Ahogy tavaly is, úgy idén is hozunk nektek egy-egy cikket mind a 13 bennmaradó csapatról, ahol amellett, hogy beszámolunk az adott gárda idényéről, a főszereplők is megszólalnak.
Korábbi cikkünk: SZTE-Szedeák, Endo Plus Service-Honvéd, Alba Fehérvár
A Sopron KC a hetedik helyen végzett a 2023/24-es idényben, ami sorozatban az ötödik szezon volt, amikor ott volt az első nyolcban.
A nyáron érkezett Kucsera Dániel (Kecskemét), Takács Kristóf (Körmend), Cortez Edwards (Dinamo Bukarest – Románia), Isaiah Mucius (Kiryat Ata – Izrael), Brandon Garrett (Avtodor Szaratov – Oroszország), Selim Fofana (Bayreuth – Németország). Maradt: Molnár Márton, Flasár Zalán, Csendes Péter, Meszlényi Róbert, Keller Bendegúz, Fazekas Csaba, Kovács Áron és Gasper Potocnik – vezetőedző. A távozók sorát Anthony Mathis, Palotai Máté, Tóth Dániel, Dayon Griffin, David Nichols, Polster Attila, Sitku Márton, Schöll Richárd, Amadou Sidibe jelentette.
Az alapszakasz
Nehezen indult a Sopron számára a szezon, mert bár a nyitányon hosszabbításban nyert a DEAC ellen otthon, a következő négy mérkőzését viszont elbukta, Pécsett – NKA -, Zalaegerszegen, a Szolnok ellen és Kecskeméten. A Szeged ellen tört meg a sorozat, a győzelem ellenére viszont váltott a vezetőség, Fofana helyét K.J. Jackson vette át, aki egy OSE elleni sikerrel mutatkozott be új csapatában. A Falco és az Alba nagy falaltnak bizonyult, a kettő között azért megverte a Honvédot az SKC, aztán pedig hét mérkőzésből ötöt behúzott, a Körmend feltámadásának köszönhetően azonban a Magyar Kupa küzdelmeiben nem vettek részt Molnárék.
Két fájó vereség jött, különösen a szegedi eshetett rosszul a csapat szimpatizánsainak, hiszen a tabella hátsó felében tanyázó SZTE, egyetlen légióssal állt ki a meccsre. Úgy tűnt aztán, hogy minden a helyére került, hiszen a Falco ellen bár kikapott a gárda, így is négyből hármat nyert, a PVSK elleni zakó viszont úgy tűnt, hogy sokba kerülhet. Hiszen bár a Körmend nem jelentett akadályt Sopronban, a kék-fehérek így is a legnehezebb ellenféllel találkoztak a rájátszásra még hajtó együttesek közül az utolsó körben, a Paks győzni is tudott otthon ellenük, de a Szeged soproni szempontból a legjobbkor mutatott be óriási bravúrt az NKA ellen, így hetedik helyen becsúszott a playoffba Gasper Potocnik legénysége.
A rájátszás
Ahol ismerős ellenfél várt rá, a második kiemelt ASE, amelyik az első meccsen hozta a papírformát, Sopronban viszont kikapott. Otthon megint nem hibáztak Benkéék, de idegenben megint nem állt túl jól a szénájuk, a negyedik negyedben viszont fordítani tudott a Paks, így az SKC nem tudta kiharcolni a mindent eldöntő ötödik találkozót. A helyosztókon a Körmend volt az első vetélytárs, 1-1-ig mindenki hozta a hazait, majd jött minden idők talán legizgalmasabb helyosztó-meccse és kétszeri hosszabbításos MTE siker. A 7-8. helyért az Alba várt Csendesékre, idegenbeli siker viszont nem született, ezzel a Soproné lett a hetedik hely.
Molnár Márton: Nagyon jól esett a búcsúztatás az Alba ellen, természetesen a szurkolóktól is, akinek pedig hálás vagyok, amiért a legnehezebb pillanatban is mellettünk álltak.
Az alapszakaszról…
A szezon eleje nem alakult a legideálisabban, ezért szükség volt egy légióscserére, Jackon érkezése megadta azt a stabilitást, amire szükségünk volt. Ennek köszönhetően jobb periódusba kerültünk, hoztuk a fontos győzelmeket, igaz rendre hazai pályán sikerült ez, idegenben teljesen más arcunkat mutattuk, ennek nem tudom a pontos okát. Azt gondolom ez hiányzott ahhoz, hogy jobb szituációba kerüljünk az alapszakasz végén, különösen a pécsi és a szegedi fiaskó fájt, közel voltunk ahhoz, hogy megkaparintsuk az elsőkörös pályaelőnyt, ehelyett a nyolcba kerülésért is tepernünk kellett. Teljesítettük az alapcélt azzal, hogy bejutottunk a rájátszásba, ami pozitívum, de maradt bennünk tüske amiatt, amit benne hagytunk nyerhető meccsekben. Fiatal csapatunk volt idén, ez is okozta a hullámzó teljesítményt, viszont pozitívum, hogy közülük többen sokat léptek előre, ez mindenképp örömteli dolog.
A rájátszásról…
Ami a rájátszást illeti, a második kiemelt Paks volt az ellenfelünk, természetesen már csak emiatt is ők számítottak esélyesnek, ennek ellenére van bennünk hiányérzet a párharc miatt, különösen a harmadik és a negyedik meccsel kapcsolatban. Eredmény szempontjából simának tűnhetett az előbbi, de amellett, hogy az ASE egy remek csapat, úgy érzem leginkább a hibáinkból éltek, azokat büntették meg kegyetlenül, erről mi tehetünk. Hazai pályán aztán egy teljesen kiegyenlített találkozót játszottunk velük, ki nem kényszerített hibákat vétettünk és sajnos ez a végjátékra is igaz volt, nem elvéve semmit a Paks teljesítményéből. Utána a helyosztókon a fő pozitívum már nyilván a fiatalok szereplése volt, a Körmend ellen így is közel jártunk a párharc megnyeréséhez, ami végül az Alba ellen össze is jött.
A szurkolóknak…
Először is szeretnék köszönetet mondani a vezetőségnek és a városnak, mert mindig a lehető legtöbbet adták nekünk ahhoz, hogy minden rendezett legyen a csapat körül. Nagyon jól esett a búcsúztatás az Alba ellen, természetesen a szurkolóktól is, akinek pedig hálás vagyok, amiért a legnehezebb pillanatban is mellettünk álltak.
Gasper Potocnik: Nem voltunk elég konzisztensek a szezonban, ezért lettünk hetedikek
Hullámzó évünk volt, de ez valahol természetes egy ilyen fiatal csapatnál. Kettős érzéseim vannak így visszatekintve a szezonra, elértük a klub célját és bejutottunk a rájátszásba, sok lehetőséget adtunk a magyar játékosoknak, de nyilván ezzel azzal is járt, hogy sokaknak ez volt az első évük ekkora szerepben, ez néhány mérkőzésen visszaütött. Furcsán hangozhat, de amikor tavaly szezon közben átvettem a csapatot, az volt a célunk, hogy a felnőtt gárda minél jobb teljesítményt nyújtson, most az utánpótlásra is nagyobb hangsúlyt fektettünk. Ez szerintem fontos, sokan több csapatban is helyt kellett, hogy álljanak, de ebből tudtunk profitálni is, figyelnünk kellett viszont arra is, hogy kit mennyit és hogyan használunk közölük.
Összességében elégedett vagyok a szezonunkkal, szerettünk volna bravúrt is bemutatni, ez sajnos nem jött most össze, talán nem is volt szerencsénk. Ennyi a hiányérzet, néha hiányzott valami extra, de nem érheti szó a játékosok teljesítményét és a hozzáállását. Remek összhang volt a keretben, otthon kiemelkedő idényt produkáltunk, sajnos idegenben olyan mérkőzéseken is vesztesen hagytuk el a pályát, ahol több volt számunkra benne.
Hetedik helyen jutottunk be a rájátszásba, nyilván a Paks volt az esélyes mert remek idényt produkáltak, de hittünk abban, hogy van esélyünk továbbjutni ellenük. A játékosok fókuszáltak voltak, kiváló volt az edzéseken a munka. Már a második meccsen megmutattuk, hogy mennyi van bennünk, a negyedik összecsapáson végjátékban kaptunk ki, közel álltunk ahhoz, hogy ötödik meccset harcoljunk ki az ASE ellen, ahol már bármi megtörténhet. Nyilván szomorúak vagyunk az eredmény miatt, de az, hogy kemény csatára késztettük a Paksot, előre mutató, hiszem azt, hogy valamelyest segítette is ez a Szolnokot az elődöntőben. Ilyen a sport, egyszer fent, egyszer lent, talán némi tapasztalat hiányzott. Nem voltunk elég konzisztensek a szezonban, ezért lettünk hetedikek, azon fogunk dolgozni, hogy eredményesebbek legyünk. A fiatalok remekül játszottak a helyosztókon, erre büszke vagyok.
Hálásak vagyunk a szurkolóknak a támogatásukért, értük is játszunk minden meccsen, azért dolgozunk keményen, hogy büszkévé tegyük őket. A játékosok is tudják milyen fontos a város és a fanatikusok mindennapi életének a részévé válni. Azt gondolom jól működött az együttműködésünk idén, köszönünk nekik mindent!
Pojbics Szablocs: A legfontosabb célunk, hogy megtartsuk a stabil középcsapat szerepünket. Emellett szeretnénk tovább nehezíteni a nálunk tehetősebb élcsapatok dolgát.
Az volt a célunk, hogy megtartsuk a stabil középcsapat státuszt, amit az elmúlt években sikerült kialakítanunk. Emellett szerettünk volna előrelépni is, ami végül sikerült – igaz, a rájátszásba jutáshoz a végén egy kis szerencsére is szükség volt, hiszen nem minden a saját kezünkben dőlt el. Ez azonban a mi hibáinkból adódott: volt két-három olyan idegenbeli vereségünk, amelyek megnehezítették a dolgunkat. Ennek ellenére a cél teljesült, és mindezt úgy értük el, hogy közben folytattuk a fiatalítást. A két új, fiatal magyar játékosunk – Kucsera Dániel és Takács Kristóf – beváltotta a hozzájuk fűzött reményeket, mindketten maradnak, és bízom benne, hogy tovább fejlődnek. Ha már a fejlődésnél tartunk: Meszlényi Róbert és Flasár Zalán is nagyot lépett előre, ők is maradnak, ahogyan Csendes Péter is több kifejezetten jó mérkőzést játszott az idény során.
Fofana sajnos egy makacs sérüléssel bajlódott, emiatt nem tudta azt a teljesítményt nyújtani, amire szükségünk lett volna. A helyére igazolt K.J. Jackson viszont remek választásnak bizonyult. Érdekesség, hogy korábban a Közel-Keleten játszott, de a háborús helyzet miatt szabaddá vált. Mivel nem akart kiesni a játékból, csapatot keresett, így vált számunkra is elérhetővé – körülbelül a korábbi fizetése feléért.
Két magyar játékost (Kovács Benedek és Hajdu Péter) már szerződtettünk, de a hazai keret még nem teljes, jelenleg is zajlanak a tárgyalások. Nem titok, hogy szeretnénk egy magyar centert is igazolni, de az új szabályrendszer jelentősen megemelte a hazai játékosok árát. Nem szeretnénk olyan licitháborúba beszállni, amely veszélyeztetné a klub stabil működését. Jelenleg olyan árakon mozognak a magyar játékosok, hogy abból akár két jó légióst is szerződtethetünk… A légiósok száma tehát attól is függ, hogyan alakul a magyar mag. Ami biztosnak tűnik: irányító és center posztra biztosan külföldit keresünk, illetve szükség lesz egy olyan mezőnyjátékosra is, aki hátvédként és irányítóként is bevethető. K.J. Jacksont szívesen látnánk a következő idényben is, a kapcsolat megvan, de mivel kiváló szezont futott nálunk, őszintén szólva meglepne, ha sikerülne megtartani.
A klub továbbra is törekszik a saját nevelésű fiatalok fokozatos beépítésére. Várhatóan az U21-es csapatból ismét felkerül egy-két játékos – eleinte edzésekre a felnőttekkel, majd ahogyan Csendes, Meszlényi és Flasár esetében is történt, később meccshelyzetekben is megkapják a lehetőséget.
A legfontosabb célunk, hogy megtartsuk a stabil középcsapat szerepünket. Emellett szeretnénk tovább nehezíteni a nálunk tehetősebb élcsapatok dolgát.
