Amerikában edzett az oroszlányi utánpótlás huszonhárom játékosa

Az MVM-OSE Lions utánpótláscsapata 10 napot töltött a kosárlabdázás őshazájában, ahol sok mindent láttak, rengeteg dolgot megtapasztaltak és még NBA-meccsre is eljutottak. Ennek kapcsán az utazás főszervezőjét, Gurszky Gergőt – aki egyben az OSE utánpótlás vezetője és edzője – kérdeztük az élményekről.

A szervezésről:

“Igazából ez körülbelül msáfél-két éve merült fel először, Zsolnay Gyöngyivel – aki egyébként korábban dolgozott az utánpótlásunkban Oroszlányban és nem mellesleg Zsolnay Árpi bácsinak, a korábbi kiváló OBSK kosarasnak a lánya, egyben Vujity Tvrtko felesége -, beszélgettünk erről, hiszen ők nemrég Hawaiiról Daytona Beach-re költöztek, ahol egy remek Akadémia működik, a DME, ahol szívesen látnak magyar csapatokat is. Akkor ez még gyerekcipőben járt, tavaly januárban viszont volt kint ugye a MAFC, akik hasonló szakmai úton vettek részt, láttam, hogy ez az ötlet működik és feltettem a kérdést, hogy nekünk miért ne jöhetne össze? Ezután komolyabban beszélgettünk Gyöngyivel ennek a megvalósításáról, úgy döntöttünk, hogy belevágunk. Én magam tavaly kiutaztam 9 napra hozzájuk, hogy el tudjuk kezdeni a tervezést és, hogy kiderítsük, mikor lenne lehetőségük fogadni minket. Ezt követően leültem beszélgetni az ottani vezetőséggel, mindenki áldását adta az ötletre. Ezt követően egy szülői értekezleten felvázoltam a szülőknek a terveket, amihez a gazdasági hozzájárulásuk kellett. Eleinte sok volt természetesen a felmerülő kérdés és a kétely részükről, de végül 32 fővel utaztunk ki, fél évvel ezután. Akadémiájuk mondata, hogy “Ignite the dream”, melyet nehéz szó szerint lefordítani, úgy fogalmaznék, merj nagyot álmodni, mi mertünk, sok segítséggel és áldozattal ez össze is jött.”

Az élményekről:

“Ketten jöttek az U14-ből (2010-esek), az U16-ból 18-an (2008-09-esek) és az U18-ból hárman, emellett 8 kísérő jött velünk. Az elődleges célom az volt, hogy ez egy olyan élménydús utazás legyen a gyerekeknek, ami örök emléket okoz nekik, így is alakítottam a programot. Nyilván edzettünk és meccseztünk, de nem eköré összpontosult minden, mert tréningezni bárhol lehet, nem csak ezért utaztunk 8500 km-t. Szakmailag az volt a célom, hogy minél több edzőmeccset játszunk, előtte valamennyit tudjunk edzeni és tartsuk meg azt a jó formát, amiben kiutaztunk. Azt gondolom ez sikerült, voltak futóedzéseink az óceánparton reggelente, volt dobóedzésünk esténkét és sok meccsünk. Szerettem volna elvinni őket egy airboat-túrára egy tájvédelmi körzetbe Floridában, alligátorokat láttunk, óriási élmény volt mindenkinek. Voltunk a NASA-nál, trambulin-parkban, jártunk a Stetson Egyetemen, ahol megnéztük a csapat edzését, beszéltünk az edzőkkel, a rektorral, és egy végzős diákkal, aki elmondta, hogy működik az amerikai felsőoktatás. Részt vettünk egy AAU-Tournamenten Orlandóban, ahova három csapattal neveztünk, összesen nyolc meccset játszottunk. Emellett két mérkőzésen pályára léptünk az Akadémia csapatai ellen, egyet rögtön kedden a kisebbek ellen, aztán az idősebbek is játszhattak szerdán, ellenfelünknél évfolyamonként 7-8 csapatra való játékosuk van. Nem hagytuk ki a fürdést az Óceánban, 13 fokos volt a víz, ezért ezt az utazásunk végén ejtettük meg. Kipróbáltunk sok gyorséttermet, amit a gyerekek eddig maximum az Instagramon és Tik Tokon láttak – mivel Magyarországon ezeknek nincsen kihelyezett franchise-a. Nyilván ez nem a sportolói étrend mintapéldája, de ezt ki kellett próbálni, hiszen sokan most voltak először Amerikában. Láttunk egy G-League meccset – itt játszik Valerio-Bodon Vincent (a szerk.). Sikerült aláíratnunk egy labdát, a mérkőzés hatalmas élmény volt, két játékosunk dobóversenyen is részt vett két negyed között. Másnap kimentünk az Orlando Magic – Philadelphia 76ers mérkőzésre, nyilván kosarasoknak ez a legnagyobb élmény. A körítés, a hangulat, az, hogy 19 ezer ember szurkolt, ami több mint Oroszlány lélekszáma mind magával ragadó volt. Hatalmas show a meccs, ezt biztosan nem felejtik el. Emellett természetesen a kosárlabdán kívül is sok programon vettek részt a gyerekek, ilyen volt a lézerharc és a 4D mozi is. A floridai tiszteletbeli konzul, Pazaurek Piros is fogadott minket a strandon, ahol hivatalos képeket készítettünk, illetve ajándékokat is kaptak a srácok. A program végén egy afroamerikai iskola csapatával játszottunk, akik jóval erősebb szintet képviseltek, de nagy szeretettel fogadtak minket. Tök jó meccset játszottunk, el is nyertük a szimpátiájukat.”

Saját élményekről, mint edző:

“Júliusban sokkal inkább szakmai úton voltam, akkor rengeteg edzést láttam Amerikában. Legnagyobb különbségként a kosárlabdához való hozzáállást tudnám kiemelni, ez összefügg azzal, hogy a játékosok ösztöndíjért küzdenek, mert sokkal drágább az oktatás, mint Magyarországon, sokan el sem jutnak enélkül a felsőoktatásba, mely ott előszobája az NBA-nek. Ez mind látszik rajtuk, minden nap keményen eddzenek, ami ehhez a sporthoz elengedhetetlen, azt gondolom ezt érdemes megtapasztalnia a magyar szakembereknek is. Ott nem kell őket motiválni, mindenki a maximumát nyújtja és ez elsőre letaglózó lehet azoknak, akik más kultúrákból érkeznek. Ők gyors kosárlabdát játszanak, de szeretik úgy felhozni a labdát, hogy odaadják az irányítónak aki felvezetgeti, sokkal egyénieskedőbb a játékuk, mi szervezettebben játszunk. Azt gondolom az ő fizikalitásuk és mentalitásuk a mi szervezettségünkkel adná ki a tökéletes egyveleget.”

Az utazásról készült kisfilm:

Kép forrása: Vujity Tvrtko/Facebook