Évértékelő – NHSZ-Szolnoki Olajbányász

Ahogy tavaly, úgy idén is hozunk nektek egy-egy cikket mind a 13 bennmaradó csapatról, ahol amellett, hogy beszámolunk az adott gárda idényéről, a főszereplők is megszólalnak.

Korábbi cikkünk: SZTE-Szedeák, Endo Plus Service-Honvéd, Alba Fehérvár, Sopron KC, NKA Universitas Pécs, Egis Körmend, Zalakerámia ZTE KK, DEAC, MVM-OSE Lions, Atomerőmű SE, Duna Aszfalt-DTKH Kecskemét, Falco-Vulcano Energia KC Szombathely.

A Szolnok sikeres idényt zárt 2023/24-ben, hiszen megnyerte a Magyar Kupát, a bajnokságban pedig ezüstérmet szerzett.

A nyáron érkezett Krnjajski Boris (Kaposvár), Peringer Balázs (Honvéd), Bojan Szubotics (FMP Beográd – Szerbia), Fardaws Aimaq (California – Egyesült Államok), Marcus Lewis (KK Mornar – Montenegró). Pallai Tamás, Rudner Gábor, Lukács Norbert, Szugyiczki Máté, Horváth Ákos, Abraham Arabo, Strahinja Jovanovic, Oliver Vidin – vezetőedző – maradt. A távozók sorát Tóth József, Demajeo Wiggins, Dustin Thomas, Révész Ádám, James Eads, Kiss Dominik, Pongó Máté, Anthony Durham, Vincze Roland és Sebők András alkották.

Az alapszakasz és a FIBA Europe Cup

A Szolnok remekül kezdte a bajnoki szezont, mert bár szoros meccseket játszott több ellenfél ellen is, az első hét mérkőzést sorban megnyerte a csapat. A FIBA Europe Cupban eddigre már öt mérkőzésen túl volt a csapat a csoportkörben, s bár kétszer is egylabdás meccset játszott a Limburggal és Portóban is helyt állt, nyernie nem sikerül. A belgák elleni második vereség után a bajnokságban a Paks vette el a Szolnok veretlenségét, a nemzetközi színtéren már eldőlt az Olaj sorsa, az alapszakasz első felét 10-3-as mérleggel zárta, így kvalifikálta magát a Magyar Kupára.

A Kecskemét és a Szeged ellen magabiztos győzelmet aratott Oliver Vidin legénysége, az Oroszlány elleni vereség után a Falco a Magyar Kupa negyeddöntőjében verte meg a Szolnokot, addigra már köztudott volt, hogy Somogyi Ádám az Olajhoz igazolt. A Sopront meg is verte a válogatott játékos debütálásán a gárda, amely szerkezeti váltás mellett döntött, Marcus Lewist egy magasember, Marko Radovanovics váltotta a keretben. A csapat egy 4-1-es szakasszal indított új felállásában, amivel bebiztosította harmadik helyét az alapszakaszban, így már az sem osztott vagy szorzott, hogy utolsó négy meccsét elvesztette az együttes.

Fotó: MKOSZ

Rájátszás

A rájátszás első körében a hatodik kiemelt Körmend várt Lukácsékra, az első két mérkőzés azonos forgatókönyv szerint alakult, az MTE remekül kezdett, de az agresszívan védekező Szolnok felőrölte ellenfelét, a harmadik meccsen pedig simán jött össze a söprés. Jöhetett a második kiemelt Paks, az Olaj pedig nem teketóriázott és azonnal elvette a pályaelőnyt idegenben. Hazai pályán 20 pontos hátrányból fordított és duplázta meg előnyét az Olajbányász, amelyik bár Pakson kikapott aztán, de otthon lezárta a párharcot.

Ahogy tavaly, idén is a Falco volt a Szolnok ellenfele a döntőben. Az első mérkőzésen Szombathelyen azonnal jelezte az Olaj, hogy éhes a revansra, hiszen simán, 20 ponttal nyertek Somogyiék, a sárga-feketék 784 nap után kaptak ki magyar csapattól újra hazai pályán. Szolnokon sokáig úgy tűnt, hogy összejön az egyenlítés a címvédőnek, az utolsó hat percben viszont új erőre kapott az Olaj, melyet Bojan Szubotics dudaszós triplája koronázott meg.

Innen – mint később kiderült – már nem volt visszaút a Falco számára, az Olaj az első adandó alkalommal befejezte a párharcot és megnyerte a bajnoki címet.

Rudner Gábor: A csapatkémia nagyszerűen működött, szerintem ez volt a legfontosabb, úgy működtünk, mint egy család

Nyáron nagyon kemény felkészülésünk volt, Loki – az erőléti edzőnk – nagyon jól megalapozta az erőnlétünket. Jól dolgozott a szakmai stáb, ezt bizonyítja, hogy remekül kezdtünk a magyar bajnokságban, a FIBA Europe Cup abból a szempontból volt hasznos a számunkra, hogy azt ott szerzett tapasztalatokat itthon tudtuk felhasználni. Az erős kezdés után voltak sérülések és a formánk sem volt az igazi Marcus is egy remek játékos, de szerkezeti váltásra volt szükségünk. Marko és Ádi érkezése a rotáció szempontjából is nagy pluszt adott nekünk, a csapatkémia nagyszerűen működött, szerintem ez volt a legfontosabb, úgy működtünk, mint egy család.

Végig úgy éreztük, hogy mi a rájátszásra készülünk, Oliver Vidin is így készített fel minket, az alapszakasz egy dolog, nyilván célszerű minél jobb helyen végezni a kiemelések miatt, de a lényeges kérdések áprilisban és májusban dőlnek el. A végeredmény tökéletesen megmutatja, hogy milyen munkát végeztünk, mint csapat. A Körmend is egy erős ellenfél volt, különösen támadásban remekeltek, védekezésünknek köszönhetően tudtunk söpréssel továbbjutni.

Aztán Paks következett, egy nagyon veszélyes csapat, amelyik a rájátszásig csak a Falcótól és tőlünk kapott ki, sokan úgy gondolták, hogy erősebbek papíron és náluk volt a pályaelőny is, de sikerült megmutatnunk, hogy csapatként milyen minőséget képviselünk.

Fotó: Girgász Péter/MKOSZ

Oliver Vidin biztos elmondta az évértékelőjében, hogy egész évben a Szombathelyre készültünk, már a legelső edzésünkön elmondta ezt nekünk, már az alapszakasz végén így készültünk, miután eldőlt, hogy harmadikak leszünk. A siker kulcsának azt gondolom, hogy minden szinte úgy alakult a rájátszásban, hogy azt elterveztük, a csapatkémia nagyon erős volt, mindenki küzdött a másikért, nem voltak hierarchiaharcok, egy cél lebegett a szemünk előtt, hogy bajnokok legyünk.

A nyomás nem rajtunk volt, náluk volt a pályaelőny, ötszörös címvédőként vágtak neki a szezonnak, történelmi alapszakaszt produkáltak. Felszabadultan tudtuk kosárlabdázni, Oliver is annyit kért tőlünk, hogy játszunk bátran.

Egy szó jut eszembe arról, hogy mit üzennék a szurkolóknak: köszönöm! Van egy olyan mondás, hogy nem klubot, hanem szurkolókat kell választani, az biztos, hogy egészen különleges a kapcsolat a klub és közöttük. Elkísértek minket mindenhova, támogattak mint egész évben, amiért nagyon hálásak vagyunk. Örülök neki, hogy egyre fiatalabb szurkolók látogatnak ki a csarnokba, érezhető rajtuk is a kosárlabda szeretete és az Olaj iránti elköteleződés is!

Oliver Vidin: Azt gondolom, az ne m véletlen, hogy kétszer is simán nyertünk Szombathelyen és, hogy söpréssel nyertük meg a bajnokságot

Úgy vágtunk neki a szezonnak, hogy egy 10 fős rotációt szeretnénk kialakítani, mert ez az egyetlen módja, hogy két fronton is helyt tudjunk állni. Ez sajnos nem sikerült, négy légióssal dolgoztunk, viszont hiányzott egy magasember a rotációból, tudtuk, hogy ezt valahogy orvosolnunk kell. A periméteren hat emberrel terveztem, ebből öt volt meg, ez nyilvánvalóan gondot okozott. Szerettük volna Somogyi Ádámot már tavaly nyáron megszerezni, folyamatosan tartottuk a kapcsolatot már májusról, akkor még úgy döntött, hogy neki az a legjobb, ha Spanyolországban marad, én ezt nem így gondoltam, de természetesen ez az ő döntése volt.

Ettől függetlenül folytattuk a megbeszéléseket, s miután látta, hogy igazam volt és karrierje szempontjából most az a legjobb, ha Szolnokra igazol, megnyílt az út, hogy módosítsunk a szerkezetünkön. Emiatt döntöttünk amellett, hogy Marcus Lewis távozik és Radovanovics pedig érkezik, akivel ráadásul spórolni is tudtunk, hiszen a sérülései miatt áron alul szereztük meg. Marcus talált csapatot magának, így megoldódott a helyzet anélkül, hogy a lelátón ücsörgött volna, tisztában volt vele, hogy a perceit Somogyi kapja meg, onnantól pedig egy magasembere van szükségünk.

Fotó: Facebook/ Szolnoki Olajbányász

Az ő érkezésükkel sokkal jobb csapattá váltunk, szükségünk volt rájuk ahhoz, hogy megvalósítsuk a filozófiánkat, amely legfőképp a védekezésre fektette a hangsúlyt. Meggyőződésem, ha már nyáron ez a keret összeáll, a FIBA Europe Cupban is lényegesen sikeresebbek lettünk volna. Kevesebb légiósunk volt, mint a riválisoknak, Marcus ráadásul meg is sérült, egyszerűen nem volt meg a megfelelő mélység, hogy versenyképesek legyünk.

Jól kezdtünk a bajnokságban, Marcus sérülése után viszont szétestünk, nagyon leszűkült a rotáció és nem bírtuk a kettősterhelést, tudtuk, hogy ez nem mehet így tovább, ezt jeleztem a vezetőségnek is, akik Somogyi leigazolásával léptek is. Onnantól sokkal jobban néztünk ki, miután biztossá vált korán, hogy a harmadik kiemeltek leszünk a rájátszásban az utolsó négy bajnokit feláldoztuk a rájátszásra való felkészüléssel, azt gondolom az eredmény minket igazolt. Jól, keményen dolgoztunk, a srácok elhivatottan tették a dolgukat, enélkül nem lehettünk volna sikeresek.

A Körmend ellen pályaelőnyünk volt, tudtuk, hogy hazai közönség előtt jó esélyünk van a sikerre, arra koncentráltunk, hogy Körmenden nyerni tudjunk. Agresszív védekezéssel igyekeztünk kizökkenteni a ponterős játékosaikat a komfortzónájukból, azt gondolom, jó munkát végeztünk. Valóban nem kezdtük jól az első két mérkőzést, de mélyebbek voltunk, mint ellenfelünk, ezt tudtuk kihasználni 40 perc alatt.

Az elődöntőben a Paks volt az ellenfél, úgy gondolom, hogy jól feltérképeztük az erősségeiket és a gyengeségeiket, ezeket felhasználva tudtunk végül felülkerekedni. Nem engedtük, hogy a saját játékukat játszák, amire nem találták az ellenszert. Jár az elismerés a srácoknak, mert hamar alkalmazkodtak ahhoz, ha valami nem működött, ebben ők voltak a jobbak az ellenfélnél, emiatt jutottunk tovább. Nyilván vannak esték, amikor nem mennek a dobások, nekünk sem ment például Pakson, de ha négyből háromszor nyersz, az nem a véletlen műve.

Az első meccs után már biztos voltam, hogy mi leszünk a döntősök.

Azt gondolom, az nem véletlen, hogy kétszer is simán nyertünk Szombathelyen és, hogy söpréssel nyertük meg a bajnokságot. Taktikailag és mentálisan is erősebbek voltunk, mint a Falco ebben a szériában, egész évben rájuk készültünk, olyan mérkőzéseken is, amikor nem ők voltak az ellenfél. Jobban játszottunk, mint ők, hittünk abban, hogy mi vagyunk a jobbak. A második meccsen nagy hátrányból álltunk fel és perce szerencse is kellett ahhoz, hogy Bojan Szubotics dobása bemenjen, de azt nem szabad elfelejteni, hogy kristálytiszta dobóhelyzetet alakítottunk ki neki, tudtuk, hogy ő ezeket értékesíteni tudja.

Azt gondolom addigra már lélektanilag a Falco fölé nőttünk, Keller Ákos bravúros támadólepattanója és pöcije kellett ahhoz, hogy 3-4 másodperccel a vége előtt visszavegye a vezetést a Szombathely, nem dobóhelyzet volt. Azt gondolom megérdemelten nyertünk, nagyon rosszul dobtunk a meccs folyamán, a Falco jól ennek volt köszönhető, hogy fordítanunk kellett. Nem engedtük azt, hogy az erősségeiket érvényesítsék. Ez az út ellenük, ha nincs meg a kellő minőség, hogy legyőzd őket, akkor taktikailag kell. Okosabban, bölcsebben és nagyobb energiákkal játszottunk, mentálisan készen álltunk erre.

Fotó: Girgász Péter/MKOSZ

Engem egyáltalán nem lepett meg az eredmény, tudom, hogy a közvéleményt és a fogadóirodákat igen. Ha az oddsokat nézzük, ez egész Európa legmeglepőbb bajnoki címe volt. Büszke vagyok arra is, hogy amerikaiak nélkül is bajnokok lettünk, bebizonyítottuk, hogy európai is magyar játékosokkal is sikerülhet ez, persze Aimaq kanadai útlevéllel rendelkezik, de ő Afganisztánból származik. Olyan keretet építettünk, amelynek nem az volt a célja, hogy atletikusabb legyen az ellenfélnél, én abban hiszek, ha egy csapatnak erős magyar magja van – nem véletlenül ilyen sikeres a Falco az utóbbi években -, melléjük pedig okosan kell megtalálni a légiósokat, akik csapatban gondolkodnak.

Fontosnak tartom, hogy az edző elképzelései alapján álljon össze egy keret, mert neki van a legnagyobb hatása arra, hogy az működőképes legyen, nem csak papíron, de a pályán és azon kívül is. Azt gondolom alakul ebből a szempontból a magyar bajnokság, remélhetőleg ebbe az irányba haladnak majd a dolgok tovább, akkor a színvonal emelkedése is folyamatos lesz.

Kövess minket Instagramon is: https://www.instagram.com/bb1.hu?igsh=aHl4b2d6YWc1cnV2&utm_source=qr