Ahogy tavaly is, úgy idén is hozunk nektek egy-egy cikket mind a 13 bennmaradó csapatról, ahol amellett, hogy beszámolunk az adott gárda idényéről, a főszereplők is megszólalnak.
Korábban megjelent cikkünk: Kometa-KVGY Kaposvári KK, Sopron KC
Az NKA Universitas Pécs a 9. helyen végzett a 2024/25-ös szezonban.
A nyáron érkezett Ognjen Carapic (Primorje – Montenegró), Kenny Pohto (Santa Barbara – Egyesült Államok), Mihajlo Bogdanovics (Dinamo Vlagyivosztok – Oroszország) a keretet továbbá a maradók: Meleg Gergő, Bor Gábor, Kollár Bence, Brbaklics Aleksza, Ibrahim Durmo, Mezőfi Márk, Lukácsi Gábor, Rátgéber Tamás, Szita Márton, Bojan Szalatics – vezetőedző.
Anthony Greco Durham , Kerpel-Fronius Gáspár, Nemanja Nikolics, Scherer Bálint, Herger Salamon, Darnell Devon Brodie és Mucha Bertalan pedig távozott.
Alapszakasz
Az NKA Pécs, Körmenden kezdte meg a bajnoki idényt, ráadásul két ponttal győzni tudott Bojan Szalatics együttese vendégként. Ekkor talán kevesen gondolták, hogy egy jó ideig nem lesz újabb győzelme a pécsi gárdának, amelyik a következő nyolc mérkőzését elvesztette – a ZTE, a Falco, az OSE, a KTE, az Olaj, a Sopron, a DEAC és az ASE ellen -, s bár 10 pontnál többel egyszer sem kapott ki a gárda, a vezetőség a változás mellett döntött.
A Kaposvár elleni meccsen még Miljan Rakics meccselt, vereség lett a vége. A Magyarországon már jól ismert Sebastjan Krasovec ült le a kipadra, akivel az első négy mérkőzéséből hármat – a Szeged, a Körmend és a Honvéd ellen – megnyert az együttes. A ZTE és a Falco a „visszavágón” is túljárt Durmóék eszén, aztán megint jó szériát kapott el az NKA, ötből négy győzelem, egyedül a címvédő Szolnok otthonában maradt alul a csapat, igaz ott simán.
Az ASE, a Szeged és a Kaposvár elleni vereség szerte foszlatta a legjobb nyolchoz fűzött reményeket, az alapszakaszt azért sikerült két győzelemmel lezárni, a Honvéddal és az Albával szemben. A végső mérleg így 10-16 lett, ami az 1-9-es kezdés után erős második félévet mutat.
Playout
Várható volt, hogy az NKA-nak nem lesznek kiesési gondjai, hiszen a 10. helyről kezdte meg az alsóházi rájátszást, erre rátett az is, hogy az első öt meccsen négy győzelmet zsebeltek be Melegék. A szezon hátralévő részében a fiatalok kaptak szerepet, neki szoros mérkőzésre még futotta az erejükből, győzelmet viszont már nem szerzett a csapat, amelyik így 11. lett.
Aleksa Brbaklic: A rossz rajt végül sokba került nekünk
A szezon első mérkőzése és a nagy győzelem után senki sem gondolta volna, hogy egy ilyen hosszú negatív széria következik. Nem volt könnyű átvészelni ezt az időszakot, különösen azért, mert sok mérkőzésen nagyon közel álltunk a győzelemhez, de egyszerűen nem tudtuk lezárni a meccseket a saját javunkra, és megszakítani a vereségsorozatot. Az új szakmai stáb érkezésével és a játékoskeretben történt változásokkal a csapat más képet kapott. A szerepek tisztábban lettek meghatározva, jobb egyensúly alakult ki a csapatban, és idővel minden a helyére került.
Egy ilyen helyzetből való kilábalás nagy kihívás volt, de kemény munkával, összetartással és a saját minőségünkbe vetett hittel sikerült fordítanunk, és a szezon második felében több nagyon fontos győzelmet is arattunk. A szakmai stáb visszaadta a csapatnak a szükséges önbizalmat, az egyesület vezetése pedig az első naptól kezdve maximális támogatást nyújtott a csapatnak, ami sokat jelentett számunkra az egész szezon során. Természetesen van némi hiányérzet, hiszen a végén gyakorlatilag egy győzelem választott el bennünket a legjobb nyolc közé jutástól. Ha a szezon második felét nézzük, egyértelmű, hogy sikerült stabilizálnunk a formánkat és olyan eredményeket elérnünk, amelyek az elején hiányoztak, de a rossz rajt végül sokba került nekünk.
A play-out szakaszt a 10. helyről kezdtük, ami azt jelentette, hogy már az indulásnál volt egy bizonyos ponthátrányunk az utolsó helyezett csapathoz képest. Az első öt-hat forduló után matematikailag biztosítottuk a bennmaradást a bajnokságban. Ebben az időszakban sérülések is sújtották a csapatot, amelyek tovább gyengítették a csapatot. Ennek ellenére a hozzáállásunkon semmi sem változott, minden mérkőzéshez maximálisan komolyan, felelősségteljesen és ugyanolyan energiával álltunk hozzá. Az utolsó két mérkőzést gyakorlatilag U21-es kerettel játszottuk, és ezek egyben felkészülésként is szolgáltak az ő bajnokságuk zárótornájára. Ezeken a meccseken sok pozitív dolgot lehetett látni mindannyiuktól.
Úgy gondolom, hogy a szezon során végzett kemény és rendszeres munka ennek megfelelően meg is mutatkozott a fejlődésükben és abban, ahogyan élni tudtak a kapott lehetőséggel. Remélem, hogy a klubtól kapott bizalom további motivációt ad számukra, hogy napról napra tovább dolgozzanak és fejlődjenek.
Sebastjan Krasovec: Fizikális kosárlabdát játszottunk, ezt próbáltuk az erősségünkké tenni a legtöbb csapattal szemben
A szezon finoman szólva is megterhelő volt. Akadtak problémáink a játékoskeretben történt változások miatt, különösen Kyle Vinales hozott minket nehéz helyzetbe, amikor hirtelen úgy döntött, hogy távozik, emiatt egyik napról a másikra kellett megváltoztatnunk a terveinket. Tudtam, hogy a csapatnak segítségre van szüksége hátvédposzton, ezt próbáltuk megoldani Vinalesszel, ami jól működött. Kilenc egymást követő vereséget követően segített elhitetni a csapattal, hogy képesek vagyunk meccseket nyerni, és bár hamar távozott, mentálisan már más helyzetben voltunk. Elhittük, hogy a győzelem nem lehetetlen!
Néhány kulcsjátékosunk összteljesítménye volt a legfontosabb. Voltak fantasztikus egyéni teljesítményeink, amelyek nagyon kellettek a győzelmekhez, és ami még fontosabb, hogy az egész csapat közös erőfeszítése segített minket abban, hogy két vállra fektessünk olyan ellenfeleket is, akik papíron erősebbnek tűntek. Fizikális kosárlabdát játszottunk, ezt próbáltuk az erősségünkké tenni a legtöbb csapattal szemben. A csapatkémia kialakítása egyébiránt nem ment könnyedén, csettintésre a sok változás miatt, ezért menet közben kellett alkalmazkodnunk, és úgy próbáltunk csapatot építeni, hogy közben fontos mérkőzéseket játszottunk.
A szezon során akadémiai csapatként nagyon fontos volt, hogy lehetőséget adjunk azoknak a tehetséges fiatal játékosoknak, akik a magyar kosárlabda jövőjét jelentik. Ezért nagy felelősség számunkra, hogy a lehető legjobb munkát végezzük annak érdekében, hogy fejlődjenek, és teljes mértékben kiaknázzák a bennük rejlő potenciált. A hullámvölgyek és a jó időszakok a folyamat részei, nemcsak a fiataloknál, hanem mindenkinél minden szezonban. A kulcs az, hogyan viselkednek, amikor jól megy, és hogyan állnak talpra, amikor nehéz időszak következik. Ez az út része, mi pedig azért vagyunk itt, hogy segítsük őket, ugyanakkor felelősségre is vonjuk őket, ha kell. Ez utóbbi sajnos nem túl népszerű a fiatalabb generációk körében, de ez is hozzátartozik az egészhez.