Ahogy tavaly is, úgy idén is hozunk nektek egy-egy cikket mind a 13 bennmaradó csapatról, ahol amellett, hogy beszámolunk az adott gárda idényéről, a főszereplők is megszólalnak.
Korábban megjelent cikkeink: Kometa-KVGY Kaposvári KK, Sopron KC, NKA Universitas Pécs, DEAC, SZTE-Szedeák
A Honvéd a 10. helyen végzett a 2024/25-ös szezonban.
A nyáron érkezett Keller Iván (Zalaegerszeg), Dorogi Gergő (Paks), Brandon Rush (BC Komárno – Szlovákia), Radó Ádám (PVSK), Djordje Dimitrijevics (Vrsac – Szerbia), Chuck O’Bannon Jr. (Nitra Blue Wings – Szlovákia), Zachary Simmons (Zielona Góra – Lengyelország).
A csapatnál maradt: Dócs Benedek, Simon Kristóf, Reizinger Máté, Kopácsi Ákos, Mucza Tamás, Major Bulcsú, Zlatko Jovanovics – vezetőedző.
Tanoh Dez András (kölcsönből vissza), Karda Dominik, Lendvay Botond Bence, Matthew Freeman, Hajdu Péter, Shane Justin Stoney Gatling, Balogh Máté, Filipovic Stefan, Alekszandar Szokolovics és Milos Grubor távozott.
Alapszakasz + Magyar Kupa
A Honvéd elképesztően peches idényt futott a 2024/25-ös szezonban, a sérülések teljesen keresztülhúzták a szakmai stáb és a vezetőség terveit.
Mindenki bizakodott tehát a klubnál, hogy ez nem ismétlődhet meg újra, illetve, hogy sikerül ismét bejutni a legjobb nyolcba, mint történt az 2024-ben.
Jól indult a szezon a fővárosi alakulat számára, hiszen magabiztosan nyert a DEAC, a Paks és a Szeged ellen is, az összképbe csak egy kaposvári vereség „rondított bele”, de 3-1-es mutató bizakodásra adhatott okot a szurkolóknak.
Következő öt mérkőzéséből aztán csak egyet nyert meg a Honvéd, a Szolnok, az Alba, a Falco és a ZTE viszont nagy falatnak bizonyult.
Nagy hajrá kellett tehát a Magyar Kupa mezőnyének elcsípésére, a csapat pedig ennek megfelelően az Oroszlányt, a Kecskemétet és a Sopront is legyőzte, s bár az NKA-tól kikapott, a 7-6-os mérleg elég volt a legjobb nyolchoz.
A DEAC legyőzését követően megint kisebb hullámvölgybe került a csapat – közben a debrecenieket a kupából is kiütötte Zlatko Jovanovics legénysége és bejutott a legjobb négybe – 9-10-es mutató után a Körmend elleni akadályt sikerrel vette a gárda a válogatott szünet és a kupahétvége előtt.
A Magyar Kupában két szoros meccset játszott a Honvéd, de a Falco és a Paks ellen is kikapott, így negyedik lett.
A ZTE elleni siker után a sérülések miatt megérkezett a csapathoz Milos Glisics, a szombathelyi bravúr alakalmával azonban Valerio-Bodon Vincent is megsérült, ő az idény hátralévő részében már nem lépett pályára.
O’Bannon volt a légiósok közül aki távozott, a piros-fehér alakulat 2-2-t futott az alapszakasz végén, amivel 7. helyen végzett.
Playoff
A rájátszásban aztán a későbbi bajnok Falco várt a csapatra, szoros meccsekre igen, de győzelemre nem futotta a hetedik kiemelt erejéből. A DEAC mumusává vált viszont a Honvéd, hiszen az alapszakasz és a kupa után a playoffban is söpört a fővárosi csapat.
Az idényt az Alba ellen fejezte be a budapesti klub, s bár az első meccset elvesztette Fehérváron, két szoros meccset megnyert, így a két évvel ezelőtti eredményt megismételve ötödik lett.
Reizinger Máté: Úgy gondolom hogy minden elvárást abszolút teljesítettünk ebben a szezonban, talán még többet is.
A tavalyi szezonunk sajnos nagy mértékben volt befolyásolva a sérülésektől, hála Istennek az idei szezonunk ebből a szempontból sokkal szerencsésebben alakult, bár Vincent elvesztése a bajnokság végén is elég nagy érvágásnak bizonyult.
Szerintem a bajnokságban – 1-2 meccstől eltekintve – az egészen stabil teljesítményt annak köszönhettük, hogy jól össze volt rakva a csapat és ha bármelyik pozícióról kiesett valaki egy-egy időszakban vagy valakinek nem ment jól a játék, rendszeresen volt egy másik csapattárs aki előre tudott lépni és hozzásegíteni a csapatot a győzelemhez.
A Falcót egyszer az idei szezonban sikerült elcsípnünk Szombathelyen, de sajnos ezt a playoffban már nem sikerült megismételnünk, viszont úgyérzem tisztesen helyt álltunk a 3-0-s eredmény ellenére. A helyosztó meccseken szerintem a DEAC és az Alba ellen is mi akartuk jobban megnyerni a párharcot és az 5.helyet teljesen megérdemeltnek és reálisnak tartom így a bajnokságra visszatekintve.
Szerintem a csapatnál bárki aláírta volna a szezon kezdete előtt ha azt mondják, hogy a kupa négyes döntőjében fogunk játszani és a bajnokság az 5. helyet fogjuk megszerezni. Úgy gondolom hogy minden elvárást abszolút teljesítettünk ebben a szezonban, talán még többet is.
A szurkolóinknak pedig köszönjük az egész éves támogatást, reméljük hogy az ő elvárásaiknak is eleget tettünk.
Zlatko Jovanovics: Tudom, hogy a klubnál mindig tárt karokkal fognak fogadni, és ez azt jelenti, hogy valami nagyszerűt értünk el együtt ebben az időszakban
Az előző szezonban gyakorlatilag minden rossz megtörtént velünk, ami egy csapattal megtörténhetett. Nem adtuk fel a stratégiánkat, nem változtattunk a filozófiánkon, de célunk volt, hogy megerősítsük a magyar magot.
Keller Iván ebből a szempontból nagyon fontos láncszem volt, emellett egy rendkívül tehetséges fiatalt igazoltunk Radó Ádám személyében. Amikor pedig lehetőségünk nyílt leigazolni Valerio-Bodon Vincentet, az teljesen átalakította a lehetőségeinket.
Azt gondolom, hogy az alapszakaszban nagyon kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtottunk. Egy-két mérkőzést leszámítva magas szinten kosárlabdáztunk.
Úgy vélem, a légiósok kiválasztása is nagyszerűen sikerült. Nemcsak játéktudásban, hanem emberileg is sokat tettek hozzá a csapathoz. Úgy érzem, különleges társaságot sikerült összeállítanunk.
Az, hogy a Magyar Kupában bejutottunk a legjobb négy közé, hatalmas dolog! Valóra vált egy álmunk. Persze még szebb lett volna éremmel zárni Budapesten, de el kell mondanom: fantasztikusan játszottunk azon a két mérkőzésen. A rutinosabb csapatok nyertek.
Úgy érzem, a rájátszásban is jól teljesítettünk. Mindent megtettünk a Falco ellen, majd legyőztük a DEAC-ot és az Albát is. Azt gondolom, ez számunkra felért egy éremmel, még ha ez valakinek viccesen is hangozhat.
Nehéz egy-két mondatban összefoglalni azt a három évet, amit a Honvédnál töltöttem. Tudom, hogy a klubnál mindig tárt karokkal fognak fogadni, és ez azt jelenti, hogy valami nagyszerűt értünk el együtt ebben az időszakban.
Számomra a legnagyobb eredmény az, hogy a Honvéd újra stabil A-csoportos klub lett. Mindenkinek nehéz volt ellenünk játszani, ami egyaránt a játékosok, a szakmai stáb és a vezetőség érdeme.
Mély barátságokat kötöttem itt az elmúlt években, amelyek mindig velem maradnak majd, erre is büszke vagyok. Ellenfélként még találkozunk, de ez a három év mindig különleges marad számomra.
Szeretnék köszönetet mondani a szurkolóknak. Fantasztikusak voltak az egész szezonban, nagyon hálás vagyok nekik. A szezon után, amikor kiderült a távozásom, külön is megleptek, ez az emlék is örökre velem marad.