Gál Csongor: Fiatalabb korban nem a bajnoki címek számítanak igazán

A nyolc közé jutás szempontjából kulcsfontosságú, végletekig kiélezett bajnokit tudott megnyerni múlt vasárnap a DEAC U23: hiába szerzett vezetést 16 másodperccel a vége előtt a jelentős hátrányból felálló Veszprémnek Vionte Daniels, a légiós az utolsó támadás végén szabálytalankodott a kintről dobó Gál Csongorral szemben, aki három büntetőjéből higgadtan értékesítette az első kettőt (72-71). A cívisvárosiak saját nevelésű hátvédje az előző kiírásban a junior és az U21-es bajnokcsapatnak is alapembere volt, emellett debütált a felnőtt élvonalban, nyáron a romániai B divíziós Eb-n 6. U18-as válogatottban is fontos szerepet töltött be. A 2007-es születésű tehetségnek idén is jól megy a játék, a Piros csoportban a tavalyi 3,9-ről 17,9-re tornázta fel pontátlagát és az első osztályban is egyre több lehetőséget kap.

– Hogyan kezdtél el kosárlabdázni?

– Azt hiszem, második osztályosként kezdtem el a kosárlabdát, a sokadik sport volt már, amit kipróbáltam. Előtte úszni és focizni jártam, megnéztem a vízilabdát is, de az nem tetszett, aztán egy osztálytársam ajánlotta, hogy menjek el kosarazni. Az első klubom a Ziccer Tigrisek Kosársuli volt, amely később Cívis KK néven működött tovább, a 2021/22-es szezonban U14-esként már feljátszottam az U15-be, ez volt az első akadémiai évem.

– Emlékezetes lehetett számodra az előző szezon, hiszen profi szerződést kaptál, bemutatkoztál az A csoportban és két utánpótlás országos bajnoki címet is nyertél.

– 17 évesen írtam alá életem első szerződését, a ’23/24-es idényben még csak időnként edzettem a felnőttekkel, tapasztalatokat már akkor is szereztem, de ez volt az első év, amikor tényleg teljesen a nagycsapat tagja voltam, minden edzésen részt vettem, ez segített a legtöbbet. Kisebb koromban még sosem nyertem bajnokságot, de ez nem zavart, azt tanították nekem, hogy a fiatalabb korosztályokban nem a bajnoki címek számítanak igazán, hanem az, hogy minél jobb emberekké és játékosokká váljunk, én mindig ezt az elvet követve jártam le kosarazni. Úgy érzem, hogy a tavalyi szezon igazolta ezt a mentalitást.

– Még mindig juniorkorú vagy, mennyiben változott a szereped a klubnál a jelenlegi kiírásra?

– Ha minden jól alakul és nem változnak a tervek, akkor az U19-es döntőn játszani is fogok majd, de az még messze van. Az A csoportban a tavalyi alapszakaszban még főleg a meccsek végén, a “garbage time”-ban játszottam, a Honvéd ellen is akkor mutatkoztam be, az első pontjaimat is ilyenkor dobtam, aztán az 5-8. helyért zajló mérkőzéseken volt, hogy közel húsz percet is a pályán tölthettem, akkor kaptam meg az első ízelítőt abból, milyen is valójában a felnőtt kosárlabda. A jelenlegi szezon elején sem kaptam helyet az aktív rotációban, viszont úgy gondolom, hogy a nyári Eb és a Piros csoport sokat segített növelni az önbizalmamat, ami ki is fizetődött, mert amikor sérüléseink voltak, egyre több hasznos perchez jutottam az A-ban és szerintem tudtam is segíteni a csapatunkat. Az U23-asoknál tavaly még nem volt vezérszerepem, ez Márk érkezésével változott meg, személyében egy olyan edzőt kaptunk, aki teljesen megbízik bennünk. Sokat van nálam a labda, zöld lámpám van, olyan csapattársaim vannak, akik mindenben mellettem állnak, ezért nem félek hibázni, úgy gondolom, hogy így nagyon könnyű kosárlabdázni. Egyértelmű volt, hogy idén többet kell vállalnunk nekünk, akik lehetőséget kaptunk már a felnőttcsapatban akár korábban, akár a szezonrajt előtti felkészülés során, itt rajtam kívül elsősorban Varga Ferire és Szentkuti Ákosra gondolok, most már nekünk kell segíteni a fiatalabbakat, a juniorból feljátszókat.

– Az U21-es együttesnek is fontos tagja vagy, amely címvédőként vezeti a bajnokságot. Mi határozza meg, hogy ki melyik mérkőzésen lép pályára?

– A Falco ellen itt játszottam, mert beteg voltam a múlt héten, de 2025-ben ezen kívül még nem is vettem részt U21-es meccsen. Az edzők minden héten összegyűlnek és átbeszélik, hogy az aktuális ellenfél függvényében milyen rotáció működhet a következő fordulóban, amikor Pethő Ákos játszatni szeretne az A-ban, akkor többnyire kihagyom az U21-et. Az U21-es bajnokságban az edzőink igyekeznek jól elosztani a terhelést, így húsz percet sem töltök a pályán átlagosan.

– A Piros csoportban 9-9-es mérleggel a 8. helyen álltok, milyenek a kilátásaitok az alapszakasz hátralévő részére?

– Érdekes szezon a mostani, Hőgye Patrik és Kovács Áki már kevesebbszer játszik itt, gyakorlatilag mindig változik a keret hétről hétre. Ennek következtében nincs is rajtunk eredménykényszer, szeretnénk bejutni a legjobb nyolc közém, hogy a felsőházi rájátszásban gyakorolhassunk az U21-es döntőre úgy, hogy nem kell tartani a kieséstől. Az az elsődleges cél, hogy ez a csapat a felnőtt kosárlabda kapuja legyen, ahol mindenki meg tudja tenni a nagyon fontos utolsó lépést az A csoport felé.

– A Veszprém elleni meccs jó tapasztalat lehetett ilyen szempontból, hiszen egy kiélezett végjátékot hozott, ahol az utolsó másodpercben te dobhattál három büntetőt, ezzel tudtatok fordítani. Hogy élted meg ezt a mérkőzést?

– Ahogy említettem, betegségből tértem vissza, fura meccs volt számomra, újra fel kellett vennem a Piros csoport ritmusát. Egyénileg és csapatszinten is jól indult a mérkőzés, a 13 pontomból nyolcat az első negyedben dobtam, szinte végig vezettünk, volt, amikor 16-tal is, de sajnos rossz szokásunk, hogy gyakran visszaengedjük az ellenfelet és szorosan alakul a végjáték, ez most is így történt. Veszprémben hat ponttal kaptunk ki, így a legjobb az lett volna, ha legalább héttel nyerünk, ez az utolsó büntetőknél is előjött, miután bedobtam az elsőt, még gondolkoztam, hogy érdemesebb-e kihagyni a maradék kettőt és a hosszabbításban megpróbálni megfordítani az egymás ellenit. Mondták a srácok, hogy az enyém a döntés, úgy voltam vele, hogy inkább ne kockáztassuk a győzelmet és előzzük meg a Kaszásokat.

– Az élvonalban egy oroszlányi túra a következő feladat. Mire számítasz?

– Az OSE nagyon fontos győzelmet aratott Sopronban Williams dudaszós triplájával, így különösen nehéz mérkőzést várok. Viszont ha mondhatjuk, hogy ők most jó flowban vannak, akkor ez ránk különösen igaz, hiszen idén még nem kaptunk ki a bajnokságban, így ezt a meccset is be szeretnénk húzni, én pedig próbálom magam visszaverekedni a rotációba.

– A másodosztályban a két egylabdás vereségből érkező Tiszaújvároshoz látogattok pénteken.

– Még nem tudom pontosan, hogy milyen kerettel fogunk felállni, de a Tiszaújváros egy olyan csapat, amely ellen idegenben is fontos a győzelem – ugyanakkor biztosan nem lesz könnyű. Az ellenfél ismét számíthat Tyreke Locure játékára, mindenképpen meg kell dolgoznunk a sikerért, de az összeállításunktól függetlenül győzni megyünk.

– Milyen hosszabb távú terveid vannak a pályán, illetve az élet más területein?

– Egyelőre a jelenlegi bajnokság végéig van szerződésem, szeretném kihozni a maximumot a szezon hátralévő részéből.

Idén fogok érettségizni, de hátravan még egy technikumi évem, így az egyetem még messze van. Természetesen célom hosszú távon minél több diplomát szerezni, hogy a játékos-pályafutásom után olyan munkakörben tudjak majd elhelyezkedni, amit szeretek, de ez még a jövő zenéje.

A kosárlabdában két-három éven belül meghatározó játékos szeretnék lenni az A csoportban, ha ezt sikerül elérnem, dolgozom tovább a felnőtt válogatottságért – ez a távlati cél.

Fotó: hunbasket.hu(/Láng Győző, Várkony Kornél), FIBA