A Soproni Sportiskola négy játékost adott a minden meccsét megnyerő U16-os válogatottnak

Az elvégzett munka minőségét és sikerét igazolja vissza a tény, hogy a Soproni Sportiskola Kosárlabda Akadémia U16-os korosztályából négy játékos is a válogatott tagja lehet. Decemberben Szlovákiában, januárban Görögországban vettek részt egy-egy tornán, s hétből hét mérkőzést meg is nyertek.

– Hatalmas megtiszteltetés ez a Soproni Sportiskolának, s az, hogy a legtöbb játékost mi adtuk egyben visszaigazolás is, hogy jó úton járunk – mondja elöljáróban Horváth József, az akadémia szakmai igazgatója.

– A négy játékosból ketten  – Palotai Máté és Nyikos Balázs – kisiskolás kora óta a mi növendékünk, Flasár Zalán az U14-be jött hozzánk,  Tallós Levente pedig a szezon elején igazolt át  a Tigrisektől. Mind a négyen rendkívül tehetségesek és meg is tettek mindent annak érdekében, hogy a legmagasabb szintre jussanak. Természetesen a sportiskolás edzőik  támogatják őket ezen az úton; egyéni képzésekkel is segítik a játékosok fejlődését – folytatta a szakember, aki munkatársaival együtt figyelemmel kíséri a válogatott szereplését is. Rendkívül rátermett  korosztálynak tartja Horváth József az U16-osokat, és sokakkal együtt kíváncsian várja, hogyan szerepelnek majd nyáron az Európa Bajnokságon. A szakmai igazgató joggal bízik abban, hogy a válogatottban is helyt álló és fontos tapasztalokat szerző soproni játékosok a nevelőegyesületükben is kamatoztatni tudják majd a megszerzett tudást.

– Nagyon erős csapatunk van a 2007-ben született játékosokból, azt kell mondanom, a kiválasztott négy mellett még további játékosaink is vannak, akik elérik a válogatotti szintet. Ettől a csapattól jó eredményt várunk a bajnokságban is. De persze nem is ez a legfontosabb, hanem hogy a fiúk jól érezzék magukat és fejlődhessenek – hangsúlyozta Horváth József.

Flasár Zalán már többször megjárta a kiválasztó képzőközpontokat, most már a válogatt táboraiba is hívják. Azt mondja, nagyon élvezte a közös munkát és sok tapasztalatot szerzett.

– Szlovákiában az Olimpiai Reménységek Tornáján a lengyel, a cseh és a szlovák nemzeti válogatottal játszottunk, nem is egyszer nálunk magasabb és fizikálisan is erősebb játékosokkal szemben, de minden meccset, így a tornát is  sikerült megnyernünk. Görögországban a helyi csapatokkal mérkőztünk meg, itt is megnyertük mind a négy meccset, és közben egy egészen más játékstílust is megismertünk. Ők nem annyira fizikális játékot játszanak, viszont  nagyon jó védők és jó dobók, úgyhogy nem adták könnyen a mi győzelmünket. Mindkét tornán nagyon jó tapasztalatokat szereztem a válogatottal, amiket itthon is szeretnék majd kamatoztatni – összegez Flasár Zalán. A kérdésre, hogy mégis mi az, amit tanult és meg akar mutatni, megfontolt választ ad:

– Elsősorban a mentalitás az, amit magamévá szeretnék tenni. Ez már egy magasabb szint, komoly játék, igazi küzdelem. Fegyelmezett, összeszedett játékra van szükség, meg kell mutatni a küzdőszellemet. Nagyon büszke vagyok arra, hogy tagja lehetek ennek a csapatnak és örülök a sikereknek. De azt is tudom, nem szabad elbíznunk magunkat, a munkát folytatni kell, hiszen bőven van még hová fejlődnünk. Ehhez minden segítséget megkapunk Faragó Péter vezetőedzőtől, Kárpáti Dániel és Sipos Péter másodedzőktől és a Soproni Sportiskolától és annak edzőinktől is – zárta Flasár Zalán.

A válogatott tizenkét fős keretében a négy soproni játékos kiválóan teljesített: minden mérkőzésen pályán voltak, nem is keveset. Palotai Máté is fontos tapasztalatokat szerzett.

– Hihetetlen, hogy a válogatottal játszott hét mérkőzésből hetet megnyertünk! Hatalmas élmény volt! – lelkendezik Máté, aki szintén többször volt már “kiválasztott”.

– Érdekes és fontos tapasztalatokat szereztünk. A görögök például nagyon gyorsak és mindenki tud triplát dobni. Külön élmény volt, hogy Szlovákiában az A divíziós lengyel csapatot több mint huszonöt ponttal vertük. Számomra fontos az is, hogy amit tanultunk a válogatottal, azt itthon, a sportiskolás csapatomban tudjam majd kamatoztatni –   mondja Palotai Máté. Megkérdeztük, minek tudja be a sikersorozatot?

– Csapatként játszottunk, ezért voltunk igazán erősek. Ha valaki a kezdő ötösből nem volt a legjobb formában, bárkit beállíthattak a helyére, meg tudta oldani a feladatot. Egymást is segítettük – árulta el a fiatal játékos. Elmondta, edzőjük is nagy hangsúlyt fektetett a csapatjátékra, pedig sok idejük nem volt az összekovácsolódásra. A novemberi válogatott táboron Palotai Máté nem is tudott részt venni, decemberben pedig  három napjuk volt a közös játékra. De a tehetségek felismerik egymást és képesek a közös munkára – bebizonyították. A válogatott gerincét adó soproniaknak pedig pláne nem okozott gondot, hiszen ők nap mint nap együtt edzenek.

Szerző: Nagy Márta