Utánpótlás
Edzőként tért vissza a Soproni Sportiskola egykori játékosa
Ifj. Rátvay Tamás “hazatért” a Soproni Sportiskolába Kosárlabda Akadémiába.
:
:
“Mindig tudtam, hogy haza fogok jönni Sopronba. Szeretnék visszaadni valamit abból a rengeteg jóból, amit én kaptam itt” – mondja Ifj. Rátvay Tamás, aki játékos pályafutása mellett már több csapatnál, illetve korosztálynál bemutatkozott utánpótlásedzőként is. Decembertől a Soproni Sportiskola Kosárlabda Akadémiában segíti a vezetőedzők munkáját az U16-os és az U13-as csapatnál.
A fiatal szakember gyakorlatilag sportpályára született, családjában generációk óta fontos szerepet tölt be a sport. Édesapja élvonalbeli kosárlabdázó, édesanyja válogatott röplabdajátékos volt, amikor Tamás megszületett. A szülők mindkét fia a kosárlabdát választotta ugyan, de nincs nyár Rátvayéknál strandröplabda nélkül.
Ifj. Rátvay Tamás életét más kisgyerekként a sport határozta meg tehát, előbb szülei karrierje miatt, majd a sajátját építve “lakta be” a különböző pályákat. Az első bajai éveket az ürömi kisiskolás kor követte, ahol édesapja irányításával ismerkedett a kosárlabdával. Az Óbudai Kaszásban már egyesületi szinten szórta a kosarakat, majd a Vasas utánpótláscsapatában játszott. “Az alapokat apától tanultam. Soha nem erőltette, mégis mindig kosaraztunk: az iskolában, a pályán, otthon” – emlékszik vissza a gyerekkorára Tamás.
A Soproni Sportiskolában először vendégjátékosként mutatkozott be, egy külföldi turnéra is meghívták, amikor 14 éves volt. Annyira jól érezte magát, hogy Sopronban folytatta, a dolgok szerencsés alakulása miatt nemcsak ő, hanem az egész família: szülők, nagyszülők és az ugyacsak kosarazó fiatalabb fivér is a leghűségesebb városba költözött.
“A középiskolai éveimet végigkosaraztam, a sportiskolánál életre szóló barátságokat kötöttem és mindent megkaptam, ami a fejlődésemhez kellett. A legjobb edzők foglalkoztak velünk. Meg kell említenem Meszlényi Róbertet például, aki különösen felkarolt, amikor a Soproni Kosárlabda Club vezetőedzője volt, de sportiskolásokkal is dolgozott. Egy alkalommal jóval előbb odaértem a csarnokba és beültem megnézni a felnőttek edzését. Éppen meccseltek volna, de hiányzott egy játékos. Robi behívott, én pedig megszeppenve, de mindent beleadva teljesítettem a kérését. Jól sikerült a bemutatkozás, mert ott ragadtam. Rögtön a kezdetekkor egy sérüléshullám söpört végig a csapaton és mérkőzésen is be kellett állnom. Még mezem sem volt, kölcsönkapott trikóban mentem a pályára” – meséli nevetve első profi emlékeit a most huszonnyolc éves kosaras. Pályafutás elején belekóstolt a sikerbe, az SKC-val Magyar Kupa ezüst és bajnoki bronzérem megszerzésének lehetett részese.
Kipróbálta a légiós életet is, Köln mellett játszott a német második regionális ligában, hazatérve pedig az akkor Meszlényi Róbert irányítása alatt álló SMAFC csapatában folytatta. Játszott Győrben, majd Pécsen is.
“A játék mellett belekóstoltam az edzősködésbe is. Horváth Józsefnek, a Soproni Sportiskola szakmai igazgatójának köszönhetem a lehetőséget. Nagyon megtetszett, főleg a kicsikkel szerettem foglalkozni. Rájöttem, hogy ez az én utam, így le is diplomáztam sport és rekreáció szakon, elvégeztem az edzői képzést is, szeptembertől pedig a Testnevelési Egyetemen tanulok majd. Testnevelő tanár leszek, mint édesapám és a nagyapám. Viszem tovább a családi hagyományt” – mesél terveiről ifj. Rátvay Tamás. Az elmúlt években már főleg az edzői munkára koncentrált. Győri évei alatt juniorokkal, a PVSK-nál az U12-es és az U14-es csapattal is dolgozott. Pécsett elcsábította a Rátgéber Akadémia, ahol az U20-as, illetve az U17-es csapat másodedzője lett, közben beszállt a Dobd a kosárba! programba is. Az U20-as csapattal megélhette azt is, ami minden sportoló álma: aranyérmet nyertek.
“Tavaly az U13-as korosztállyal dolgoztam Pécsett, be is jutottunk a B döntőbe, de egy idő után már vágytam haza. Szerencsére minden összejött. Most játszom a SMAFC-ban, munkát vállaltam Ausztriában, decembertől pedig gyerekkori jóbarátom, Czukor Bence mellett dolgozom és besegítek az U13-as csapatnál is Bali Ádám mellett. Visszatértem a Soproni Sportiskolába és mondhatom, nagyon-nagyon jó érzés. Itt kaptam meg a lehetőséget egykor, hogy A csoportos játékos lehessek és innen erednek az edzői tervem is. Itt mindig otthon éreztem magam, sajátjukként kezeltek, noha nem itt kezdődött a nevelésem. Óriási dolognak érzem, hogy majd én is itt nevelhetek profi játékosokat a kosárlabdának” – zárta ifj. Rátvay Tamás.
Nagy Márta
és ne feledkezzünk meg a válogatott nagypapáról sem, igazi többgenerációs kosaras család, ritkasság
amúgy őszintén ebben mi a dislike?