Falco-Vulcano Energia KC Szombathely – Szolnoki Olaj KK

Az elmúlt három kiírás (két bajnoki és egy kupa) két döntőse találkozik egymással az elődöntőben. Minkét csapat söpört az előző körben, a pályaelőny a szombathelyieké, akik legutóbbi tizenöt fellépésükből tizennégyet megnyertek. Ráadásul a vasiakat a címvédővel ellentétben ezúttal nem sújtják sérülések sem.

Gasper Okorn, a Falco-Vulcano Energia KC Szombathely vezetőedzője: Mindenki egészséges, és nagyon várja már, hogy elkezdődjön az elődöntő. Őszinte leszek, egyelőre csak az első, szombati mérkőzéssel foglalkozunk. Nagyon tiszteljük a Szolnokot. Tiszteljük Vojvodát, az edzőjüket, Alekszicset és Bádert is, aki a háttérből szintén segíti a csapatot. Ez három olyan név, akit ha nem tisztelsz, könnyen bajba kerülhetsz. Nem követjük el azt a butaságot, hogy azt számolgassuk, hány sérült játékosuk van, eszünk be sem jut azt hinni, hogy emiatt kiszálltak volna a harcból. Ők a regnáló bajnokok, márpedig a bajnokot soha nem szabad leírni. Ettől függetlenül természetesen nem félünk tőlük, de ahhoz, hogy felérjünk a csúcsra, le kell győznünk a címvédőt. Ehhez pedig a lehető legjobb játékra lesz szükségünk. Készen állunk a harcra, hogy az első perctől kezdve az utolsóig küzdjünk. Egy dolgot ígérhetek: nem adjuk fel soha.

Dragan Alekszics, a Szolnoki Olaj KK vezetőedzője: Ez már az elődöntő, amit minden játékos nagyon vár a szezon elejétől fogva, hiszen innentől egy lépés a döntő. Jó érzés, amikor egy csapat eljut idáig, persze a bajnokság ezen szakasza már mindig tartogat nyomást is, de egyúttal újabb energiákat is tud felszabadítani. A Falco nagyszerűformában van hónapok óta, amikor Perl és Govens visszatért hozzájuk, eleinte még döcögött a szekér, de aztán amint megtalálták a kémiát a csapaton belül, jöttek is az eredmények. Nagyrészt hasonló a játékuk, mint tavaly, megvan az egyensúly a külső és belső játékaik között, nagyon gyorsak, sok könnyű kosárra törekednek, jól tripláznak, otthon kifejezetten erősek. Kemény meccset várok, jó teljesítményre lesz szükség tőlünk, azért megyünk, hogy legjobbunkat nyújtsuk, harcolni fogunk az utolsó percig, és megpróbálunk nyerni. Andric nagyon rossz állapotban van, egész héten nélküle edzettünk, holnap derül csak ki, hogy elutazik-e velünk, vagy sem, illetve, hogy tud-e játszani, vagy sem.

[totalpoll id=”18711″]

A szakértő:

A mérkőzés esélyeit Déri Csaba, a Dombóvár, a Nyíregyháza, a Körmend, a Falco és a BC Mures korábbi vezetőedzője, az MBK Ruzomberok és a BC Sepsi női csapataival bajnoki és kupaezüstöt nyerő szakember latolgatta a BB1.hu-nak:

– Én egyértelműen körmendi és Falco-győzelmet várok holnap, sőt, Vas megyei döntőre számítok. Nem akarom megbántani sem a pécsieket, sem a szolnokiakat – nagyon tisztelem őket –, de még az is előfordulhat a dolgok mostani állása szerint, hogy a vasi csapatok 3-0-val behúzzák az elődöntőt. Bár a Körmend az eddigi két idegenbeli meccsén borzasztóan simán kikapott Pécsen, így ott akár el tudok képzelni akár 3-1-et, vagy 3-2-t is. A Falcóról viszont ne felejtsük el, hogy tudott nyerni a Tiszaligetben, egy igen komoly tétmeccsen.

Csak ismételni tudom magamat, a Szolnok engem tavaly százszázalékosan meggyőzött, teljesen egyértelmű volt, hogy kupát és bajnokságot nyer. Megérdemelten tette. Mindkettőt a Falco ellen.

Idén is, ha a Magyar Kupáig nézzük az eseményeket, én a Szolnoknak adtam volna a bajnoki címet. Azóta azonban nagyon sok dolog történt. Tulajdonosváltás – biztos vagyok benne, ahogy eddig is topcsapat voltak, ezután is azok lesznek, de azért azt sajnálnám, ha a szakmában visszalépés történne –, illetve elveszítették Milosevicset, Rowseyt és Kovács Pétert, emellett Vojvoda is sokat volt sérült, ez pedig így együtt nagyon sok. Rengeteg vereség következett ezután, illetve sokszor nem olyan játék, ami méltó lett volna az Olajhoz.

A Szolnok az utóbbi évtizedben hatalmas dolgokat vitt véghez, azt kívánom, hogy ez folytatódjon továbbra is a jövőben.

A tavalyi Falco a Govens-Perl-Váradi-Borisov-Taylor kezdőötössel és a padról érkező emberekkel nagyon erős támadócsapat volt, akár bajnokságot is nyerhetett volna, de a Szolnok egyértelműen jobb volt nála.

Szombathelyen idén az elejétől fogva, egészen napjainkig egy épülő csapatot láthatunk. Komoly hozzáadott játékosokkal Perl és Govens személyében, illetve fontos volt az is, hogy Bruinsma visszatért. Voltak nagyon nehéz pillanatok, amiket túléltek, sőt megerősödve jöttek ki a krízishelyzetből, ami dicséri a falcós vezetőséget. Nagyon bölcsen kitartottak, még bizonyos nyomások ellenére is Okorn mellett, pedig voltak elég populista vélemények. Ez azért sok mindent elmond egy vezetőség erejéről. Úgy látom, hogy a Falcónál egy nagyon komoly play off csapat épült, én a Körmend mellett őket tartom egyértelmű bajnokesélyesnek.

Tényleg tetszett nekem, ahogy a Falco tavalyi csapata játszott, de azért időnként az idegenbeli védekezésük nem volt rendben. Az idei Falco stabilabb védekezést produkál, támadásban rengeteg opciójuk van, és ha kijátsszák azokat, akkor bár merész dolog, amit mondtam, de továbbra is tartom, el tudom képzelni, hogy 3-0-val jussanak a fináléba.

Döntő dolog lehet, hogy mekkora nyomást tudnak tenni Vojvodára. Rengeteg faultot – akár tizenötöt is – el lehet rajta használni, lehet csapdázni, a lehető legagresszívebb egy-egy és pick and roll védekezést alkalmazni rajta. Azzal, hogy sokat szerepel irányítóként, felőrlődik abban, hogy neki kell az edzőt is eljátszania a pályán, nem szabad kézzel játszhat. Mindenki jól ismeri őt, tudja, hogy körülbelül mit kell csinálni ellene, na de azt végrehajtani borzasztóan nehéz. Vannak olyan szituációk, amikor egyszerűen foghatatlan, a negyeddöntőben viszont a paksi játékosok sokszor ideális alkotói környezetet biztosítottak neki. A Falco viszont azon ritka csapatok egyike, aki ki tudja húzni az ellenfél méregfogát.

Airington hiába jó alapképességű játékos, neki is rengeteg időszak kimaradt. Nagyon tisztelem a szolnoki fiatalokat, különösen Rudner tetszik nekem, de nem érettek arra, hogy ilyen hőfokú meccseken döntő tényezők legyenek, bajnoki döntőbe jussanak, vagy akár még meg is nyerjék azt. Andric is rengeteget bajlódik a hátával, Tóth Ádám viszont nekem nagyon régóta kedvencem, látok benne potenciált. Milosevic-et jól ismerem, de nehezen igazodok el rajta. Tud meccseket is nyerni, de hogy folyamatosan topformában játsszon végig egy play offot, azt nem tudom elképzelni róla. Malasevics pedig egy teljesen ad hoc-jellegű játékos, nem minden esetben tudja a Szolnok-szintet hozni. Nagyon kevés az Olaj opciója a teljes fegyverzettel kiálló Falco ellen.

Ha a bajnok támadása nem lesz elég jó, a Falco labdákat szerez, tudja játszani a kedvenc játékát, a sok gyorsindítást, a korai egy-egyeket, pick and rollokat, akkor nem lesz esélye az Olajnak. Alekszicset nagyon jó edzőnek tartom, ráadásul egy hét nagyon sok mindenre elég, biztos, hogy készültek olyan speciális dolgokkal – akár zónát, vagy váltásos védekezést is el tudok képzelni –, amivel meg tudják esetleg lepni a Falcót, főleg az első meccsen. Nem szeretem azt a sztereotípiát, hogy ilyenkor már nem lehet újdonsággal előrukkolni. Ez csak egy frázis az edzők részéről, akár egyik napról a másikra is lehet, láthatjuk az Euroligában, vagy más topbajnokságokban is a play offok során. Ezzel takarózni szegénységi bizonyítvány. Kíváncsi vagyok, hogy a Szolnok mivel készül, illetve, hogy tudja-e a Falco folytatni a jó formáját.