Fazekas Csaba: Ha a támadójátékhoz is hozzá tudok tenni, az már hab a tortán

Remekelt szülővárosában, nevelőegyesülete ellen Fazekas Csaba, aki élvonalbeli karrierje legponterősebb játékát nyújtva 14 ponttal járult hozzá, hogy a Sopron KC Nyíregyházán megszerezze sorozatban a 10. győzelmét – ennek kapcsán beszélgetett vele a klub honlapja.

(X) Fogadj a Premier League legjobb mérkőzéseire kockázatmentesen 20 000 forintig!

Máshogy hangolódtál erre a meccsre, mint a többire?

– Egyrészt nagyon vártam, másrészt azért jobban izgultam, mint máskor. Jó három éve nem játszottam már Nyíregyházán, és szerettem volna bizonyítani az otthoniaknak.

Ez utóbbi fényesen sikerült. A második negyed elején álltál be, mikor érezted, hogy nagy meccsed lehet?

– Aránylag hamar bedobtam egy triplát, majd egy lerohanás végén Halász Ákos hozott szinte kihagyhatatlan helyzetbe. De sosem úgy megyek föl a pályára, hogy sok pontot dobjak. Az elsődleges feladatom a védekezés, mindig azt próbálom meg minél jobban, a csapat számára minél hatékonyabban megoldani. Ha a támadójátékhoz is hozzá tudok tenni, az már hab a tortán.

Akkor ez a torta jó habos lehetett…A nyíregyháziak a vereség miatt egyrészt szomorúak lehettek, de a te, az ő nevelésük jó játékodat látva azért talán büszkék is egy picit… Milyen volt a reakció a játékod láttán a mérkőzés után?

– Sokan gratuláltak, köztük a Nyíregyháza vezetőedzője, Pethő Ákos is, akinek nagyon sokat köszönhetek, hiszen utánpótlásban évekig volt az edzőm. Kint volt a családom, Sopronból eljött a barátnőm és az ő családja, és egyébként is sokan voltak kíváncsiak ránk, Sitku Marcival, hogy hogy megy a játék és a sorunk, onnan nézve az ország másik végében. És mindez, el kell mondjam, nagyon jól esett.

Említetted, hogy a fő feladatod a védekezés. Általában az a hálátlan feladat jut neked, hogy amikor pályára kerülsz, az aktuális ellenfél legjobb, legponterősebb külső játékosát, irányítóját, hátvédjét kell fognod. Ki a legjobb a mezőnyposzton a bajnokságban?

– Nem emelnék ki senkit, már csak azért sem, mert azon légiósoknak, vagy magyar játékosoknak, akik kiemelkedőek mezőnyposztokon más-más a legfőbb erényük. Van, akinek a hárompontos dobás, másnak a betörés, az egy-egy elleni játék a fő fegyvere. A szakmai stáb mindig nagyon alaposan felkészít minket a posztunkon játszó ellenfél erősségeiből, és a rutinos játékostársaktól, Ákostól és Takács Norbitól is rengeteg segítséget biztatást kapok.

Térjünk még egy gondolat erejéig vissza a meccsre. A korábbiakkal ellentétben, ezúttal a végjátékban is pályán voltál, s akkor is sikerült hozzátenned a játékhoz, támadásban és védekezésben egyaránt. Milyen utasítással küldött a pályára Kosztasz Flevarakisz?

– Nem mondott semmit, egész egyszerűen bízott bennem, és ez lehet, többet ért minden szónál. Edzőnk nagyon jó abban, hogy miután mindenkinek megadja a lehetőséget, megérezze, kinek van jó napja. Ez is benne van abban, hogy sorozatban tíz meccset nyertünk.

Óriási a sorozat, nem nehéz a “földön maradni”?

– Szerencsére nem, mert nem olyan játékosok vannak a csapatban, akikkel könnyen “elszalad a ló”, de biztos vagyok benne, hogy ha erre utaló jeleket látna, azonnal lépne a szakmai stáb. Szeretnénk minél tovább folytatni, nyújtani a sorozatot, az ellenfelek pedig már “fenik ránk a fogukat”, úgy látom, szinte minden csapat szeretné, ha övé lenne a dicsőség, hogy megállít minket. Ehhez azonban nekünk is lesz majd egy-két szavunk. Tisztában vagyunk vele, hogy ahhoz, hogy folytassuk, és minél tovább nyújtsuk a sorozatot, ugyanolyan alázattal, elszántsággal kell dolgozunk, mint eddig, azaz, ahogy Kosztasz is mondta: szerényeknek kell maradnunk és éheseknek…

Fotó: Wölfinger Béla/Sopron KC