Évértékelő – Kometa-KVGY Kaposvári KK

Ahogy tavaly is, úgy idén is hozunk nektek egy-egy cikket mind a 13 bennmaradó csapatról, ahol amellett, hogy beszámolunk az adott gárda idényéről, a főszereplők is megszólalnak.

A Kometa-KVGY Kaposvári KK a tavalyi szezont a másodosztályban töltötte, bajnokként került vissza az élvonalba 2025 nyarán. Az újonc igyekezett a feljutó csapat gerincére építeni, ennek megfelelően Paár Márk, Szőke Bálint, Gáspár Benedek, Nagy Barnabás, Puska Bence, Rosics Uros, Kis Raul, Völgyi Marcell, Darrion Lee Trammel, Braniszlav Dzunics – vezetőedző is maradt. Mellékük érkezett Mylik Wilson (Houston, NCAA – Egyesült Államok), Simon Benedek (DKKA), Tarján Izsák (Nyíregyháza), Buzás Bence (Fót), Anthony Walker (Beroe – Bulgária), Filipovity Péter (New Mexico State University, NCAA – Egyesült Államok), Jadyn Parker (East Tennessee State – Egyesült Államok).

Pucz Zalán (kölcsön), Fehérvári Csegő, Markovic Luka, Mészáros Ágoston, Bogdán Benedek, Hajduk Attila, Antalics Dániel és Kocsis Zalán távozott.

A Kaposvár a bajnok otthonában kezdte a szezont, a harmadik mérkőzésén pedig előrehozott derbit játszott a Falcóval, a két döntős szoros meccseken nagy falatnak bizonyultak, illetve Szegeden is kikapott a KKK. A három vereséget követően lépett a csapat, Jadyn Parker távozott az együttestől, akit később Jordan Brown váltott. A Honvéd ellen szerezte meg első győzelmét a Dzunics-legénység, nem kellett sokat várni a másodikra sem, Székesfehérváron 117 pontot dobott a gárda.

Körmend elleni hazai vereséget követően 7 mérkőzésből hatot megnyert az újonc, ezzel jelezve, hogy komolyan kell számolni vele idén. Az alapszakasz hátralévő részében mindössze háromszor hagyta el a pályát vesztesen a Kaposvár, egyszer a Magyar Kupában is, akkor a Falco bizonyult jobbnak. A 26. fordulóban aztán a Paks ugyan nyerni tudott a somogyiak ellen, azonban csak három ponttal, így az alapszakaszt a harmadik helyen zárta a Kaposvár.

A rájátszásban a DEAC volt a negyeddöntős ellenfél, hazai pályán végig magabiztos teljesítményt nyújtott a Kaposvár, s bár Debrecenben mindkétszer közel állt a győzelemhez az együttes, végül öt meccsen jutott tovább. Az elődöntőben a későbbi bajnok Falco következett, a szombathelyi alakulat az első két mérkőzést kétszámjegyű különbséggel nyerte. Szombathelyen aztán a harmadik összecsapáson nagyon közel állt ahhoz a KKK, hogy meghosszabbítsa a párharcot, de Wilson dobása lejött, a sárga-feketék pedig továbbjutottak.

A bronzcsatát a Pakssal vívta meg Braniszlav Dzunics csapata, a sorminta pedig megegyezett a DEAC elleni párharccal, minden mérkőzésen hazai győzelem született, ennek köszönhetően a kaposvári nyakakba kerültek a medálok. 2004 után állt fel újra a dobogóra a Kaposvár.

Szőke Bálint: Büszke vagyok az egész csapatra, szerintem megérdemelten lettünk harmadikak

Azt gondolom, hogy a nyáron is már voltak arra utaló jelek, hogy ebből a szezonból akármi lehet, hiszen az edzőmeccsek során többek között az Albát is sikerült legyőznünk. Újoncként, a 0-3-as szezonkezdés után egyből gödörbe voltunk, de utána gyorsan kilábaltunk belőle és ezek után Jordan Brown érkezésével már reális esélyünk volt a top 4-be kerülésre. Úgy érzem, a kezdetektől fogva nagyon jó kémia alakult ki mindegyik játékos között, szerettünk egymással játszani, küzdöttünk harcoltunk a másikért. Emellett szerintem nagyon kellemetlen ellenfél voltunk mindenki számára, hiszen a játékstílusunkból adódóan sok futás és gyorsindítás jellemzett minket, folyamatos nyomást gyakoroltunk az ellenfelekre. Kecskemét ellen elvesztettük Filipovityot és Tarjánt, de úgy gondolom ez is megmutatta a csapat karakterét, hogy egy ilyen nehéz helyzetben is össze tudtunk zárni és egy ilyen eredményt sikerült elérnünk.

A rájátszás számunkra DEAC csapata ellen kezdődött ami egy nagyon fizikális öt meccses széria volt. Mindkétszer volt esélyünk Debrecenben, de a meccsek végén extra kosarakkal be tudták húzni az ottani meccseket. Az ötödik meccset aztán sikerült behúznunk és bejutnunk a legjobb négy közé. A Falco elleni első meccsen úgy éreztem elfáradtunk, de három negyedig partiban voltunk. A másik két meccsen volt esélyünk, főleg a harmadik meccs fáj nagyon… A Paks szintén nagyon kemény ellenfél volt, itt is a harmadik meccset tudom kiemelni, ugyanis a második negyedben elvesztettük Darrion Trammellt és így tudtunk győzelmet aratni. Az ötödik meccsen mindkettő csapat fáradt volt, de a közönségünk segítségével felül tudtunk kerekedni rajtuk és meglett a bronzérem. Büszke vagyok az egész csapatra, szerintem megérdemelten lettünk harmadikak és arra is, hogy 22 év után ismét sikerült érmet szereznünk Kaposvár városának.

Braniszlav Dzunics: Nagyon hálás vagyok a játékosoknak, a szakmai stábnak, a vezetőségnek és nem utolsó sorban a szurkolóknak is

Sikerült olyan csapatot építenünk, ami képes volt a harmadik helyen végezni. A szezon előtt a vezetőség célja a legjobb nyolcba kerülés volt, ezt sikerült túlteljesítenünk. Fontos tudni, hogy tavaly akik maradtak nálunk végig dolgozták a nyarat, páran válogatott eseményeken is részt vettek, mint például Rosic, Tarján, Buzás és Simon. Próbáltuk megteremteni a megfelelő közeget a munkára, így kezdődött minden. A három igazolt külföldiből kettő telitalálat volt, Parkerrel nem voltunk elégedettek, Jordan Brown volt az utolsó darab a kirakósban. Egy munkás csapatot építettünk, amelyik minden esetben a maximumra tört.

A szezon során természetesen sérülések is hátráltattak minket, amikor Kecskeméten elvesztettük Filipovityot és Tarján, de teljes volt a bizalom a szakmai stáb, a játékosok és a vezetőség között, mindig igyekeztünk pozitívak maradni. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy amikor a két magasemberünket elvesztettük visszatért Völgyi Marcell és Buzás Bence is, ez azért nagy segítség volt nekünk. Nem volt kilátástalan a helyzetünk. Nem volt persze könnyű dolgunk, de sikerült megtalálni a megoldásokat.

Fergeteges hangulat volt egész évben hazai pályán, a rájátszás emiatt is emlékezetes marad számomra. Minden feltétel adott volt, hogy a saját elképzeléseink szerint kosárlabdázzunk, nyilván azért a playoffban kellett ezen finomítani. Idegenben is megmutattuk, hogy képesek vagyunk jó kosárlabdát játszani, a DEAC ellen mindkét alkalommal reális esélyünk volt nyerni, a Falco és a Paks ellen is játszottunk egylabdás meccset.

Nagyszerű visszacsatolás volt számomra a kollégáim dicsérete, egész évben kaptuk a pozitív hangokat, ez nagyon sokat jelentett nekem, jól esett.

Braniszlav Dzunics lett az Év Edzője a vezetőedzők szavazatai alapján

Nagyon hálás vagyok a játékosoknak, a szakmai stábnak, a vezetőségnek és nem utolsó sorban a szurkolóknak is. A klub ezen négy alappillére tökéletes egyveleget alkotott, ami nélkül nem jöhetett volna létre ez a nagyszerű eredmény. A fanatikusok egész évben csodálatos atmoszférát teremtettek nekünk különösen hazai pályán és idegenben is, hatalmas szerepük volt ebben a nagyszerű idényben, ezt köszönöm nekik!

A bronzcsata ötödik mérkőzésének összefoglalója: