Évértékelő – Alba Fehérvár

Ahogy tavaly is, úgy idén is hozunk nektek egy-egy cikket mind a 13 bennmaradó csapatról, ahol amellett, hogy beszámolunk az adott gárda idényéről, a főszereplők is megszólalnak.

Korábbi cikkünk: SZTE-Szedeák, Endo Plus Service-Honvéd

Az Alba Fehérvár a harmadik helyen végzett a magyar bajnokságban a 2023/24-es idényben, emiatt selejtező várt rá a FIBA Europe Cup idei kiírásában.

A nyáron érkezett Krivacevic Markó (Falco), Németh Ákos (Zalaegerszeg), Filipovity Márkó (Kaposvár), David Nichols (Sopron), Andrew Smith (Casa Brindisi – Olaszország), Jeriah Horne (Zielona Góra – Lengyelország), Tyler Thomas (Hofstra – Egyesült Államok). Maradt: Vojvoda Dávid, Kass Balázs, Fazekas Máté, Osztoics Milán és Alejandro Zubillaga – vezetőedző. A távozók sorát Anthony Roberts (Dinamo Bucuresti – Románia), Siyani Chambers (Blois – Franciaország), Takács Milán (Zalaegerszeg), Kiss Benedek (Körmend), James Dickey (Pelita Jaya – Indonézia), Balogh Máté (Honvéd), Jordan Barnett (Veolia Towers Hamburg – Németország), Isaiah Philmore (CSM Constanta – Románia), Takács Martin (Zalaegerszeg), Góbi Marcell (DKKA) jelentette.

Az alapszakasz és a FIBA Europe Cup

A FEC-selejtezőkkel kezdődött tehát az Alba számára a tétmérkőzések sora, a bemutatkozás nem sikerült túl jól, Csehországban a Prievidza 17 ponttal verte meg a fehérváriakat, a visszavágót viszont uralták Vojvodáék és egy 20 pontos győzelemmel kvalifikálták magukat a főtáblára. A bajnokságban a Körmendet simán elintézte a gárda az első fordulóban és bár Pakson kikapott, a Rilszkit is kipipálta a csoportkör nyitányán. Hullámzó maradt viszont a gárda teljesítménye, különösen a hazai pálya és a vendég összecsapások tekintetében, hiszen bár a Rilszkit megverte Bulgáriában is a Zubillaga-legénység, a bajnokságban nem jött az áttörés, sőt időközben légióscseréken is átesett a csapat, David Nicholst és Andrew Smith-t, Lester Medford és Gligorije Rakocsevics váltotta, a 3-3-as csoportmérleg nem volt elég a továbbjutáshoz a nemzetközi színtéren, maradt a bajnokság és az MK.

Előbbiben az 5-6-os mérleg után aztán Debrecenben tört meg az Alba idegenbeli vesszőfutása, rögtön Pécsett is összejött a győzelem a 7-6-os mérleg pedig már elég volt ahhoz, hogy kvalifikálja magát a csapat a Magyar Kupa küzdelmeire. Ettől függetlenül nem jött a várt javulás a következőkben sem sőt, a következő hét mérkőzéséből ötöt elvesztett a Fehérvár – közben ráadásul Pakson súlyos vereséggel esett ki az MK-ból -, a válogatott szünetben így visszatért Isaiah Philmore, aki Rakocsevicset váltotta.

Hat mérkőzése maradt az Albának kivívni a rájátszást és bár három meccset sikerült megnyerni az első ötből, a záró fordulót a 9. helyről várták Thomasék, egyetlen bizodalmuk az volt, hogy győzelmük esetén a Körmend, Sopron, NKA trióból legalább egy botlik. A PVSK ellen megcsinálták a kötelezőt a kék-fehérek, míg az NKA a sereghajtó Szeged otthonában kikapott, ezzel nyolcadikként becsúszott a playoffba a tavalyi harmadik.

A rájátszás

A nyolcadik sorsa pedig minden esetben az, hogy az alapszakasz győztese vár rá a negyeddöntőben, ebben az évbe a veretlen és címvédő Falco volt. Az első meccs a papírformának megfelelően alakult Szombathelyen, a második viszont az év egyik legizgalmasabb összecsapását hozta és hosszabbításos fehérvári sikert. Perl Zoltánék otthon megint magabiztosak voltak és bár a negyedik találkozón sokáig úgy tűnt, hogy az Alba ismét meglepheti riválisát, de nem így alakult a negyedik negyed.

A helyosztókon még igyekezett kozmetikázni helyezésén a Székesfehérvár, azonban a DEAC és a Sopron ellen összesen egy győzelem jött össze, így nyolcadik pozícióban zárt az Alba.

Krivacevic Markó Egész szezonban nagyon hullámzóan játszottunk, hazai pályán általában megvolt az az energia és agresszivitás ami kellett a csapattól, viszont idegenben szinte sose tudtuk hozni ezt

Az alapszakaszról…

Ez a szezon sajnos közel nem úgy alakult ahogy elképzeltük. Egész szezonban nagyon hullámzóan játszottunk, hazai pályán általában megvolt az az energia és agresszivitás ami kellett a csapattól, viszont idegenben szinte sose tudtuk hozni ezt az eredményt. Sok olyan meccs ment el idegenben amiket kötelező lett volna megnyerni de a végjátékban nem volt meg a kellő koncentráció. Ha ezeket a meccseket tudtuk volna hozni, a 4.-8. helyig folyó harcban sokkal jobb helyzetben tudtunk volna lenni. Emellett úgy érzem a légióscserék is lelassítottak minket abban, hogy megtaláljuk a fonalat és a végére pedig már sérülések miatt elfogytunk.

A rájátszásról…

A playoffban megint csak megmutattuk, hogy hazai pályán egy teljesen más csapat az Alba, hittünk abban, hogy egy veretlen csapatot is el tudunk kapni és ez sikerült is. A Falco ellen úgy játszottunk ahogy addig is kellett volna, de sajnos miután elvesztettük a párbajt úgy érzem elment a motiváció a csapatból és a sérülések is közbe szóltak. Ettől függetlenül nem azt hoztuk ami egy ilyen klubhoz illik és úgy érzem ennél sokkal több volt bennünk.

A szurkolóknak…

Nem véletlen, hogy otthon a csapat ilyen jól teljesített, a szurkolók végig segítettek és meg akarom köszönni nekik, hogy eredménytől függetlenül az egész évben buzdítottak minket.

Alejandro Zubillaga: Nagyon hálás vagyok a szurkolóinknak, mert egy ilyen nehéz és csalódást keltő évben is végig támogattak minket

Természetesen az volt a célunk, hogy olyan csapatunk legyen, amelyik két fronton és képes megállni a helyét, azt gondolom a FIBA Europe Cupban nem teljesítettünk rosszul, megnyertük a mérkőzéseink felét, nem volt szerencsénk, ez a harmadik helyre volt elég. Kemény menetben voltunk, ennek ellenére is elmaradt a teljesítményünk az elvárttól a bajnokságban, ezt el kell fogadnunk és ebből tanulnunk kell. Vannak természetesen olyan dolgok, amiket nem tud egy csapat kontrollálni, ilyenek a sérülések is, csalódott amiatt vagyok, hogy olyan meccseket veszítettünk el, amiket nem szabadott volna.

Hazai pályán rendben mentek a dolgaink, egy ilyen szezonban is nehéz volt az ellenfeleknek nyernie Székesfehérváron, de a Kecskemét elleni vereség, illetve a válogatott szünet előtti időszak hullámvölgye azt okozta, hogy nyolcadikak lettünk az alapszakasz végén.

A rájátszásban, a negyeddöntőben mindent kiadtak magukból a srácok, fantasztikus meccsen vettük el a Falco veretlenségét itthon, a negyedik meccsen pedig közel álltunk az egyenlítéshez, ez sajnos nem jött össze, a címvédő lezárta a párharcot, utána pedig laposabbá váltunk, valamint sérülések is közbe jöttek. Az egész évünk leképeződése volt a 5-8 helyért zajló küzdelem.

Nagyon hálás vagyok a szurkolóinknak, mert egy ilyen nehéz és csalódást keltő évben is végig támogattak minket. Imádom ezt a klubot és a várost, elemezünk kell azt, hogy mit rontottunk el az előző idényben, de előre is kell tekintenünk, hogy jobbak legyünk jövőre. Az Alba fanatikusai boldoggá tettek engem és a családom itt, ezt soha nem fogom elfelejteni és örökké hálás leszek érte!

Simon Balázs: Egy igazi hullámvasút volt az idény – az első meccstől az utolsóig

Csalódást keltő szezon áll mögöttünk, természetesen nem olyan célokkal vágtunk neki tavaly nyáron, mint amit végül elértünk – válaszolta csapatunk ügyvezetője, Simon Balázs. – Az elmúlt években mindig dobogós helyen végeztünk, döntőt is játszottunk 2023-ban, és most is a minimális elvárás a négy közé jutás volt. Ennek megfelelően terveztük tavaly megerősíteni a csapatot. Célunk a magyar mag megerősítésén volt, mert hazai játékos minősége és mennyisége jelenti a különbséget, hogy milyen célokért küzdhetsz a szezon során. Joggal remélhettük, hogy Filipovity Márkó, Krivacevic Markó és Németh Ákos érkezésével valamint 4 légióssal erősebbek leszünk mint a korábbi évben. Sajnos nem így alakult.

Egy igazi hullámvasút volt az idény – az első meccstől az utolsóig. Akadtak nagyon jó mérkőzéseink és nagyon rosszak is, a találkozók közben is előfordultak olyan lefagyások, amit nem tudtunk hova tenni és nehéz volt megfejteni, miért történt. Amikor harminc percig jól játszunk, akkor mi történik az azt követő három-négy percben, amikor leadjuk a nagy előnyt is és elveszítjük a meccset? Folyamatosan beszéltünk ezekről, elemeztük a problémákat és kerestük a megoldásokat. Úgy gondolom, a mentális, akarati tényezőkre vezethetőek leginkább vissza a gondok. Azonban ezen a téren egy profi sportolónál a belső motivációnak kell dolgoznia, kívülről nagyon nehéz változtatni, vagy hatni rá. Igyekeztünk motiválni a csapatot, előfordult, hogy szankcionáltunk is, de nem sikerült fordulatot elérnünk. Játékoscserékkel is próbáltunk belenyúlni a keretbe, ami szintén nem jól sült el, így a minimális cél, a legjobb négybe jutás elérhetetlen volt. Ezt a szezont nagyon elnéztük, de már azon dolgozunk, hogy ilyen még egyszer ne forduljon elő. Ennek a klubnak mindig nagy céljai voltak és vannak is. A háttér, az anyagi feltételek az egész szezon során biztosítva voltak, semmi olyan probléma nem volt, ami elvonta volna a játékosok figyelmét a játéktól, csak a kosárlabdára kellett koncentrálniuk.

Az biztos, hogy a játékoskiválasztásnál még inkább oda kell figyelnünk. Eddig is igyekeztünk a lehető legtöbb információt beszerezni a kiszemeltekről. Játékosaink kollektívan, együtt nem működtek, talán Vojvoda Dávid volt az egyetlen, aki a szezon elejétől a legvégéig maximális odaadással, példamutató hozzáállással küzdött. Csapatkapitányunk hazánk egyik legjobb játékosa, nemsokára 35 éves lesz, ez mindent elmond a többi játékos hozzáállásáról. Olyan emberekre van szükségünk, akik éhesek a sikerre, küzdenek, harcolnak, és nem kívülről kell motiválni őket, hanem belülről tüzelik magukat. Ha tavaly, a bajnokság előtt valaki ránézett a keretünkre, azt mondta, biztos a négyben leszünk, végül majdnem a nyolc sem lett meg. A kiválasztásban egy éve hibáztunk, most még alaposabbnak kell lennünk.