Már csak két nap, és útjára indul a labda a 62. férfi kosárlabda Magyar Kupa döntőn. A mezőnyt idén csupa vidéki együttes, a Szolnok, a Körmend, a Jászberény, a Falco, a ZTE, a DEAC, a PVSK és az ASE alkotja Győrben.
Tegnap már beszámoltunk róla, hogy mikor született meg az első vidéki kupagyőzelem hazánkban, 1969-ben, ötven évvel ezelőtt a SMAFC ért fel a csúcsra.
Felkutattuk azt is a sport almanachban, mikor „golyózták ki” teljesen a vidéki csapatok a fővárosiakat a kupában: 1988-ig (a 31. kiírásig) kellett várni az első olyan döntőre, ahova nem jutott be budapesti csapat.
Harmincegy évvel ezelőtt, március 16-én a Zalaegerszegi TE és az Oroszlányi Bányász találkozott egymással Székesfehérváron, a kék-fehérek 80-78-ra nyertek, megszerezve első aranyukat a sorozatban (az oroszlányiaknak is fennállásuk legnagyobb sikerét jelentette az ezüst).
Ez éppen tíz évvel azután történt, hogy – szintén Székesfehérváron – a ZTE feljutott az NB I-be.
Ez volt egyébként egész Zala megye első kupaaranya. Dobi Antalék két hónappal később a bajnokságban is felértek a csúcsra, tehát dupláztak, ami korábban egyetlen vidéki csapatnak sem sikerült.
A ZTE első kupagyőztes csapatának tagjai: Szűcs József, Góczán Gábor, Bodrogi Csaba, Farkas László, Bencze Ákos, Dobi Antal, Kovács Attila, Bencze Tamás, Gáll Tamás, Földesi Attila, Bérczes István.
Edző: Gellér Sándor.
[totalpoll id=”6475″]
Egy kis nosztalgiával:
-nem voltak kopaszok a játékosok
-mesze nem volt ennyi idegenlégiós -itt 0.
-messze nem volt ennyire látványos a játék
-s az akkori élcsapatok egymás elleni mérkőzésein több volt talán a néző (kivétel a bp.-i mérkőzéseken)
-megkockáztatom: sokkal jobban kötődtek a szurkolók a saját csapatukhoz, pl. ebben a csapatban hat TISZTÁN saját nevelésű játékos volt…mert akkor még volt értelme utánpótlást nevelni.
Bizony más idők voltak.
Megy a pokerparty…a falusi, a sotet, es a bucka jatszanak, persze neha masokat is engednek az asztalhoz ulni. Megy a beetetes,egy-egy jatekot neha nyerhetnek a sugarasok, az asszonykorus karmestere is, vagy a tobbi szerencses. Egyedul a mindig nyaladzo I.Csulaszlot nem engedik soha nyerni, szerencsetlen minden leosztasnal azt hiszi, na most hazaviszem a sarga varosomba a nagy dijat…aztan semmi, mindig csak a krokodilkonnyek.A sok ehes szaj mar koveteli a sikert, de a mi lacikank annyira luzer, hogy meg a sajat fia is baszogatja allandoan…apa, mi az a…??? :)))
Termeszetesen ez egy fikcio, a valosaggal valo barmilyen egyezes csak a veletlen muve lehet. :))
Az igazi döntő, igazi hangulat, igazi kosárlabda még ez volt, lelkecskéim! Bencze Tamást imádtam JÁTÉKOSKÉNT. Mennyi oroszlányi drukker volt, lelkecskéim… Szép idők voltak.
És mennyi haja volt mindenkinek! 🙂
Oroszlány híján jöhet a Körmend a döntőben. 🙂
Amúgy remélem komolyan vesszük idén a kupát és játszunk éremért.
KAC-KAC, KUKAC!