Gasper Okorn: Hiszek ezekben a játékosokban és abban, hogy szép eredményeket érhetünk el

A magyar válogatott február végén fontos Eb-selejtezőket játszik Izland és Olaszország ellen. A mérkőzéseket felvezető időszakban igyekszünk minél több érintettet megszólaltatni nektek, így Golomán György, Tanoh Dez András, Mócsán Bálint  és Milos Konakov után Gasper Okornnal is leültünk beszélgetni.

Nyilván a kevés idő miatt nincs sok ideje foglalkozni mással, csak a kosárlabdával. Mégis itt vagyunk Szombathelyen, itt van Milos és sok korábbi játékosa is, akikkel nagy sikereket ért el. Volt nosztalgikus időszaka amióta újra itt van?

Természetesen, amint beléptem a csarnokba. Mint egy film lepergett előttem az időszak, amit itt töltöttem, minden visszatért, csodálatos emlékek. Egy új történet kezdődik, de jó az ismerős arcokkal újra együtt dolgozni és az újakat megismerni. Remélem, hogy sikeresek leszünk együtt, ez minden vágyam.

Milyen a hangulat és milyen állapotban van a keret?

Minden játékossal kétszer is beszéltem, miután megegyeztem az MKOSZ-szel. Akik a keret tagjai, mind lelkesen és önként érkeztek meg, nem akartam, de nem is kellett senkit győzködni. Ez a nemzeti csapat, láthatja, hogy keményen dolgoznak és ez elégedettséggel tölt el. Négy nap alatt nem lehet megváltani a világot, de ezek a srácok profik, ismerik is egymást, hiszem, hogy a kellő szinten leszünk Izlandon ahhoz, hogy sikeresek legyünk.

Sok nagy kihívás állt Ön előtt már pályafutása során. Ez a legnagyobb?

Azt gondolom igen, ez különleges, célom volt, hogy kipróbáljam magam egy nemzeti csapatnál. az, hogy ezt egy olyan országban tehetem meg, ahol cél kijutni az Európa-bajnokságra, külön öröm, van miért küzdenünk. Valóra vált az álmom, most már csak egy lépcsőfok hiányzik. Ez valóban egy nagy kihívás nekem, nagyon motivált vagyok. Amikor Báder Mártonnal beszéltünk fontos volt az, hogy hiszek ezekben a játékosokban és abban, hogy szép eredményeket érhetünk el.

Két és fél év telt el amióta távozott Szombathelyről, Milos remek sikereket ért el. A kérdésem most arra vonatkozna, mennyire tudta követni a bajnokságot amíg távol volt és Ön szerint lépett-e előre azóta akár a bajnokság, akár a nemzeti csapat?

Természetesen követtem, az elmúlt három évben is sok információt gyűjtöttem a bajnokságról és Milos is sokat segített. Azt gondolom a bajnokság fejlődött folyamatosan, a médiában – mint Önök is – mindent megtesznek, hogy a bajnokság mindenkinek közel legyen, a nézők járnak a mérkőzésekre és a csapatok lehetőségei, ezzel a minőségük is nőtt. A Falco most kiemelkedik a bajnokságból nagyon, amikor én itt voltam, sokkal szorosabb volt a küzdelem az első kiemelésért. Most nagyobb a differencia, de ez nem feltétlenül rossz, remélhetőleg mindenkit arra sarkall a klubok közül, hogy még többet tegyenek a sikerért. Fontos motivációt tud jelenteni, ha üldözöl valakit.

Beszélt arról, hogy nincs sok ideje átadni a saját filozófiáját, pláne, hogy 10 év után kell váltani. Elégedett azzal a munkával, amit eddig el tudtak végezni?

Milos, Sabáli Balázs és én tudtuk, hogy nem lesz sok időnk, így készültünk erre előre. Próbáltunk az egyszerűbb dolgokat beültetni a rendszerünkbe, védekezésben és támadásban is. Most Izlandra  fókuszálunk, nyilván ennyi idő alatt nincs idő mindenre, de hiszem, hogy eleget tudunk tenni ahhoz, hogy sikeresek legyünk. Lépésről lépésre haladunk. A játékosok ismerik egymást az Ivkovics-időszakból, ez is előnyünk, nem akarunk mindent megváltoztatni, mert azzal csak magunkkal szúrnánk ki.

Kevés az idő, nehéz feladat jön, hiszen Izlandon kezdenek. Mi lesz a legfontosabb a sikerhez és mit vár az ellenféltől, Milos azt mondta nekem, hogy egy szokatlan stílusú csapat lesz az ellenfelünk.

Igen, valóban nem megszokott stílus az övék, a soroslásra nincs hatásunk, ezzel kell dolgoznunk, bár nyilván jobb lett volna itthon kezdeni, mint Izlandon. Nem ez a legfontosabb, készen kell állnunk, tudnunk kell, mit akarunk és el is kell érnünk! Izland atipikus, erre figyelmet kell fordítanunk a felkészülésben is, főleg az apró dolgokban, mint például védekezésben a váltások. Tudjuk, hogy mik az erősségeik, kik azok akik a legveszélyesebbek és, hogy szeretnek gyorsan játszani. Ehhez alkalmazkodnunk kell, szeretnénk kontroll alatt tartani a meccset és kulcs, hogy ne adjunk el sok labdát, a visszazárásunkkal pedig öt az öt elleni játékra kényszerítsük őket.