Évértékelő – Egis Körmend

Ahogy tavaly is, úgy idén is hozunk nektek egy-egy cikket mind a 13 bennmaradó csapatról, ahol amellett, hogy beszámolunk az adott gárda idényéről, a főszereplők is megszólalnak.

Korábbi cikkünk: SZTE-Szedeák, Endo Plus Service-Honvéd, Alba Fehérvár, Sopron KC, NKA Universitas Pécs

Az Egis Körmend számára csalódást keltő volt 2023/24-es szezon, hiszen egy ezüst, majd egy bronzérem után csak a 12. helyen végzett a gárda a bajnokságban.

A nyáron Kiss Benedek (Alba), Rytis Pipiras (EPG Baskets – Németország), Daylen Kountz (KK Podgorica – Montenegró), Rudi Williams (Kapfenberg – Ausztria), Arsenije Vučković (CSM Targu Jiu – Románia), Gáspár Mátyás (OSE) és Forray Gábor – vezetőedző érkezett. Maradt: Durázi Krisztofer, Kiss Mátyás, Herczeg Kristóf, Geröly Márton, Schmera Gergely, Ferencz Csaba, Doktor Péter, Nagy Péter és Bartik Zalán A távozók sorát Sage Tolbert, Takács Kristóf, Lovre Basic, Tóth-Erdei Máté, Nikola Djogo, Sagaba Konate és Malik Morgan alkotta.

Az alapszakasz

Zajos előszezon után nagyon kemény sorsolás várt az Egis Körmendre, nem is sikerült jól a rajt, hiszen bár az Alba elleni sima vereség után a PVSK-t megverte az MTE, jött három zakó a Falco, a Paks és a Debrecen ellen. Ezt követően viszont elkapta a fonalat Forray Gábor legénysége, 8 mérkőzésen 6 győzelemmel az első félévet már pozitív mérleggel zárta a gárda, igaz ehhez hatalmas feltámadás kellet a Honvéd ellen a 13. fordulóban idegenben. Ezzel eldőlt az is, hogy kvalifikálta magát a Magyar Kupa küzdelmeire a Körmend.

Jött megint a kemény időszak tehát mint a bajnokság elején, ezúttal egy fokkal jobban sikerült az öt meccses periódus, hiszen 2-3-mal végzetek Ferenczék, sőt, a Falco elleni vereség és a DEAC elleni győzelem között még örökrangadót nyert Rudi Williams dobásának köszönhetően a piros-fekete csapat, a Zalaegerszeg ellen a negyeddöntőben, így márciusban Kaposvárra utazhatott az együttes a négyesdöntőre.

Négy kemény meccs várt rá viszont addig az alapszakaszban is, ebből viszont hármat – az NKA, a Szolnok és a Kecskemét ellen – sikerrel vett, a Zalaegerszeg ezúttal viszont nagy falatnak bizonyult, a pozitív mérleg (11-10) így is megmaradt.

Elérkezett a márciusi hétvége Kaposváron, amit minden Körmend-szurkoló nagyon várt, a csapatra az elődöntőben a DEAC várt, az MTE pedig sikerrel vette az akadályt, vasi rangadót rendeztek így a fináléban. Nem kezdett rosszul a Körmend, de Pipirast még az első félidőben elvesztette, a másodikban pedig bedarálta ellenfelét az esélyesebb Falco.

Az utolsó öt bajnoki fordulóban dőlt el, hogy Kountzék bejutnak-e a rájátszásba, felváltva jöttek a győzelmek és a vereségek, a Szeged, a Paks, az Oroszlány és a Sopron ellenében, a 26. forduló előtt így biztossá vált, amennyiben az Egis Körmend legyőzi a Honvédot, bejut a legjobb nyolcba. Ezt egy 93-87-es sikerrel abszolválta a klub, hatodik kiemeltként jutott rájátszásba.

A rájátszás

Ahol a harmadik Szolnok várt rá, természetesen az Olaj számított a párharc esélyesének. A Körmend viszont – ahogy egész évben – keményen felvette a kesztyűt, az első két meccset kifejezetten jól kezdte az MTE, ám nem sikerült a bravúr, a harmadik összecsapásra pedig meg is fogyatkozott a játékoskeret és a kispad is, az Olajbányász söpört. Jött az első helyosztó-párharc – már Rudi Williams nélkül – a Sopron ellen, ahol mindkét csapat hozta a hazait, majd jött minden idők talán legizgalmasabb helyosztó-meccse és kétszeri hosszabbításos MTE siker.

Az 5-6. helyért a Debrecen volt az ellenfél, mely mindkét mérkőzést magabiztosan nyerte meg, a Körmend így is a hatodik helyen zárta a 2024/25-ös bajnoki évadot.

Ferencz Csaba: Ez a szezon kárpótolt a tavalyiért és személy szerint sokat tudtam segíteni a csapatomnak, ami nekem nagyon sokat jelentett!

Sajnos a tavalyi szezon nagyon rosszul sikerült, ami nagyon stresszes volt mindenki számára, aztán jött az is, hogy a klubnál komoly gondok vannak… Gyakorlatilag azt sem tudtuk május végén, hogy mi lesz a nyáron, hogyan indul a következő szezon. Aztán elkezdődtek az első edzések, jöttek az edzőmeccsek és nagyon pozitív volt a csapat “kinézete”, ekkor éreztem azt, hogy ebből lehet egy jó eredmény!

Kitűztük a célokat és pontosan tisztában voltunk azzal, hogy melyik csapatokat kell megvernünk ahhoz, hogy ezeket elérjük. Szépen haladtunk előre terv szerint. Nem volt egyszerű, de megcsináltuk. Érdekes dolog, hogy milyen kevésen múlik a siker…Ugye az idegenbeli Honvéd meccs utolsó három perce… Ha ott kikapunk, nem jutunk be a Magyar Kupába, nem játszunk kupadöntőt, de az is lehet, hogy az alapszakasz végén nem jutunk rájátszásba… Szerencsére, mint tudjuk ez másképp történt!

A magyar kupát is hatalmas sikerként könyvelem el, mert megvertük a ZTE-t és utána az elődöntőben a DEAC-ot is, ami finálét ért. Ezt sem várta tőlünk senki, de mi megcsináltuk közösen a szurkolóinkkal. Ez is egy nagyon szép emlék lesz a karrieremben!

Azzal, hogy playoffba jutottunk felülmúltuk az elvárásokat, természetesen azért szerettünk volna még nagyobb meglepetést okozni, de a Szolnok nagyon komoly teljesítményt nyújtott, így ez nem sikerült. Látva azt, hogy a bajnoki döntőben mit műveltek, még hízelgő is lehet ránk nézve, hogy bizonyos periódusokban felvettük velük a versenyt. Ezután a Sopron jött és úgy gondolom, hogy teljesen megérdemeltem játszhattunk utána a Debrecennel az 5-6. helyért. Végül 6. helyen végeztünk, ami óriási eredmény, amire minden körmendi, minden szurkoló, minden támogató büszke lehet! Szerintem kihoztuk a maximumot és erőn felül teljesítettünk!

Ez a szezon kárpótolt a tavalyiért és személy szerint sokat tudtam segíteni a csapatomnak, ami nekem nagyon sokat jelentett! Szezon közben rengeteget gondolkodtam azon, hogy mi legyen. Nagyon sokan mondták azt, hogy ne hagyjam abba, mert még mindig van bennem annyi, hogy segítsek a következő szezonban is, ezért vállaltam egy utolsót. Illetve volt még egy dolog, ami sokat számított, de ez az én dolgom.

Az elmúlt 24 szezonban – is – hihetetlen amit a szurkolóink adtak a csapatnak és nekem! Nélkülük nem értünk volna el sikereket és amikor kudarc volt, ők akkor is mindig mellettünk álltak teljes mellszélességgel. Úgy érzem, hogy ez teljesen egyedi és azt kívánom, hogy ez legyen örökké így, mert akkor Körmenden a kosárlabda még sokáig élni fog. A csapat nevében annyit írnék egyszerűen, hogy: Köszönjük!

Nem mehetek el szó nélkül a támogatóink mellett sem, az EGIS Gyógyszergyár Zrt.-től a legkisebb szponzorunkig, mert kitartottak a csapat mellett és tavaly nyár óta sokan próbálnak tenni a csapatért!

Bebes Istvánnak köszönjük, hogy sokáig életben tartotta a klubot és sok sikert, jó egészséget kívánunk a következő feladatához! Bízom benne, hogy a támogatóink köre a jövőben bővülni is fog, mert minden apró támogatásra, segítségre nagy szüksége van a csapatnak! Köszönünk mindent!

Forray Gábor : Én büszke vagyok arra, hogy a srácok és a csapat folyamatosan fejlődött a kezem alatt és a kulcsmérkőzéseket mindig megnyertük

Utólag visszatekintve kijelenthetem, hogy szép szezont zártunk. Főleg annak tükrében, milyen állapotban volt a csapat tavaly nyáron. Az utolsó előtti fordulóban vált biztossá az MTE élvonalbeli tagsága. A csapat anyagilag, mentálisan, fizikálisan, mindenhogy az atomjaira hullott. Bebes István hívására érkeztem a csapathoz és a vezetők egyértelműen azt kérték tőlem ,hogy stabilizáljam a csapatot, ne legyen kiesési gondunk, de limitált forrás áll a rendelkezésre, mert a klub anyagi helyzetét is rendezni kellett, muszáj volt faragni az adósság állományt.

A vezetőség kiemelten kérte az átgondolt és jól megfontolt légiós kiválasztást, mivel az előző szezonban ez igen rosszul sikerült és nagyban megterhelte a klub büdzséjét. Nekem egy kérésem volt, hogy a szakmai munkámba senki nem szóljon bele! Ezt a vezetőség teljes mértékben betartotta! Mindenki a maga területével foglalkozott egész szezonban. Ez volt a sikerünk egyik kulcsa A stábom is új lett, én kértem külön Érsek Marcit akit már régebbről ismertem és azt vállaltam hogy próbálom segíteni tanítgatni, mert egy fiatal tehetséges, szorgalmas nagy munkabírású elhivatott helyi srác aki nem egyből a pénzt kérdezte, hanem tanulni, dolgozni akart! Reális esélye van, hogy az MTE vezetőedzője legyen egy pár év múlva. A stáb harmadik tagja is újonc volt Gosztom Dani fizioterapeuta, aki szintén azokkal a tulajdonságokkal bírt, mint amit az előbb felsoroltam Marcinál. A napi operatív munkában óriási szerepe volt Gál László Boxinak, aki egy személyben volt ügyvezető, technikai vezető intéző, szóval mindenes.

Szeretném kiemelni még a klub kommunikációját! Én fontosnak tartottam a korrekt, világos párbeszédet a szurkolókkal az objektív tájékoztatást, ebben nagy szerepe volt Novák Noelnek aki félállásban segítette a klub megjelenését a social médiában. Miután elkezdtük a nyári munkát akkor szembesültem, hogy a vártnál sokkal rosszabb fizikális állapotban voltak azok a játékosok, akik tavaly is a keret tagjai voltak. Ezt teljesen objektív, teljeskörű, konkrét mérések bizonyították. Tehát teljesen át kellett alakítanom az általam eltervezett munkát. De azt gondolom, hogy a kezdeti nehézségek ellenére jól dolgoztunk, hiszen az előszezonban nyolc mérkőzésből hetet megnyertünk. Elhoztuk a Göcsej kupát, itthon tartottuk a Mogyorósy Szilárd Emléktorna trófeáját, annak ellenére, hogy a végleges keretünk későn állt össze. Már az első edzőmérkőzésen érezhető volt a fokozott várakozás a szurkolók részéről. Nekem is meglepő volt az az atmoszféra, ami a csarnokban fogadott és ez csak fokozódott a szezon során. Úgy éreztem készen állunk a bajnokság kezdetére, jó állapotban volt a társaság.

Azonban a rajtunk nem úgy sikerült, ahogy azt terveztem. Az első mérkőzésünk el lett halasztva az Alba FIBA Europe Cup-os elfoglaltsága miatt. Ők játszottak két mérkőzést, mi nem találtunk ellenfelet. A nemzetközi összecsapások miatt ők más sebességben játszottak jó mérkőzésformába kerültek, mi meg csak poroszkáltunk. Tulajdonképpen én rontottam el, én hibáztam, hiszen rosszul időzítettem a formánkat, nem jó ritmusban érkeztünk a találkozóra, az Alba lemosott minket a pályáról. A sorsolásunk nagyon nehéz volt, hiszen az első hat fordulóban öt top csapattal játszottunk. A kötelezőt a hazai PVSK ellenit hoztuk, de a többit elvesztettük, a forduló pont a hazai DEAC elleni vereség után volt. Ott nekem egy kicsit keményebben, mondhatom durván kellett fellépnem, mert nem engedtem, hogy az előző szezonban megszokott kissé kényelmes tempóban, hozzáállással folyjék a munka. Egy pár nap eltelt, mire kiderült mindenki számára hogy én jót akarok, azt akarom hogy az MTE oda jusson ahová való azaz a rájátszásba.

Én viszont nem tűrőm a profi sportan elképzelhetetlen kényelmes, liberális szabad stílust! Én csak a rendben, a hierarchiában a kemény munkában hiszek! Ez csak úgy megy, ha mindenki azt csinálja, amit én mondok  és egy irányba húzunk, együtt dolgozunk keményen nap, mint nap! Majd közöltem a vezetőséggel, hogy vagy ebben a szemléletben dolgozhatok és dolgozik tovább mindenki, vagy fogom a táskámat és megyek haza! Ezúttal is köszönöm az akkori menedzsmentnek, hogy teljes mellszélességgel mögém álltak és így meg tudtam oldani a problémát! Ezután nyertünk egy fontos rangadót az NKA Pécs otthonában és elindultunk felfelé.

Majd egy szó szerint hihetetlen összecsapáson a Honvéd otthonában 3 perc alatt mínusz 19 pontról meg fordítottuk a találkozót és kvalifikáltuk magunkat a Magyar Kupa küzdelmeibe. Ezt követően egy szintén drámai, igazi klasszikus Körmend-ZTE-derbin dudaszós kosárral jutottunk a négyes döntőbe! A kaposvári hétvége életre szóló élményt adott azt gondolom nem csak nekem, hanem mindenkinek, aki részese volt. Kaposvár azon hétvégén pirosba borult! 1000 MTE szimpatizáns kísért és buzdított minket. Ott megnyertük az ezüstérmet. A Falco megérdemelten hódította el a kupát.

Ezután volt több mérkőzéslabdánk a playoffért de végül sorszszerűen az utolsó fordulóban a Honvéd elleni hazai találkozón dőlt el, hogy a legjobb nyolc között folytassuk a bajnokságban. Ezt sikerült megnyernünk és óriási bravúrt végrehajtva bejutottunk a playoffba, ráadásul 6. helyen! Roppant boldog és büszke voltam a játékosaimra, a csapatra és a fantasztikus szurkolóinkra! A későbbi bajnok Szolnoki Olaj volt az ellenfelünk. Az első két találkozón jól játszottunk, volt akár esély a meglepetésre is, de azért realizálódott a helyzet, nyert a jobbik! Azt gondolom az SKC-val igazi nyugati derbit vívtunk, különösen a harmadik összecsapás volt frenetikus, hiszen hiányos kerettel, kétszeri hosszabbítás után nyertük meg a párharcot. Végül a 6.helyen végeztünk!

Azt mondják a szakmában, hogy az eredmény mellett az is minősíti az edzőt, hogy a csapata a kezdetekhez képest mennyit fejlődik a szezonban, a keze alatt dolgozó játékosok fejlődnek-e, az úgy nevezett kulcs meccseket meg tudja-e nyerni. A számok tükrében a fejlődés kijelenthető. Én büszke vagyok arra, hogy a srácok és a csapat folyamatosan fejlődött a kezem alatt és a kulcsmérkőzéseket mindig megnyertük, akár vesztes állásról is fordítottunk nem egyszer! Ez bizonyítja csapat karakterét!

A keretben a magyar játékosok közül Ferencz Csaba volt a jobbkezem a pályán! Fepu ebben a szezonban 48% a dobta triplát! Durázi a kezdeti sérülései után, bebizonyította, hogy az MTE jelenleg legnagyobb értéke, és ahogy azt én vártam a csapat motorja alapembere lett. A két Kiss teljesítménye hullámzó volt, de ez volt az első szezonjuk amikor konkrét szerepük, feladatuk volt. De volt olyan találkozó, mikor konkrétan ők nyerték meg a meccset! Lehetőséget kell adni nekik és majd beleerősödnek! Doktor Peti sajnos hosszú időt hagyott ki térd majd derék sérülés miatt, de a végére megmutatta miért Ő az egyik legjobb Pick and Roll-játékos a ligában. Gáspár Matyi is megmutatta milyen fontos szerepe volt ebben a sikeres szezonban. Közben szépen lassan elkezdtem felépíteni a hatalmas tehetség Bartik Zalánt,16 éves múlt mikor debütált az NBI/A csoportban, aki a mikor lehetőséget kapott kiválóan helyt állt, de neki elsősorban fizikálisan kell fejlődnie. A stábomtól konkrét étrendet kapott és külön személyre szabott kondiprogramot.

De ez hosszú projekt, türelem és kemény kitartó munka kell! Itt van még Nagy Peti aki sokat segített az edzéseken és azt gondolom Ő is biztos stabil játékos lehet rövid időn belül, de eddig érthetetlen módon nem foglalkoztak a testtartás gondjaival, mi sokat foglalkoztunk vele ,de ez egy hosszú lassú folyamat de Petinek kiváló a hozzáállása és nagyon akar jó játékos lenni, mindent meg is tesz érte! Amire még büszke vagyok, hogy egy komplett magyar magot hagyok hátra és azt gondolom, jó állapotban van mindenki, jó a kémia csapaton belül és innen lehet felfelé építkezni és előre lépni! Ehhez sok sikert kívánok!

Itt megjegyezném, hogy a Körmend történetében talán soha sem volt olyan, hogy légióscsere nélkül tudtunk le egy szezont, ugyan Boskovics beugrott, de csak Vuckovic sérülése miatt. Azt gondolom ár-érték arányban mind a négy külföldink telitalálat volt!

Végül szeretném megköszönni még egyszer a csodálatos szurkolóknak, a tábornak azt a szeretetet, biztatást, amit kaptam tőlük! Többen odajöttek hozzám, hogy ugyan szkeptikusak voltak irányomban, azonban megkövetnek, mert köszönik az a sok élményt, amit a csapat okozott nekik! A körmendi közönséget nem lehet félrevezetni, hülyének nézni, nem kevesen 40 éve bérletesek. Kritikusak és igazán magasan van náluk a mérce, nehéz az elismerésüket kivívni.

Egy hétszeres kupagyőztes klubnál a vezetésemmel csak ezüstöt nyertünk, egy háromszoros bajnok sokszoros döntős klubnál mely 50 éve folyamatosan élvonalban szerepel csak 6.helyen végeztünk, de mégis értékelték azt a kemény munkát, amit a játékosok végig csináltak, mert tudták, hogy erőn felül, a lehetőségeinkhez képest több mint a maximumot kihozták a fiúk és meghaltak a pályán az MTE ért! és a szezon utolsó találkozóján ugyan vereséget szenvedtünk mégis győzteseknek járó ünneplésben részesítettek minket! Ezért érdemes volt dolgozni! Köszönöm mindenkinek!