Évértékelő – SZTE-Szedeák

Ahogy tavaly is, úgy idén is hozunk nektek egy-egy cikket mind a 13 bennmaradó csapatról, ahol amellett, hogy beszámolunk az adott gárda idényéről, a főszereplők is megszólalnak. Az első rész az SZTE-Szedeák szezonját dolgozza fel.

Az SZTE-Szedeák sorozatban két 11. hellyel vágott neki az idei szezonnak, az előző idény krónikájához hozzátartozik, hogy a csapat ezüstérmes lett a Magyar Kupában.

A nyáron Anda Dávid (TF-BP), Cseh Botond (Vasas), Kobe Langley (Nelson Giants – Új-Zéland), DeAndre Davis (Peja – Koszovó),  Alan Herndon (BC Nokia – Finnország), Jay Heath (Georgetown – Egyesült Államok) érkezett. A maradók névsorát pedig Zsíros Péter, Balogh Szilárd, Polányi Kristóf, Cohill Eric, Laluska Bence, Kis Viktor, Mayer Ákos és Simándi Árpád vezetőedző alkotta. A magyar magból fontos emberek távoztak, mint Bognár Kristóf (Falco) vagy Mucza Tamás (Honvéd).

Alapszakasz

Tavaly erős, 5-2-es mérleggel kezdte az alapszakaszt a Szedák, ez most nem adatott meg a gárdának, amelyik rögötön az első fordulóban méretes pofonba szaladt bele Zalaegerszegen. A Szolnok elleni vereséget követően Kecskeméten szerezte meg első idei győzelmét az együttes, sőt a Falco megszorítása után az Oroszlányt is megverte Simándi Árpád legénysége, mondhatni tehát, rendben mentek a dolgok. Nem úgy mint a következő 13 fordulóban. Három vereséget követően ugyan még a PVSK-t legyőzte 78-77-re a Szeged, a mérkőzést követően viszont Kobe Langley távozott, helyét Jaylon Tate vette át. Nem hozott azonban ez megváltást, persze a szegediek helyzetét megnehezítették sérülések, na meg a kilenc vereség amit zsinórban elszenvedtek.

Tate már 6 meccs után távozott januárban, Davis állandóan sérült volt, hiába töltött itt a szezon eleje óta, összesen 10 alkalommal tudott pályára lépni, ráadásul Heath sérülése is súlyosnak bizonyult, ő sem itt fejezte be a szezont. Vuk Vulikics lett a legény a gáton, a friss szerzemény egyedüli légiósként szerepelt a csapatban, amikor a Szeged rettenetes sorozata lezárult a Sopron ellen, majd egy Budapesten elszenvedett vereség és a válogatott szünetet követően Milos Glisiccsel és Tyree Eady-vel töltötte fel a keretet a vezetőség.

Ez azonnal nem hozta meg a kívánt hatást, az Alba, a PVSK, a Körmend, az ASE és a DEAC is átlépett a gárdán, ezzel már egy körrel az alapszakasz vége előtt eldőlt, hogy utolsóként kezdi meg a playoutot a Szeged. Fricskának azért még megverték az NKA-t, amelyik emiatt lemaradt a rájátszásról az utolsó körben.

Playout

Egy pontról kezdte a playoutot a Szedeák, az utolsó helyről kezdve 2016 óta nem tudott bennmaradni csapat az első osztályban, most ez a feladat várt a korábban már Nikola Laziccsal is megerősödő csapatnak. Kezdésnek az NKA jól visszavágott a sorsdöntő vereségért, talán itt a legvérmesebb szegedi szurkolók sem várták azt, hogy már a 9. forduló előtt biztos lesz az első osztályú tagság a jövő szezonra is. Pedig így lett! Oroszlányi sikerrel indult a Szedeák sorozata, melyben hét meccsből hatot nyertek Baloghék, egyedül Kecskeméten hajtottak fejet. Ezzel pedig már tét nélküli lett a PVSK elleni idegenbeli csata, de szép szezonzárás összejött otthon a KTE ellen.

Balogh Szilárd: Én büszke vagyok a srácokra annak fényében amit a playoutban mutattunk, mert az volt az igazi arcunk!

Szerintem egy jó felkészülést zártunk, illetve ahhoz képest, hogy erős sorsolásunk volt az első fordulókban, korrekt eredményeket értünk el, voltak nagyon jó meccseink, jó játékot mutattunk, akár a Szolnok, akár a Falco ellen, még ha nem is tudtunk nyerni. Nem lehet kizárni azokat a tényezőket, hogy sérülésről sérülésre ugráltunk, voltak légiócserék amik nem működtek, nagyon hosszú és nehéz alapszakaszunk volt, nyilván mi sem az utolsó helyről akartuk indítani a playoutot.

Az elején volt egy koncepciónk, amit próbáltunk követni, ez az elején működött is. A legfrusztrálóbb a folyamatos játékoshiány volt, mert ez kihatott az edzésekre is, vagy nem voltunk elegen, vagy épp azért nem tudtuk megvalósítani egy meccsen az elképzeléseinket, mert valaki az utolsó pillanatban kidőlt. A folyamatos várakozás fájt, de, hogy átváltsak a pozitív dolgokra, az utolsó két légiócsere remekül sült el, nagyon keményen és sokat dolgoztunk a válogatott szünet után, még akkor is, ha ezek eredményekben akkor még nem realizálódott. Egész más kosárlabdát játszottunk, mint korábban, ott már elkezdtünk bizakodni, de az igazi fordulópontot az NKA elleni siker jelentette, ami bizonyította számunkra, hogy több van bennünk az utolsó hely ellenére, ez volt a mentalitásunk.

A sportban benne van, hogy egy csapatnak hullámhegyei és hullámvölgyei vannak. Én büszke vagyok a srácokra annak fényében amit a playoutban mutattunk, mert az volt az igazi arcunk! És nem is csak az alsóházi rájátszásra gondolok, hanem a munkára, amit beletett minden egyes játékos a válogatott szünet után, aminek akkor még nem jött a gyümölcse, de aztán végre megérkezett. Igazából örülünk annak, hogy így tudunk játszani, ez nem a véletlen műve volt! Tudtuk, hogy az első két hazait nyernünk kell, de már Oroszlányban összejött ez, ami egy nagy lökést adott nekünk, onnantól kezdve csak nagyobb lett az önbizalmunk. Felálltunk a mélységből, nem adtuk fel, erre kell emlékeznünk.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy nagyon hálásak vagyunk a szurkolóinknak! Különösképpen azoknak – és büszkén mondhatom, hogy nagyon sokan voltak -, akik a legnehezebb időszakban is mellettünk álltak. Próbáljunk meg a szépre emlékezni, nem ez volt a célunk, de a playoutban remek közös élményekkel gazdagodtunk. Nélkülük ez nem sikerült volna, bízom benne, hogy a jövőben még nagyon szép sikereket ünnepelhetünk együtt, remélem minél többen kilátogatnak támogatni minket.

Simándi Árpád: Bármi is történik ezzel a klubbal, mindig itt lesz a kosárlabda-család

Azt gondolom, nem indult rosszul a szezonunk, aztán viszont jöttek a sérülések, majd volt egy komolyabb hullámvölgyünk. Edzőként is hálás vagyok a klubvezetésnek és a szurkolóknak, ahogy itt a falon látható képen is áll: „Mindig itt leszünk!”. Bármi is történik ezzel a klubbal, mindig itt lesz a kosárlabda-család. Az idei év is a klub történelméhez tartozik, nagyon mélyen voltunk, így nagy bravúr volt, hogy közösen elértünk a bennmaradást. Ismertük egymást Nikolával, nem volt újdonság a közös munka, de rengeteget segített nekünk, és a végére egy jó csapat állt össze.

Kerpel-Fronius Balázs: Az ilyen évek mutatják meg egy közösség igazi erejét

“Az ilyen évek mutatják meg egy közösség igazi erejét. Nem ez volt a legkönnyebb szezon, de most is megmutatta a közösségünk, hogy mennyit jelent számára a Szedeák. Innentől a következő év csapatán dolgozunk, az idei év hibáiból tanulva sikeresebb szezont szeretnénk jövőre.”

dr. Kardos Péter: A sport ilyen, lehetőséget nyújt arra, hogy csodát, vagy egy csodát a köbön érjünk el, most viszont bukdácsoltunk

“A sport ilyen, lehetőséget nyújt arra, hogy csodát, vagy egy csodát a köbön érjünk el, most viszont bukdácsoltunk. Köszönjük a támogatóinknak, hogy lehetőségünk nyílt a változtatásokra, és köszönjük a szurkolóinknak, hogy végig mellettünk álltak! Nem dőlhetünk hátra, már folytattunk beszélgetéseket a jövő évi csapatról. Remélem, jövőre sok örömet tudunk okozni szurkolóinknak!”