Connect with us
Hirdetés

B-csoport

Eladható a pesti kosárlabda, de szintet kell lépni

Hencsey Tamás szerint az idei szezonban van sansz arra, hogy valami nagy dolgot vigyen véghez Körmend.

  •   



:

:

Játékosok és edzők jöttek-mentek a Rába-partján, de hosszú-hosszú éveken át egy dolog biztos volt Körmenden: Hencsey Tamás a másodedző. Az utóbbi időben többször is hívta már vezetőedzőnek a MAFC és az Oroszlány is, végül a nyáron előbbinek mondott igent.
A fővárosiak tizenöt kör után tizennégy győzelemmel és egy vereséggel, a hibátlan Veszprém mögött a második helyen állnak a B-csoportban. Hencsey Tamással beszélgettünk az eddigi tapasztalatokról.

– Éreztem magamban a váltást. Az embernek egy idő után kell a környezetváltozás, illetve szakmailag is vágytam az önállóságra – válaszolta Hencsey arra a kérdésre, hogy miért pont most mondott igent a MAFC-nak. – Úgy voltam vele, hogy már szükségem van arra, hogy én csináljak valamit, hogy enyém legyen a felelősség, hogy a saját gondolataim szerint működjön minden. Nyáron egyértelműsödött bennem, hogy most már mennem kell.

– Sokáig bizonytalan volt a helyzet a TF körül, amikor elvállalta a MAFC kispadját, még azt sem tudhatta pontosan, hogy melyik osztályban indulnak.

– A döntésem teljesen független volt attól, hogy A- vagy B-csoport, hiszen attól még, hogy most a másodosztályban szerepelünk, egy olyan klubhoz jöttem, amelynek van egy rangja, neve a magyar kosárlabdában. Az már egy másik dolog, hogy az utóbbi tíz-tizenöt évben ez nem igazán domborodott ki. Azért vállaltam el, mert nekem célom, hogy Budapesten élvonalbeli kosárlabda legyen, és az a MAFC-nál legyen. Egyértelműen az a célunk, hogy visszajussunk, és hosszútávon a legjobbak között maradjunk. Egyébként a körülmények teljesen jók, minden adott az élvonalhoz. Garai Péter és Fodor Márton mindent próbálnak biztosítani, ami szükséges ehhez.

– Körmendről Budapestre költözni nemcsak a sport terén, az életben is nagy lépést jelent.

– Persze, óriási változás, hiszen egy kis helyről jöttem egy nagy helyre, de eközben mégis kosárlabdában egy csomó mindent hozzá tudtam még tenni. Úgy érzem, sok mindenben újítottam, de amiket kértem, vevők is voltak rá, és zokszó nélkül megcsinálták. Még a gondolatvilág az, amin egy kicsit változtatni kell, de szerintem ott is jó irányban haladunk. Egy héten nyolc-tízet edzünk, meccsnapokon is edzünk délelőtt, ez is egy újdonság volt nekik. Nekem is fel kellett mérnem a terepet, hogy hogyan is működik itt minden. Például meg kellett azt értenem, hogy ez nem Körmend, hogy beülök az autómba, és három perc alatt a csarnokban vagyok. Van olyan játékosom, akinek 50-55 perc az útja a csarnokig. Egyébként az erőnléti részt is én viszem, ez kifejezett kérésem is volt, nem szívesen adtam volna ki másnak. Vittay Ambrus a másodedzőm, ő és Bácsalmási Gábor is sokat segít. Ugyanazt a rendszert csináljuk, mint Körmenden, ugyanannyit videózunk, ugyanazt a scoutingot kérem.

– Most hogy már részese is, milyennek látja a pesti kosárlabdát? Eladható?

– Nekem meggyőződésem, hogy az lenne, de nyilván ehhez szintet kell lépni. Az nem elég a budapestieknek, hogy legyen egy A-csoportos csapat, hanem azt kellene elérni, hogy az meghatározó is legyen. Tudom, hogy ez nem fog menni egyik pillanatról a másikra, lépésről lépésre kell haladni, építkezni, egy olyan célorientált csapatot csinálni, amelynek komoly tervei vannak. Ehhez persze megfelelő anyagi kondíciók is kellenek, szponzorok szükségesek és profi mentalitás. Sok mindennek össze kell jönnie ahhoz, hogy ez sikerüljön, de bízom benne, hogy mi most elindultunk egy úton, amelynek a végén ezt sikerülhet megvalósítani.

– Tizenötből tizennégy győzelem, milyen volt eddig ez a szezon?

– Nem gondoltam volna, hogy ennyire kiegyenlített és erős lesz a mezőny a B-csoportban. Ez még számomra is meglepő volt. Persze nem érdemes összehasonlítani az A-csoporttal, hiszen ott öt külföldi lehet és a feltételek is másak, de mindenki azt mondja, hogy ez most minden idők legerősebb másodosztálya. Főleg az élmezőny, hiszen rajtunk kívül a Veszprém, az Oroszlány, a BKG és a Nyíregyháza is pályázhat a feljutásra, mind az öt csapatnak erős a játékosállománya, és jó meccseket is játszanak egymással. Az eredményesség három komponensű: van egyszer a magyar játékosállományod, vannak a fiatal, U20-as játékosaid, akiket játszatni kell, illetve a külföldid.

Az én csapatom egy munkáscsapat. Nekünk rengeteget kell dolgoznunk. Ezt ők is érzik, és mondják is, hogy sokat dolgozunk, nincsenek ehhez igazán hozzászokva. Nekünk azonban hosszútávon kell gondolkozni, mert ahol most vagyunk, az szép dolog, de nem ez a kitűzött célunk, azt kell majd nézni, hogy május környékén hol leszünk. Akkor kell megfelelő állapotban, top formában lenni, mind fizikálisan, mind taktikailag, mind pedig mentálisan. Számomra még egyelőre az a legnagyobb gondom a saját csapatommal, hogy a koncentráció még nem mindig megfelelő. Nagyon elégedett vagyok velük, ahogy dolgoznak, ahogy hozzáállnak a munkához, de koncentrációban még előbbre kell lépni, mert a végén az a csapat örülhet, amelyik megfelelő mentális állapotban van, és végig tudja csinálni azt, amire készült. Ez a lényege az egésznek. A pillanatnyi sikerek jó dolgok, meg lehet ünnepelni, de csak egy pillanatig, aztán azonnal magad mögött is kell hagyni őket, menni kell tovább. Mindig azt szoktam mondani a fiúknak, hogy a középszerűség ne legyen elég. Azzal lehetsz sikeres pillanatnyilag, de ha azzal megelégszel, a saját csapdádba kerülsz. Mindig nagy célokat kell kitűzni, és ahhoz kőkeménynek kell lenni, hogy el tudd érni.

– A MAFC ellen vélhetően mindenki bizonyítani akar, hiszen tavaly még az élvonalban szerepelt. Azt is tudja mindenki, hogy vissza is akarnak oda jutni. Hogy kezeli ezt a nyomást a csapat?

– Nekik nem kell ezen gondolkozni, és ez az én feladatom is, hogy elvonjam erről a figyelmüket. Én mindig azt mondom, úgy kell nekimenni ennek az egésznek, hogy ez egy játék. Ha nekiállnak ezen filozofálgatni, akkor teljesen görcsössé válhat az egész. Ha hétről hétre, napról napra maximálisan elvégzik azt a munkát, amit kell, akkor nem lehet gond. Ki lehet kikapni, ez nyilvánvaló, ha úgy dolgoztál, hogy mindent megtettél, de valamiért mégsem jött össze. Az a legfontosabb, hogy figyelmetlenség és dekoncentráltság miatt ne legyen vereség. Én egyébként igyekszem kemény lenni velük hét közben, edzés alatt nem vagyok hajlandó semmiféle bratyizásra. Nálam nem a csarnokba belépéskor kezdődik az edzés, hanem amikor otthonról elindulsz. Ez egy munka, még akkor is, ha nem egy gyárba megy be dolgozni az illető, hanem azt csinálhat, amit szeret, de ettől még ugyanúgy teljesíteni kell. Igen, valóban keményen és sokat edzünk, én a körmendi példát vittem magammal, annyit edzünk, és olyan szinten, ahogy az A-csoportban is csinálják, mert az a célunk, hogy oda jussunk vissza.

Hencsey mutatja az irányt, amely az A-csoport felé vezet (fotó: MAFC Facebook)

– A bajnokságban egy vereségük van, azt még vissza lehet hozni, messze van a szezon vége. Amit viszont nem lehet visszahozni, az a Hepp Kupa. Mennyire volt fájó a BKG elleni kiesés?

– Engem soha nem érdekel, hogy ki ellen kell játszani, csak az érdekel, hogy nyerjünk, és hogy minél tovább jussunk minden fronton. A BKG elleni megint egy olyan mérkőzés volt, amikor nem voltunk eléggé koncentráltak fejben. Felkészültünk mindenből, tudtuk, mit akarunk, de mégsem úgy történtek a dolgok, ahogy elterveztük. A mi játékstílusunk a védekezés agresszivitására épül. Egyáltalán nem vagyok vele megelégedve, mert átlagban ahhoz képest sok pontot kapunk. Tudunk perceket úgy lehozni, hogy két-három pontokat engedünk csak az ellenfélnek, de aztán képesek vagyunk utána másfél perc alatt lerombolni mindent. Nincs még meg a balansz. Ezért is kell hét közben nagyon erős munkát végezni – mérkőzés szituációt teremteni –, mert a bajnokságban a végén már mindig csak erős meccseink lesznek. Az Aranycsapat edzője mondta azt, hogy aki hét közben kapar, az hétvégén sem tud gyöngybetűvel írni. Nem lehet csalni hétfőtől péntekig, azt gondolván, hogy hétvégén majd úgyis bedobjuk, mert azért akkora sztárok azért nem vagyunk…

– Ezek szerint ebben jobb a mezőnynél a még hibátlan Veszprém?

– A Veszprém jó csapat, van négy-öt játékosa, akik bármikor képesek mérkőzéseket eldönteni, de igazából velük is egál meccset játszottunk, de megint dekoncentráltak voltunk. Madár Andrist például engedtük az utolsó négy percben három darab hárompontost dobni. Pedig tudtuk róla, ha hagyjuk, képes rá, hogy bedobja. Emellett rengeteg büntetőt is kihagytunk. Dekoncentráltak voltunk.

– A B-csoportban egyetlen légiós lehet, úgy tűnik, az önök választottja, Eric Washington telitalálat volt, hiszen a pont- és a VAL-litást is vezeti. Mennyire volt nehéz megszerezni a megfelelő irányítót a másodosztályba?

– Nagyon nehéz volt. Főleg azért, mert én nem egy középszerű játékost akartam. Olyan irányító kellett nekem, aki szinte mindent tud csinálni. Aki bont, gólt tud dobni, ki tud szolgálni, és emellett még védekezni is hajlandó. Ilyenek nem igazán akartak jönni a magyar másodosztályba. Amikor megláttam Washingtont, azt mondtam, hogy nincs mese, nekem ő kell, valamilyen úton-módon meg kell őt szerezni.

Eric Washington vezeti a pont- és a VAL-listát is (fotó: MAFC Facebook)

Elvégzi a munkát, amit kell. Ha meccsen ő pörög, akkor nagyon nehéz megállítani őt is és a csapatot is. Viszi magával a többieket is. Ebben a Piros csoportban ő képes arra, hogy akár két perc alatt megfordítson mindent. Ő igazából nem túl kommunikatív, egy visszahúzódó srác, de teljesen normális, nem egy bulizós fajta, ami persze nem is baj, főleg Budapesten… A B-csoportban olyan szempontból nehéz a légiósoknak, hogy egyedül vannak. Neki annyi szerencséje van, hogy a TF-es McLannel jóban van, hiszen egy egyetemen játszottak.

– Félszemmel biztosan figyeli az A-csoportot is. Mit szól a Körmend eddigi remek teljesítményéhez?

– Én most azt mondom, hogy az idei szezonban van sansz arra, hogy valami nagy dolgot vigyen véghez Körmend. Egyelőre elég magabiztosnak tűnik a csapat. A jelenlegi edző abszolút védekező-orientált. Eddig is jó volt a védekezés, de annak agresszivitása szerintem most még jobb lesz, és akkor biztos, hogy ebben az évben egy topcsapat lehet a Körmend. Nekem azért nyilván ez szívügyem. Nagyon sokat jelentett számomra az utolsó három év. Hihetetlen, hogy mennyit tanultam. Napról napra szívtam magamba a tudást, legfőképpen a mentalitást és a gondolkodásmódot, de szakmailag is sokat segített. Lehet, hogy éppen ezek miatt is éreztem azt a nyáron, hogy most már megérettem arra, hogy ezeket hasznosítsam is.

– És mikor jön el az idő, hogy ezt Körmenden is megtegye?

– Ez egy érdekes, jó kérdés. Voltam már rövidebb ideig vezetőedző is Körmenden. Azért az elég nagy nyomás, helyiként még nagyobb. Persze aki edző akar lenni, az tisztában van vele, hogy ez nem egy folyamatos sikersztori. Vannak napos oldalai és viharos oldalai is. Mind a kettőt meg kell élni, csak úgy működik, hiszen a kudarcok is építenek.

Kiemelt fotó: MAFC Facebook

  •   
10 hozzászólás

10
Szólj hozzá!

Kérlek regisztrálj / jelentkezz be a hozzászóláshoz
7 Comment threads
3 Thread replies
0 Followers
 
Most reacted comment
Hottest comment thread
9 Comment authors
efeli96MásikVégétFújdMegpatyomkincsakazeteJ.R.Benitez Recent comment authors
MásikVégétFújdMeg
Olvasó

Jókat lehetett nevetgélni ezen az “interjún”. Először is: mikor fogják már fel az ún. “hozzáértők”, hogy a kutyának sem kell Pesten a kosárlabda?!?! A gusztustalan Dányon-Honvédnak egy szezonban nem volt összesen annyi nézője, mint Zegen,Körmenden,Szolnokon egy-egy rangadón. Ha volt néző, akkor azok a vidéki vendégszurkolók voltak. Ezért kár fenntartani egy bohócbirodalmat, ahova csak az artisták járnak, a publikum kerüli. Másodszor: hogy gondolhatja épeszű ember, hogy a Körmend “topcsapat”?! 😀 Hiszen a légiósokon kívül (akik közül pl. Delas öléggé gyengusz) nincs 2 (kettő!) épkézláb, eladható embere. Ferencz mindig is fantasztikusan dobott, egész jól védekezett, amúgy pedig csetlik-botlik a pályán. Csorvási egy… Olvass tovább »

efeli96
Olvasó

Hidd el, hogy vannak sokan Budapesten, akiket érdekel a kosárlabda (értelemszerűen kisebb arányban mint pl Kördmenden), ehhez azonban olyan stabil csapat(ok)ra lenne szükség, aki(k) nem állandóan a kisesés ellen küzdenek. Jómagam 5 éve járok meccsekre, de eddig minden évben (MAFC, most pedig TF) kieső jelölt csapatot láttam élőben, a győzelmek pedig ebből adódóan ritkák voltak, ez pedig nem nagyon tud bevonzani új nézőket. Ugyanakkor érdemes észben tartani azt is, hogy a MAFC komolyabb ellenfelek esetén teltház előtt játszott, illetve a TF-nél is közel teltház volt amikor az Olaj vendégeskedett itt. Szerintem ez azt mutatja, hogy az embereknek lenne igénye a… Olvass tovább »

patyomkin
Olvasó

En inkabb egy Oroszlanyt, Nyiregyhazat latnek szivesebben, mint barmilyen pesti bohoccsapatot.

csakazete
Olvasó

Mindenképpen szívesebben látnám a MAFCot az “A” csoportban mint ezt a semmirevaló TFet! Hajrá Hene csináld meg amibe belekezdtél! Sok sikert hozzá!
MAFC szimpatikus csapat volt, nem dobálták el a jatékosaikat az NB1A miatt…

J.R.Benitez
Olvasó

Mondhat bárki bármit de nekem fura Hene pesten…… Jöttek mentek emberek Körmenden de ő ott volt. Egyszerűen megszokta az ember. Szerintem bizonyitani akar máshol, hogy majd komolyan vegyék Körmenden. Mert eddig csak vészmegoldásnak tekintett rá a Don. Sok sikert neki! Falco

SárgaPárna
Olvasó

Mondjuk azért a MAFC is kiesett párszor, de az biztos, hogy a legszarabb állapotukban is komolyabban kellett őket venni, mint a TF-et.

drszepkaroly
Olvasó

Nekem hiányzik Garai és a MAFC! Inkább, mint egy TF vagy egy Veszprém…

Trombitás_Frédi
Olvasó

Nem ismerem személyesen, de nekem kívülállóként egy kicsit furcsa figura volt, mert valahogy számomra nem illett bele a többi (Zsebe, Bebes, Gumi, jöttment külföldi edzők Aaron Mitchelltől kezdve Potocnikig, stb…) közé.

Körmendről szerintem pont a helyi erő hiányzik. Játékosfronton is, de főleg a szakmai stábból. Hogy miért nem engedték neki soha, hogy egy nyártól ő kezdjen meg egy szezont, azt nem tudom, de emlékszem egy-két meccsére, úgy rémlik, hogy azért „beugróként” nem volt olyan rossz.

Mindenesetre kíváncsian várom, mire megy egyedül, még ha csak a másodosztályban is. Azért az értékmérő lehet, hogy vissza tud-e jutni a MAFC-cal.

seanmaguire
Olvasó

A három Fodor közül az egyik Oroszlányban, a másik a MAFC-nál, a harmadik Szombathelyen(!). Putesz Debrecenben, Hencsey a MAFC-nál, Sabáli és Pojbics Sopronban. Lenne tehát elég körmendi szakember, csak éppen egyik sem kell. Érdekes a felállás.

J.R.Benitez
Olvasó

Van amelyik kellene. Többségük az aki nem akar visszamenni.

Legfrissebb

Hírek

Facebook

Hirdetés