a dobásokig. Jó velük dolgozni, pedig a feladatok végrehajtásában megkövetelik a legnagyobb pontosságot. De így lehet igazán tanulni – mondta el tapasztalatairól Keller Bendegúz, a Soproni Sportiskola egyik kiemelt játékosa.

“Magyarországon van lehetőség a fejlődésre”

Miután a görög trénernek rálátása van Európa számos országának utánpótlás-nevelési szisztémájára, hiszen dolgozik a görög mellett többek között spanyol, svéd, belga, osztrák, svájci, ciprusi akadémiákkal is, kézenfekvő a kérdés: mik a legnagyobb különbségek a nemzetek játékosai és felkészültségük között? Giorgos Karagoutis a görög és a magyar akadémiák összehasonlításában a legnagyobb különbséget a finanszírozásban látja. Hazájában ugyanis mindent a szülők fizetnek, a havi tagdíj mértéke sok esetben több száz euro.
“Magyarországon, ha felfedeznek egy tehetséget, akkor a fejlődésnek nem lehet akadálya a szülők anyagi helyzete, ezeket a játékosokat azonnal ki tudják emelni és a megfelelő képzést kapják. Görögországban ez nincs így. Nálunk ugyan – már az ország méreteiből adódóan is – több tehetséges gyerek van, de kevesen jutnak el a megfelelő akadémiára. Nagy különbségek vannak a többi ország utánpótlás-nevelési rendszerében is, de nem tisztem eldönteni, melyik a legjobb. Azt viszont látom, hogy Magyarországon van lehetőség a fejlődésre, ez mindenképpen pozitívum. Persze nem minden a pénz és mégcsak nem is ez a legfontosabb. Sok múlik azon, hogy ki akar továbblépni és mennyire akarja. Mert ez sincs meg mindenhol. Vannak országok, ahol a növendékek az iskolai szünetekben is kosarazni akarnak, és vannak, ahol inkább elmennek nyaralni vagy síelni. Fejlődni márpedig csak az tud, aki szívből játszik és mindent megtesz a fejlődéséért. Sopronban azt tapasztalom, hogy szívből játszanak – és ez az, amit nem lehet tanítani. Ebben hasonlítanak a magyar fiatalok a görögökre, talán ezért is érzem jól magam a soproni akadémián. Ők is szívvel dolgoznak, és mi is” – mondta el a szakember.

A kulcsszó a tehetség és az akarat

Giorgos Karagoutis szerint a tehetség vagy van, vagy nincs, viszont ott, ahol nem kiemelkedő a tálentum, de megvan, szorgalommal lehet pótolni a hiányt.

– Amikor aktív játékos voltam, nem ismertem magyar tehetségeket. Most viszont már többet is. Pécsett ott voltam az U18-as döntőn, és megnéztem az U16-os és U14-es csapatokat is. Azt látom, hogy Magyarország mindent megtesz, hogy felzárkózzon a kosárlabdában és – ha továbbra is keményen dolgoznak – néhány év múlva talán már meglepetéseket is tudnak okozni. Hiába van Görögországban sok tehetséges gyerek, nem tudjuk ezt kihasználni. Magyarországon talán kevesebb a kiemelkedő adottságú játékos, de van a srácokban akarat. És ugye tudjuk, hogy a csúcsra úgysem jut fel senki munka nélkül. Még a rátermettek sem – osztotta meg gondolatait a görög szakember. Giorgos Karagoutis egyébként azt kifejezetten jónak tartja, hogy egyre több külföldi tréner dolgozik nemcsak a felnőtt csapatoknál, hanem az utánpótlásban is. “Nekem is szerb edzőm volt, de ettől még a görög válogatottban játszottam” – mondott példát arra, hogy szerinte többnyire jó származik abból, ha mindenki hozza a saját tudását, amit aztán továbbfejlesztve alkalmaznak.

“Kinyitja előttünk a kaput”

– A görög kosárlabda az európai élvonalhoz tartozik, mi pedig szeretnénk kideríteni mi a siker titka, és persze meg is akarjuk tanulni mindazt, amit ők már tudnak- foglalta össze tömören együttműködésük lényegét dr. Szekeres Csaba, a Soproni Sportiskola Kosárlabda Akadémia elnöke. Nem először mondja, hogy ki kellene lépni a nemzetközi porondra.

– Ehhez nemzetközi kapcsolatokra van szükség. Tanulni, tapasztalni akarunk. Ettől mi, bízom benne, jobbak leszünk, de én többet szeretnék. Bár egy akadémia egyedül nem tudja megváltoztatni a magyar utánpótlás-nevelést, valahol el kell kezdeni. Mi megtesszük a kezdő lépéseket ahhoz, hogy a magyar kosárlabda jobb legyen, de ez egy rendszer, amiben mindenkinek megvan a maga szerepe: az akadémiák feladata a tehetségek felfedezése, és minél magasabb színvonalú képzése, a szövetség feladata, hogy például a versenyrendszer alakításával segítse a játékosok fejlődését és a képzés – versenyeztetés megfelelő arányát, a felnőtt csapatok klubvezetőinek feladata, hogy az utánpótlásból kikerülő játékosokban bízzanak, a felnőtt csapatok edzőinek pedig az a dolguk, hogy ne csak a saját rövid távú érdekeit tartsák szem előtt, hanem a klubok és a magyar kosárlabda egyetemes érdekeit is vegyék figyelembe. És akkor még nem említettem az edzőképzés reformját, hiszen kiváló szakemberek nélkül lehetetlen felzárkózni az európai elithez. Összetett rendszer tehát ez, amelyben mindenkinek el kell végeznie a saját munkáját ahhoz, hogy elérjük a céljainkat. Átfogó sikert, azaz előrelépést, csak összefogva tudunk elérni – hangsúlyozza Szekeres Csaba. Hozzáteszi; szó sincs a görög szisztéma másolásáról, hiszen hasonlóan sikeres például a német modell is! Azt kell eltanulni, átemelni, ami hasznosítható és beépíthető a magyar struktúrába.

– Apró lépésekben elindult a folyamat, ami előre visz. Fontos, hogy mielőbb a magyar edzők is olyan magasan legyenek jegyezve, mint például a görög vagy a spanyol szakemberek, mert ez a fejlődés alapvető zálogai – vélekedik a soproni akadémia elnöke, aki szerint egyértelmű irányításra is szüksége lenne az utánpótlás-nevelésnek. A többit az akadémiák munkával és a kreativitással megoldják.

Jó az irány?

A nemzetközi kitekintéssel rendelkező görög trénert egyébként arról is faggattuk, szerinte hol tart a magyar kosárlabda az európai élvonaltól. Giorgos Karagoutis meggyőző határozottsággal válaszolt:
“Ha továbbra is azzal az eltökéltséggel és szorgalommal fejlődnek, amit például Sopronban tapasztalok, akkor hamarosan nagyot léphet előre a magyar kosárlabda”

Szerző: Nagy Márta