Gasper Okorn: A franciák a favoritok, de mindent megteszünk egy újabb bravúrért

A magyar férfi kosárlabda-válogatott számára folytatódik a világbajnoki selejtezősorozat a héten: pénteken Szombathelyen, vasárnap Le Mans-ban csapunk össze a franciákkal. A mieink jelenleg 2–0-s mérleggel a csoport élén állnak, ellenfelünk pedig 1 győzelemmel és 1 vereséggel. Ahogy azt már megszokhattátok, természetesen megszólaltattuk az ablak előtt Gasper Okorn szövetségi kapitányt az első két meccsről, a keret összetételéről és a franciák játékáról is.

Ott volt hétvégén Budapesten, a Magyar Kupa négyes döntőjén azokkal a válogatott játékosokkal, akiknek nem volt érdekelt a csapata a tornán. Elégedett volt a látottakkal?

Kezdjük a végéről, mert mindenekelőtt szeretnék gratulálni a Szolnoknak a kupagyőzelemhez! Nagyszerű döntőt láthattunk, amely az utolsó támadásnál dőlt el, mindkét csapat mindent megtett a sikerért, azt gondolom, mindenki számára emlékezetes este volt a vasárnapi. Gratulálok Somogyi Ádámnak, mert fantasztikusan játszott mindkét mérkőzésen, nem véletlenül lett pontkirály és MVP. Az Olaj egy hajszálnyival jobb volt, megérdemelte a sikert. Ha minden így folytatódik, izgalmas versenyfutást láthatunk a két fél között, és nagy csatát egy esetleges döntőben; értelemszerűen addig sok víz lefolyik még a Dunán, lesznek csapatok, akik ebbe bele szeretnének szólni, jelen állapotában viszont ez a két legjobb csapat Magyarországon.

Fontos volt számomra, hogy ott lehettem a BOK Sportcsarnokban, és személyesen is megnézhettem a játékosokat, edzettünk is azokkal a játékosokkal, akik már csatlakoztak a válogatotthoz. Mindent egybevetve ez egy remek hétvége volt, jár az elismerés a Szövetségnek is a rendezésért.

Kemény nyár után fantasztikusan sikerült az első két meccs az Eb-negyedik finnek és az Eb-résztvevő belgák ellen. Minek tulajdonítja az első két meccsen látott fejlődést?

Azt gondolom, az előselejtezőben megmutattuk a szolnoki mérkőzéseken, hogy mire vagyunk képesek, arra pedig együtt kerestük a válaszokat, hogyan kerülhetnénk el olyan szituációkat, amelyek Romániában és Észak-Macedóniában történtek. Keményen dolgoztunk a felkészülés folyamán, a srácok hittek abban, amit kitaláltunk, és mindent megtettek a pályán a magyar válogatottért. Természetesen elégedettek vagyunk a rajttal, de még vár ránk négy meccs, a célunk a továbbjutás! Lépésről lépésre haladunk, folytatjuk az építkezést és a fejlődést. Napról napra jobban megismeri egymást a stáb és a csapat, illetve igyekszünk olyan fiatalokat felépíteni, akikre lehet majd nagyobb felelősséget bízni téthelyzetekben.

Már az Eb-selejtezők során beszélt arról, hogy generációváltásra van szükség a válogatottnál. Azóta folyamatosan hozza be az új arcokat a felkészülésekbe, most Hőgye Patrik és Lukácsi Gábor van ebben a helyzetben. Mit gondol róluk?

Elmondtam már, mielőtt átvettem volna a nemzeti csapatot, hogy fontosnak tartom a fiatalok beépítését. Így volt ez Meleggel, Cseh Botonddal, Falsárral, Filipovittyval, és most Hőgyével és Lukácsival. Edzéskörülmények között tudom igazán megnézni azt, hogy hol tartanak, mert a bajnokságban már kapnak megfelelő perceket, és élnek is vele. Azt gondolom, mindketten megérdemelték, hogy itt legyenek, megnézzük, mink van a jövőre.

Beszéljünk Maronka Zsombor helyzetéről. Utoljára épp akkor hívta be őt a keretbe, amikor átvette a csapatot. Sérülésekkel és nehézségekkel teli időszak után remek teljesítményt nyújt Hamburgban, és ismét bizalmat szavazott neki. Milyen állapotban van jelenleg?

Hosszú a történet vele kapcsolatban. Az első ablakomban meghívtam a válogatottba, de akkor még nem ismertük egymást, és azt gondolom, félrecsúszott a kommunikációnk. Akkor még a keret tagja volt Hanga Ádám, Tóth Ádám, Mikael Hopkins és Keller Ákos is, így kevesebb lehetőséget kapott, mint amennyit remélt. Nincs titok, ezzel nem volt elégedett, ahogy játékosoknál ez normális is. Volt egy pont, amikor megbeszéltük ezeket a dolgokat. Már tavaly volt rá esély, hogy visszatér, de akkor megsérült. Nyáron még nem volt egészséges, így annak érdekében, hogy előbb felépülhessen, majd együtt készülhessen a csapatával, megkért rá, hogy tekintsek el a meghívásától, ez teljesen érthető volt számomra.

Eltöltöttem aztán a szezon során három napot Hamburgban, beszéltem vele, megnéztem meccsen, ekkor már mindketten azon dolgoztunk, hogy novemberben velünk legyen. Ekkor viszont a klubja szólt közbe, szerették volna, ha marad Németországban, mert a csapat folyamatosan bukta a meccseket, ez a menedzsment döntése volt. Most szerencsére minden összeállt, itt van velünk, szeretném neki megadni a lehetőséget a bizonyításra, amit meg is beszéltünk.

Franciaország lesz a következő két meccsen a csapat ellenfele. Mit vár ezektől a mérkőzésektől?

Két győzelemmel kezdtünk, ami némi levegőhöz juttatott minket a továbbjutás szempontjából. Ez nem azt jelenti, hogy már most megelégedtünk volna az őszi sikerekkel, igyekszünk jó eredményt elérni a franciák ellen is. Tudjuk, hogy milyen minőséget képviselnek a franciák, topligákból érkeznek a játékosaik, gyakorlatilag bármilyen felállásban ők az esélyesek. Nagy kihívás ez számunkra, nagyon fizikálisak, különösen védekezésben helyeznek nagy nyomást az ellenfeleikre, fault határon. A kulcs az, hogy felvegyük a kesztyűt ebben, és túléljük a nyomást. A hibákat kegyetlenül kihasználják, tehát nem adhatunk el sok labdát, illetve kontrollálnunk kell a lepattanózást. Ők a favoritok, de a finnek is azok voltak ellenünk. Mindent megteszünk azért, hogy újabb bravúrt mutassunk be hazai pályán.

Átalakult a rotációja, Nate Reuvers nincs, Vojvoda, Benke, Tanoh Dez és Pallai megsérült, hogyan lehet ezeket a problémákat orvosolni?

Ez a feladatom. Nate Reuvers esete nagyon egyszerű. A Valenciával az Euroligában játszik, és a szombathelyi meccs előtt egy nappal mérkőzésük van, úgyhogy fizikailag képtelenség, hogy itt legyen velünk. A másik oldala az, hogy kevesebb mint 24 óra leforgása alatt két találkozón kellene pályára lépnie úgy, hogy nincs is itt velünk a helyszínen. A második mérkőzés az én döntésem volt a szakmai stábbal, hogy nem akarjuk zavarni őt. Szóltunk a Valenciának, és a klub egyáltalán nem gördített elénk akadályokat. Ha akartuk volna a franciaországi meccsen használni Reuverst, elengedték volna, de úgy gondolom, hogy okosnak kell lennünk, és ez egy jó döntés, mert a Valencia megmondta, hogy az ő részükről továbbra sincs semmilyen akadálya, hogy Reuvers eljöjjön a válogatottba. Nate jönni akart, de elfogadta a helyzetet, és még egyszer szeretném hangsúlyozni, ez a mi döntésünk volt.

Benke Szilárd bokája és térde jobb állapotban volt, amikor neveztük a keretbe, és készen állt a játékra, de ezt követően romlott a helyzet. Elmondta, hogy beinjekciózva játszik a kupán, aztán pihennie kell, és újabb injekciót fog kapni. Megbeszéltük ezt, ő beszélt Báder Márton elnök úrral is. Jelezte, hogy júniusban a válogatott rendelkezésére áll.

Vojvoda Dávid kicsit fáradtan, de nem sérülten érkezett a budapesti összetartásra. Az első edzés kontakt nélküli volt, csak egy könnyű bemelegítés és 5 a 0 elleni játék. Harminc perc után érzett valamit a vádlijában. Nem edzett tovább, másnap pedig az MRI kimutatta, hogy valami nincs rendben. Azonnal visszament Székesfehérvárra, és elkezdte a rehabilitációt.

Ezért kezdtem el gondolkodni azon, hogy kit lehetne behívni. Egy rutinos játékosra volt szükségünk, mert az idősebb játékosok közül csak Perl Zoltán és Golomán György maradtak, és talán Pongó Marcellt lehet még ide sorolni. Ezért hívtam vissza Váradi Benedeket, mert kettő vagy akár három poszton is bevethető, megvan hozzá a termete, amire szükségünk lesz a franciák ellen. Ő elfogadta a felkérést, és nagyon hálás vagyok neki, mert ez nem könnyű – először nem volt a keretben, most pedig azonnal igent mondott. Ez nagy dolog számomra.

Tudtuk, hogy Pallai Tamás és Tanoh Dez András biztosan nem lesznek bevethetők, és Golomán is sérüléssel bajlódik, úgyhogy ő is rehabilitál itt, Szombathelyen. Nem volt könnyű a klubjával, a Lleidával megbeszélni azt, hogy egy félig sérült játékost elengedjenek, de Golomán is mindent megtett, hogy jöhessen a válogatottba. Most van még három napunk, megnézzük, milyen állapotban lesz, de szükségünk lesz rá a meccsen, mert a magasembereknél problémáink lehetnek. Nagy dolog, hogy itt van már Maronka, hogy eljött Oroszországból Lukács Norbert, azzal fogunk főzni, amink van. Perl és Somogyi most pihenőt kaptak, mert rengeteget játszottak a hétvégén.

Akart beszélni Krnjajski Boris helyzetéről is.

Igen. Sok kérdés merült fel vele kapcsolatban, és szeretnék tiszta vizet önteni a pohárba. Boris fantasztikus szezont fut, nemcsak a bajnokságban, de így volt a Bajnokok Ligájában is. Ő és Somogyi Ádám kulcsszerepet játszanak abban, hogy az Olaj ilyen sikeres. Ez így volt a kupadöntőn is. Követek mindent, beszéltem vele Budapesten négyszemközt, elmondtam neki azt, amit most felsoroltam, illetve hogy amennyiben tartja ezt a szintet, nyáron számítok rá. Nincs kérdés.

Vannak, akik arról pletykálnak, hogy én nem szeretem Krnjajskit, vagy az lenne a bajom, hogy hol játszik, ez teljes hazugság, ami miatt mérges vagyok. Én a szövetségi kapitány vagyok, engem kizárólag a nemzeti válogatott érdekel. Lépésről lépésre haladunk, Boris 28 éves, tapasztalt játékos, nem kérdés, hogy most válogatottszinten játszik, ha ez így marad, akkor helye lesz a keretben. Semmi más tényező nem fontos.