:
:
MVM-OSE Lions – Duna Aszfalt-DTKH Kecskemét 96-86 (26-27, 24-24, 26-17, 20-18)
Forray Gábor: Mázsás szikla gördült le a szívünkről. Ezért szép a sport, mert szerdán átél az ember egy megismételhetetlen eufóriát, aztán utána már az a legnehezebb feladat, hogy tudatosítsa a csapatban: még nincs vége, vár ránk egy újabb mérkőzés. Éppen ezért hasonlóan nehéz találkozóra számítottam. Először is gratulálok a játékosaimnak, és köszönöm nekik mindazt, amit ezért a győzelemért tettek. Ebben a mérkőzésben benne volt az egész szezonunk: hullámvölgyek, hibák, jó döntések, nehézségek és szép pillanatok egyaránt. Arra vagyok a legbüszkébb, hogy ebből a kilátástalannak tűnő helyzetből fel tudtunk állni. Gyakorlatilag mindenki biztosra vette, hogy kiesünk, mégis sikerült talpra állnunk. Megjártuk a mélységeket és a magasságokat is. Ha már autentikus akarok lenni, a Kecskemét városának jelmondata úgy szól: „Sem mélység, sem magasság nem tántorít.” Azt hiszem, ezt mi az egész szezonban, sőt ezen a héten is megtapasztaltuk. Aki nincs benne a sportágban, gyakran csak a számokat nézi vagy azt, milyen kerettel érkezik egy csapat. A Kecskemét azonban egy kiválóan összerakott, összeszokott és rendkívül tehetséges együttessel érkezett. Megmutatták, hogy komoly jövő áll előttük. Több válogatott játékosuk van, többen nálam is pályára lépnek majd az Európa-bajnokságon, ezért külön gratulálok nekik, és sok sikert kívánok a folytatáshoz. A saját csapatomnak is gratulálok. Most nem szeretnék részletesen belemenni abba, hogy pontosan hogyan nyertük meg ezt a meccset. Egyetlen feladatunk volt: valahogy begyűjteni a győzelmet. Ezt a játékosok ma teljesítették. Köszönettel tartozom a klubvezetőknek, a klub valamennyi dolgozójának, a játékosaimnak és a családomnak is. Huszonhat éve dolgozom edzőként, húsz éve az élvonalban, tizennégy éve vezetőedzőként, és nyugodtan kijelenthetem: ez volt pályafutásom legnehezebb szezonja. Olyan problémákkal és körülményekkel kellett megküzdenünk, amelyek máskor talán tízévente egyszer fordulnak elő, nekünk pedig szinte minden egyszerre jutott. Ennek ellenére együtt úrrá lettünk a nehézségeken. Külön szeretném kiemelni a klubvezetést a türelméért. Ma a sport világában nagyon ritka, hogy egy vezetőség ilyen türelmes legyen, és minden helyzetben azt keresse, hogyan tud segíteni. Ezt a bizalmat kötelességem a következő szezonban még jobb munkával meghálálni. Úgy érzem, a közönség is megérdemel egy első osztályú csapatot. Az egész térség megérdemli. Az utolsó két mérkőzésen a szurkolók erejükön felül teljesítettek, sőt ma talán még nálunk is jobban. Egy pillanatra sem hagyták abba a biztatást, végig hajtottak bennünket. Mi görcsösek, feszült és frusztrált állapotban játszottunk, de átsegítettek minket a nehéz pillanatokon. Ezért külön köszönet illeti őket. Most egy kicsit kifújjuk magunkat, aztán megkezdjük a jövő csapatának építését. Ez nem lesz egyszerű feladat, mert játékosaink rendkívül keresettek. Több nagy klub is komoly ajánlatokkal érdeklődik irántuk, mi pedig mindent megteszünk azért, hogy minél többüket megtartsuk. Elsősorban a magyar mag megőrzése a cél, utána következnek a további kérdések. Nem vagyunk könnyű helyzetben, hiszen klubunkra mindig a felelősségteljes gazdálkodás volt jellemző, miközben a nagyobb költségvetésű csapatok jelentős előnyben vannak a játékospiacon. Meglátjuk, hogyan alakulnak a következő hetek, de egy dologban biztos vagyok: ha minden a terveink szerint halad, jó csapatot fogunk építeni jövőre. Ez száz százalék, én hiszek benne.
Egis Körmend – NKA Universitas Pécs 118-98 (38-25, 28-22, 26-23, 27-28)
Kocsis Tamás : Annyi időnk nincs, hogy ezt a szezont értékelni tudjam és, hogy ezt itt körmondatokban megfogalmazzam. Először is köszönjük a Rátgéber Akadémiának a sportszerű hozzáállást és azt, hogy tudtunk velük cserélni és hazai pályán játszhatta Fepu az utolsó meccset. Sok sikert nekik az U20-as döntőre. Nehéz mit mondani, de tényleg, végig csináltuk közösen és az, hogy én cserélhettem le utoljára, az nekem egy jó érzés volt, meg, hogy az edzője lehettem. Csapattársak voltunk, szobatársak, minden, így kerek ez az egész. Remélem, hogy a civil életben is megtalálja majd a helyes irányt és talán ez közösen is fog működni. Gratulálok Fepunak ehhez a pályafutáshoz, mert ez azt gondolom, hogy egyedülálló és megismételhetetlen.
Sebastian Krasovec : Először is, nagy gratuláció Fepu sikeres karrierjéhez. Sok sikert kívánok neki a jövőben, és gratulálok a Körmendnek is. Nagyszerű támadójátékot játszottak. Oké, könnyebb dolguk volt, mert nem tettünk túl nagy erőfeszítéseket védekezésben, ami csalódást okozott. Reméltük, hogy a fiatal tehetséges játékosaink a pálya másik oldalán is megmutatják majd, hogy nem csak támadásban, hanem a másik oldalon is van egy kis igyekezet és harc. Ebből ma nem láttunk túl sokat, úgyhogy ez nem jó. Most még van néhány napjuk felkészülni a döntőre, de az biztos, hogy a védekezésben fel kell erősödniük, ha sikeresek akarnak lenni. Ez egyben információ számunkra is, hogy kire és mennyire számíthatunk a következő szezonban. A másik dolog, amit szeretnék megköszönni a vezetőségnek, a szervezetnek, amely ide szerződtetett, és köszönöm a szponzoroknak, hogy egész szezonban támogatták a csapatunkat. Végül is elégedettek lehetünk a ligában maradással. De összességében ez egy kemény szezon volt.
SZTE Szedeák – Zalakerámia ZTE KK 78-66 (22-15, 21-18, 17-18, 18-15)
Andjelko Mandics : – Nem találom a szavakat, nagyon boldog vagyok! Hála a Jóistennek, bennmaradtunk, nem vagyok túl vallásos ember, de Isten segítségével sikerült! Januártól dolgoztunk együtt a srácokkal, egy rossz szavam sem lehet a munkájukra, voltak jobb és rosszabb meccseink, de gratulálok a srácoknak és köszönöm nekik, amit beletettek! Köszönöm a szurkolóknak, extra körülmények között játszottunk, ez mindig plusz energiát jelent! Köszönöm a vezetőségnek, a stábnak, az egészségügyi stábnak, és köszönöm Simándi Árpád és Nikola Lazics kollégámnak is, hiszen ők rakták össze ezt a keretet. Nem szabad elfelejteni, hogy az utolsó két hónapot három légióssal játszottuk, de ezt is sikerült megoldani. Most egy picit élvezzük ezt a momentumot. Nagyon szép élmény, megmutattuk, hogy kell az életünkért harcolni. Köszönöm a média támogatását is, mindenkinek jó pihenést, szép nyarat kívánok!
Baki Gergely : – Óriási csalódás, hiszen nem így vágtunk neki a szezonnak. Voltak problémáink, de ez most nem számít, csak az, hogy a Szeged megnyerte ezt a meccset, gratulálok nekik. Elnézést mindenkitől, aki támogatott minket, köszönjük azoknak, akik eljöttek ide, és megpróbálták kiharcolni velünk a bennmaradást, ez sajnos nem sikerült, gratulálok a Szegednek!
Atomerőmű SE – Kometa-KVGY Kaposvári KK 77-71 (13-21, 26-22, 22-10, 16-18)
Kosztasz Flevarakisz : A “rossz” szériánk előző héten kezdődött Hawkins betegségével, majd Smith és én is elkaptunk valamit, Eilingsfeld pedig a meccs előtti napon volt rosszul. Ilyenkor azonban megmutatkozik az, hogy ez a csapat képes küzdeni egymásért és sosem adjuk fel! A Kaposvár ma is bebizonyította, hogy méltó ellenfél a bronzcsatában, ha engem kérdeztek akkor két bronzérmet osztanék ki, de ez ugye nem lehetséges. Most pihennünk kell, Kaposváron pedig mindent bele kell adnunk a pályán, hogy újabb érmet szerezhessünk. Január óta rengeteg munkát tettünk ebbe bele és szeretném a szezont ismét egy éremmel zárni, ezért mindent meg fogunk tenni. Köszönöm a szurkolóknak a remek atmoszférát, hétfőn folytatjuk!
Braniszlav Dzunics : Azt gondolom, hogy jó hangulatú meccset játszott a két csapat, hála a szurkolótáboroknak, köszönöm, hogy ennyien elkísértek minket. Az első félidőben mi voltunk jobbak, aztán a szünet után a Paks került fölénybe, gratulálok az ASE-nak a győzelemhez. Nem kell szégyenkeznünk, kicsit jobban dobhattunk volna, de úgy gondolom, hogy ez egy izgalmas sorozat, az ötödik meccsen bárki győzhet.
Fotók: Hoffartné Katalin/mkosz.hu, Bálizs Zsuzsa
Szólj hozzá!