Falco-Vulcano Energia KC Szombathely – PHOENIX Fóti Tigrisek 94-75 (32-13, 24-20, 19-19, 19-23)
Milos Konakov : Gratulálok a csapatomnak, hiszen megszereztük az 1. győzelmünket, nyilván voltak hibáink, de ezt mondtam is, hogy lesz, ilyan a bajnokság kezdete. Jó volt hosszú idő után ismét hazai pályán játszani, ennyi néző előtt, ez is vitte a csapatomat. Voltak, főleg a második félidőben kihagyásaink, de ezt ki fogjuk tudni javítani. Többször jeleztem már, hogy mennyire elégedett vagyok a csapatom munkamorlájával, és ez ma is így volt, és biztos vagyok benne, hogy a szezon során fejlődni fogunk, és minden meccsről elvisszük a tanulságot, és a következőn jobban fogunk teljesíteni!
Surmann Gábor : Gratulálok a Falco csapatának jó volt itt pályára lépni, egy ilyen csarnokban, egy ilyen nívójú csapat ellen. Remek volt fogadtatás, remek minóségű meccs volt, és köszönet a Falco játékosaink, mert végig sportszerűen játszottak, és most meg kell említenem a játékvezetőket is, mert egy pillanatra nem éreztették velünk, hogy újoncunk lennénk. A saját oldalunkról, kicsit idegesen kezdtünk talán túlságosan is tiszteltük az ellenfelünket, de a második félidőre úgy éreztem, hogy kicsit fellélgzett a csapatunk, és sikerült jól játszani. A 2. 20 percben már nyertük az eredményt de a lepattanó csatát is, ami egy ilyen csapat ellen óriási fegyvertény, hiszen ennél nehezebb közegben és ellenfél ellen talán már nem is fogunk játszani. Nagy köszönet a szurkolóknak, mert remek hangulat volt, én bele is borzongtam, milyen élmény volt itt pályára lépni. Köszönet mindenkinek, mi dolgozunk tovább!
Endo Plus Service-Honvéd – Duna Aszfalt-DTKH Kecskemét 83-65 (19-26, 21-9, 24-17, 19-13)
Lakits András : Gratulálok a csapatnak a győzelemhez, és mindenkinek, aki a csapat körül dolgozik, mert vállt vállnak vetve, erőn felül teljesít mindenki a klub körül, hogy a problémáinkkal meg tudjunk küzdeni, hogy túl tudjunk lendülni a gondjainkon. Úgy gondolom, hogy ez össze is kovácsolt minket, úgyhogy még egyszer gratulálok a csapatnak és a csapat körül dolgozóknak, mert fantasztikus munkát végeznek! Amivel készültünk, az működött, magunkhoz képest még nem is dobtuk olyan jól a triplákat, ezen a területen van egy kis hiányérzetem. Természetesen volt egy kis drukk a kezdésnél, de aztán sikerült arra a hőfokra bemelegedni, amit elterveztünk, többek között a padról érkező jó energiáknak, mindenki aki beszállt, hozzátette a magáét. Nagyon büszke vagyok rá, hogy két légióssal, magyarokkal vezérszerepben tudtunk győzelmet aratni! A Kecskemétnek sok sikert kívánok a folytatáshoz!
Sztojan Ivkovics : Gratulálok a a Honvédnak, egyértelműen jobb volt ezen az estén! Kemény, férfias meccs volt, 15 kihagyott büntetőnk volt és a 30 százalék alatt dobtuk a triplákat, de nem ez volt a döntő, hanem az, hogy puhák voltunk. Ez egy ilyen jó csapat ellen, aminek megvan a kialakult rendszere, nem fér bele. Tudtuk, hogy egy hosszú, nehéz bajnokság vár ránk, és lehet nem jól dobni, rá lehet fogni a kihagyott büntetőkre, de abban senki és semmi sem akadályozott minket, hogy keményebbek legyünk. Nincs rossz játékos, csak rossz edző!
Atomerőmű SE – NKA Universitas Pécs 102-77 (29-12, 28-26, 25-18, 20-21)
Ivica Skelin : A gratuláció a csapatomat illeti, hiszen ezt a meccset nagyon komolyan vettük az első perctől kezdve, ennek köszönhetően már az elején egy komolyabb előnyre tudtunk szert tenni. A folytatásban gyakorlatilag végig kontrolláltuk a találkozót és ami nagyon fontos, hogy fókuszálni tudtunk 40 percen keresztül. Ezen az úton kell tovább haladnunk.
Sebastjan Krasovec : Gratulálok az ASE-nak a győzelemhez, nem volt kérdés melyik a jobb csapat a kettő közül ma. Ahogyan Punter is mondta, 21 eladott labdával idegenben esélyünk sem lehet. Nagyon gyengén kezdtük a mérkőzést és már a találkozó elején nagy előnyt tudott kidolgozni a Paks, onnantól kezdve csak egy irányban haladt a meccs. Még sok dolgunk van, nagyon fiatal csapatunk van és biztosan még sok hibát el fogunk követni, de a lényeg, hogy ezekből mindig tanulni tudjunk. Szombaton folytatjuk a bajnokságot!
Kometa-KVGY Kaposvári KK – Délút-SZTE-Szedeák 99-98 (28-23, 30-33, 26-15, 15-27)
Braniszlav Dzunics : A körülményekhez képest nagy energiával játszottunk, és úgy gondolom, ennek köszönhetően sikerült nyernünk. Ehhez természetesen hozzájárult a szurkolóink szokásos, nagyszerű támogatása is. A csapat hosszú ideje keményen dolgozik, és korábban sem játszottunk rosszul. Ezen a mérkőzésen is volt egy nagyon jó periódusunk: 14 pontos előnyt szereztünk, 87–73-ra is vezettünk, köszönhetően a jó támadójátékunknak és az összeszedett védekezésünknek. Ezt követően azonban jelentősen visszaestünk, elsősorban támadásban. Túl sok „no pass” dobást vállaltunk, ami lehetőséget adott az ellenfélnek a felzárkózásra, és végül ismét szorossá vált a mérkőzés. A végén talán a szerencse is mellénk állt, hiszen az ellenfél kihagyta a két büntetőt. Figyelembe véve a körülményeket és azt, mennyi időnk volt a felkészülésre, úgy gondolom, nagyszerű teljesítményt nyújtottunk. Különösen igaz ez Ryan Woolridge-re, aki a felkészülés során egyetlen mérkőzésen sem lépett pályára, mégis remekül teljesített. Szegednek is jár az elismerés, hiszen megmutatták, hogy egy szívós, küzdő csapatuk van. Mi pedig megyünk tovább, és igyekszünk a lehető legjobban kihasználni az előttünk álló felkészülési időszakot.
Andjelko Mandics : Gratulálok a Kaposvárnak, megérdemelten nyerték meg a mérkőzést. Lehet, hogy a végén egy kicsit szerencséjük is volt azzal a két büntetővel, de a szerencsét is meg kell érdemelni. Jól kezdtünk, utána viszont kicsit szétestünk. A mérkőzés előtt két nagyon fontos dolgot emeltünk ki: az eladott labdák számát és a támadólepattanókat. Azokban az időszakokban, amikor ezeket kontrollálni tudtuk, meccsben voltunk, amikor viszont nem, mindig problémáink adódtak. Szerintem jó mérkőzést játszottunk. Lehet, hogy nem volt annyira látványos, de nagy küzdelem zajlott a pályán. Voltak pozitívumok is: idegenben 98 pontot dobni szerintem jó teljesítmény. A hátrányunk a mérkőzés során 14 pont is volt, de nem adtuk fel, ami szintén nagyon pozitív. A végén még esélyünk volt a győzelemre. Sajnos Ákos nem dobta be a végén a büntetőket, és kikaptunk. Biztosan felmerül majd a kérdés, hogy miért nála volt a labda, hiszen tapasztaltabb játékosok is voltak a pályán. Azért döntöttem így, mert az utolsó négy támadásunkból Ákos több alkalommal is jól teremtett helyzetet, ezért bíztam rá a labdát. A végén is mindent úgy csinált, ahogyan kellett, de sajnos kimaradtak a büntetők, és vereséget szenvedtünk. Ez természetesen nem esik jól, de, erre a játékra lehet építeni. Gratulálok a srácoknak is! Egy vereséget mindig nehéz feldolgozni, függetlenül attól, hogy két, tizenkét vagy akár több ponttal kapunk ki. Ennek ellenére nem vagyok elégedetlen. Nyilvánvalóan elveszítettük a mérkőzést, de ha a következő meccseken is ilyen ritmusban és hozzáállással játszunk, akkor szerintem rendben leszünk.
!
Maestro, ezt most már nehéz büntetőkre és rossz triplázásra fogni.
Évek óta ugyanaz az érzés: amikor jön egy fizikális, kemény A-csoportos ellenfél, a KTE egyszerűen kevés. Nem centiben, hanem erőben, tartásban, agresszivitásban és karakterben.
Most is: 26–19-es első negyed után a következő három negyed 39–64. Ez nem egy rossz dobóeste, hanem teljes szétesés.
Ha pedig valóban igaz a Maestro saját mondata, hogy „nincs rossz játékos, csak rossz edző”, akkor végre ne a játékosok „puhaságát” magyarázzuk.
Ki választotta ki őket? Ki készítette fel őket? Ki rakja össze évről évre ezt a csapatot? Ki dönti el, ki kezd és ki játszik?
Lehet 15 büntetőt kihagyni. Lehet rosszul triplázni. De amikor újra és újra az ellenfél néz ki férfiasabbnak, erősebbnek és készebbnek az A-csoportos kosárlabdára, akkor már nem a gyűrűt kell hibáztatni.
Maestro, a mondat jó volt: nincs rossz játékos, csak rossz edző. Akkor most tessék a tükör előtt is elmondani.