“A mentális állapottal ugyanúgy kell foglalkozni, mint a testivel”

A pécsi Nemzeti Akadémián évek óta nagyon magas szinten foglalkoznak sportpszichológusok a játékosokkal, nem csak annak érdekében, hogy még jobbak legyenek a pályán, hanem hogy jó értékrenddel rendelkező felnőttekké is váljanak. Fiú vonalon immár két és fél éve Lábadi Anett dolgozik együtt az akadémista tehetségekkel és az edzőkkel, akinek a legjobb visszajelzés az, hogy sokan keresik a szakmájához kapcsolódó kérdésekkel, és sokan járnak hozzá rendszeresen. Köszönhetően többek közt annak, hogy kiépült a bizalom: „pszichológusként sikerült annyira integrálódnunk az akadémiai munkába, hogy gyakorlatilag mára csupán egyek vagyunk a stábtagok közül”.

(X) Fogadj a Premier League legjobb mérkőzéseire kockázatmentesen 20 000 forintig!

Az Akadémia sportpszichológusai munkájuk során nem csak egy területre fókuszálnak, hanem nagyon sokféle feladatot látnak el. Az ELTE-n pszichológusi diplomát szerzett, majd sportszakpszichológiai továbbképzést végzett Lábadi Anett idén már a harmadik szezonját tölti az Akadémián, az U16-osoktól a felnőttekig bezárólag minden korosztály hozzá tartozik fiú vonalon.

– Bár nem ismerem behatóan az összes itthoni sportakadémia működését, de azt biztosan ki lehet jelenteni, hogy a Nemzeti Kosárlabda Akadémián nagyon sokrétű pszichológiai munkát végzünk, ami minden bizonnyal extra, ha nem egyedülálló – fogalmazott. – Mentális területen is magasan képzett szakemberek dolgoznak, hiszen a hétéves egyetemi képzést követően jelenleg a doktori fokozat megszerzésére törekszünk Bakuretz Bonnie kollégámmal, aki leány vonalon foglalkozik a tehetségeinkkel. A mi munkánk alapfeltétele a bizalom kiépítése azokkal, akikkel együtt dolgozunk, és úgy érzem, ebben nagyon jó úton járunk: adott esetben olyan problémával is mernek hozzánk fordulni, amely mást – egy csapattársat vagy akár edzőt – is érint, mégis segítséget kérnek, hiszen tudják, nem élünk vissza a bizalmukkal. Amennyiben a probléma természetéből adódóan szükséges bevonni az edzőt vagy a szülőket, azt a játékossal előre megbeszélve tesszük meg. Az, hogy nálunk sokan élnek a mentális támogatás lehetőségével, nem azt jelenti, hogy ennyi krízishelyzet van az Akadémián, sokkal inkább azt, hogy sikerült kialakítani azt az általános közgondolkodást, hogy a mentális állapottal ugyanúgy kell foglalkozni – gondozni és fejleszteni azt –, mint a testivel. Arról nem is szólva, hogy a gyerekek, korukból adódóan, még csak bontogatják a szárnyaikat, újabb és újabb élethelyzetekkel, kihívásokkal és nehézségekkel találkoznak, amelyek során hasznos lehet, ha kísérjük őket, ha van kivel együtt gondolkodniuk ezekről a helyzetekről, és így saját magukról. Vagyis igyekszünk a felnőtté válásban is támogatni őket, aminek aztán persze a pályán is nagy hasznát fogják venni. Ez főleg azoknak jelenthet nagy segítséget, akik messze kerültek a családjuktól. Nagyon jólesik, hogy mára kimondhatom: pszichológusként sikerült annyira integrálódnunk az akadémiai munkába, hogy gyakorlatilag mára csupán egyek vagyunk a stábtagok közül, nem úgy néznek ránk, mint valami kívülállóra, akitől tartani kell, vagy akikhez csak a „bolondok” járnak.

A pszichológusok három „terepen” dolgoznak együtt játékosokkal, edzőkkel. A játékosokkal tartott egyéni konzultációk során elsősorban az élsporthoz köthető témákkal foglalkoznak, például az izgalmi szint kontrollálásával, a mentáltréninggel, vagy éppen a sérülések feldolgozásával, de előkerülhetnek magánéleti problémák is, hiszen azok szintén kihathatnak a teljesítményre – márpedig a sportpszichológus célja is az, ami a többi szakemberé: hogy növeljék a teljesítményt. A csapatfoglalkozások keretében a csapatot érintő témákat boncolgatják – ilyen többek között a kohézió, a belső konfliktusok feltárása és megoldása, vagy a csapatcélok közös kitűzése, és az ahhoz vezető lépések megfogalmazása. A szakmai stábbal való munka során pedig havonta legalább egy alkalommal átbeszélik a csapatot érintő kérdéseket a vezetőedzővel – természetesen a titoktartás keretein belül.

– Miután sok időt töltünk az akadémistákkal, a konzultációk mellett az edzéseket és meccseket is szoktuk látogatni, rendszeresen együtt ülünk velük a lelátón vagy az étkezőben, a fentiek mellett egyfajta edukációs tevékenységet is végzünk a velük folytatott interakcióink során. Olyan általánosabb, de rendkívül fontos működésekre is felhívjuk a figyelmüket – és segítünk azok megvalósításában –, mint például a felelősségvállalás és az önvizsgálat, és igyekszünk átadni nekik azokat az alapértékeket is, amelyekre a későbbiekben nagy szükségük lesz. Ahogy Rátgéber László, az Akadémia szakmai és stratégiai igazgatója is mindig felhívja a figyelmet, itt nem csak játékosokat képzünk, hanem embereket is nevelünk! A gyerekek pedig modelleket követnek, ezért nem csak nekünk, de a szakmai stábok tagjainak, sőt, minden itt dolgozónak nagyon tudatosan azokat az értékeket kell közvetíteniük feléjük a viselkedésükön keresztül, amelyeket követendőnek tartunk. Ahogy az Akadémia névadója szokta mondani, „két lábon járó vadállatokat” képzünk – ez nem csak azt jelenti, hogy az itt nevelt játékosok keményen küzdenek és gyorsan reagálnak, de azt is, hogy emellett jól szocializáltak, rugalmasan alkalmazkodnak, és hogy ehhez a fajta mentális és fizikális keménységhez intelligencia is társul. Reményeink szerint a tőlünk kikerült játékosok felismerhetőek lesznek ezen értékek alapján is!

Nagyon fontos továbbá, hogy pszichológusok tudományos munkát is folytatnak. Tavaly is voltak pszichológiai kutatások, és idén is zajlanak felmérések.

– Mint módszertani központ nagyon fontos, hogy folyamatosan monitorozzuk a játékosok mentális állapotát – és ezáltal a saját működésünket is –, és hogy felismerjük a szakterületünkhöz kapcsolódó új jelenségeket, amelyekre reagálva hozzájárulhatunk a továbbfejlődéshez – fogalmazott Lábadi Anett, aki rendszeresen tart előadásokat, és akire a korosztályos nemzeti csapatoknál is számítanak. – Egy éve együtt dolgozom az U19-es fiú válogatottal, ami nagyon izgalmas és szép kihívás, ugyanis amellett, hogy a csapat a debreceni világbajnokságra készül, pszichológusként arra is rálátásom lehet, hogy nemzetközi szinten miben kell még mentálisan fejlődnie a magyar fiataloknak ahhoz, hogy felvegyék a versenyt. Nagyon bízom benne, hogy én is hozzá tudok tenni valamit ahhoz, hogy a fiúk sikeresen szerepeljenek majd ezen a világversenyen!