Connect with us
Hirdetés

Kosárlabda

A férfi Hepp-kupa döntője volt a csonka szezon legsimább fináléja

“Szinte minden klappolt: akarat, gyorsaság, pontosság.”



:

:

HIRDETÉS

Bár a koronavírus miatt csonka lett a 2019/20-as évad, s bajnokokat nem hirdettek, négy trófea azért csak “elkelt”. A női és a kerekesszékes Magyar Kupa, valamint a női és a férfi Hepp-kupa. A csonka évad legsimább fináléja a férfi Hepp-kupáé volt: a Budafok 25 ponttal verte a Veszprémet. A diadal kapcsán a Budafoki KK elnökével, utánpótlás szakmai vezetőjével és első csapatának másodedzőjével, Ferencz Gáborral beszélgetett a hunbasket.hu.

– Gratulálunk a Hepp-kupa megnyeréséhez! Volt némi változás a keretben, milyen célokkal indult neki a Budafok a szezonnak?

– Ami jelentős változás volt, az Tursics Krisztián távozása, valamint Kovács Soma érkezése, továbbá az, hogy a Mészáros-ikrek váltották egymást csapatunknál, Csaba elment Újpestre, Egerből pedig Bence érkezett. Szerkezetben és stílusban is változtatnunk kellett, hiszen Krisztián, aki irányítóként egyik vezére volt tavaly a csapatnak, az NKE-Csata női együttese vezetőedzői tisztének – egyébként kiváló – betöltése mellett már nem tudott volna olyan mértékben segíteni nekünk, ahogy szerettünk volna, így más stílusú irányítóval vágtunk neki a szezonnak. A legtöbbször az a Puszta Dávid szervezte a csapat játékát, akinek nem ez az eredeti posztja, de remekül bevált irányítóként, jó ritmust adott a csapatnak. A szezon előtt nem gondoltuk volna, hogy vele egyes poszton ilyen hatékonyak lehetünk, s kérdéses volt, hogy az új fiúkkal milyen “kémiájú” társaság áll össze. Az előző évad tapasztalatait leszűrve valamennyit szerettünk volna előrelépni: a bajnokságban a legjobb nyolc, a Hepp-kupában pedig a négyesdöntőbe bejutni.

– Ez utóbbi sorozat, amelynek kapcsán végülis most beszélgetünk, elég pikáns és izgalmas meccsel kezdődött…

– Így van! Azzal az NB II-es Dunaharasztival játszottunk, ahová Krisztián igazolt. Dobott is nekünk huszonnyolc pontot, öt triplával, s mellette Trepák Zoltán személyében korábbi válogatott kosarasa is van a Dunaharasztinak, Krisztián mellett a másik nyári “nagy fogásuk”, Bihari Máté pedig hosszú éveken át volt meghatározó játékos az NB I B-ben – amúgy ő is kosarazott Budafokon. Én sajnos családi okok miatt nem voltam jelen azon a találkozón. Ahogy hallottam, ellenfelünk amellett, hogy a sok, ezen a szinten nagyon tapasztalt játékosával felszabadultan, s jól játszott, nagyon fel is szívta magát. Ebből aztán egy színvonalas, végig szoros csata lett, amelyet nagy nehezen, öt ponttal megnyertünk. Megjegyzem, az egész sorozatban ez volt a legszorosabb meccsünk.

– A Józsefváros elleni találkozónál nem szerepel végeredmény…

– A két csapat bemelegített, s készült a meccsre, de a játékvezetők sajnos hivatalos orvos hiányában nem engedték lejátszani…

– Az Újpest együttesén tizenegy pontos győzelemmel jutottak túl…

– Ez is elég nehéz mérkőzés volt. Az NB II-es, NB I B zöld csoportos csapatok általában felszabadultan, veszítenivaló nélkül játszhatnak a Hepp-kupában a piros csoportosok ellen. Ezen a meccsen is így volt, ráadásul mi nem játszottunk igazán jól. Ennek ellenére végig kézben tartottuk a mérkőzést, s bár voltak hullámvölgyeink, egy pillanatra sem éreztük azt, hogy elveszíthetjük.

HIRDETÉS

– Következett az a meccs, amellyel a csapat elérhette, s el is érte a célt. A végeredmény alapján ez a MEAFC elleni, a sorozatban az első – és egyetlen – hazai összecsapás tűnt a legsimábbnak, és az előzmények itt sem nélkülöztek némi pikantériát…

– Egy héttel a Hepp-kupa mérkőzés előtt, bajnokin fogadtuk a miskolciakat, és hosszabbítás után sikerült legyőzni őket. Az egy hétközi meccs volt, annak a hétnek a végén a pécsi fiatalokkal játszottunk, őket kétszeri hosszabbítás után “gyűrtük le”, tehát három “túlórával” a lábunkban vártuk a MEAFC elleni Hepp-kupa meccset. Annyi előnyünk talán volt, hogy nem utaztunk. Azért a közel harmincpontos különbség messze nem volt reális, a harmadik negyed végén csak négy ponttal “mentünk”. Az viszont minket is meglepett, hogy ilyen előzmények után milyen záró szakaszt produkáltunk, azt huszonöt ponttal nyertük.

– Ezzel a csapat bejutott a négyesdöntőbe, azaz teljesítette a célt. Közben a bajnokságban is parádézott a Budafok, s december 20-a, valamint február 7-e között egy remek, 7-1-es sorozattal feljött a harmadik helyre. Ilyen előzmények után a bajnokságban felvetődött esetleg, hogy merészebb céljai is lehetnek a társaságnak?

– Amellett, hogy igenis felvetődött, hogy jó lenne az első négy között végezni az alapszakaszban, azért tartottunk attól, hogy – ahogy a csapatok többségénél volt a szezon során – nálunk is jön egy hullámvölgy. Tény, hogy a sikerek hatására, ahogy mondani szokás, evés közben megjött az étvágy.

– Minek volt köszönhető ez a remek széria, amelynek során több bravúrosnak mondható győzelmet aratott a gárda?

– Igen, a sorozat a Veszprém elleni remek győzelemmel indult, s közben a két, már említett hosszabbításos siker mellett többek között a TF-et és a BKG-t is legyőztük, akik ellen nem feltétlenül mi számítottunk esélyeseknek. A már korábban említett “kémia” nagyon jó volt, vezetőedzőnk, Károly Máté remekül megtalálta mindenkinek a helyét a csapatban. Volt, aki hat-nyolc perceket játszva vált nyerőemberré, kulcspillanatokban jól védekezve, labdákat szerezve. Úgy láttam, nagy előnyünk volt a riválisokkal szemben, hogy a centerünket, Horváth Marcit leszámítva a meghatározó játékosainkat szinte kivétel nélkül több poszton is lehetett játszani. A már említett Puszta Dávid az összes mezőnyposzton képes volt átlag fölötti teljesítményre, volt aki kettestől négyesig játszott el bármit, egyes-kettes poszton, négyes-ötösben bevethető emberünk is volt. Máté pedig az ellenfelek szerkezetétől függően ügyesen használta ki ezt a keretünkben rejlő lehetőséget. Mindenképpen ki kell még emelnem saját nevelésű fiatal játékosunkat, az egyes és a kettes pozícióban szereplő Lados Eriket. Tizenöt éves kora óta kap fokozatosan egyre nagyobb és nagyobb szerepet a felnőtt együttesben, szerintem az egész piros csoport egyik legjobb fiatalja, s helyettese, Kiss Misi is nagyon hasznos, stabil tagja volt a társaságnak.

– E remek sorozat után következett a Hepp-kupa négyesdöntője Cegléden. A sorsolás a házigazdával, a döntő mezőnyének egyetlen zöld csoportos csapatával hozta össze a Budafokot…

– Nem mondom, hogy örültünk neki, de jó formában utaztunk le, meg akartuk nyerni a sorozatot. A Cegléd a zöld csoportban veretlen volt saját pályáján, ráadásul, ahogy már említettem, a zöld csoportos csapatok a pirosban játszók ellen felszabadultan, nyomás nélkül kosarazhattak. Egy végig kiélezett, szoros meccset játszottunk, s mint a korábbi sikereinknél is, a kritikus szituációkban jobbak, pontosabbak voltunk.

– A fináléban egy nagyon mély hullámvölgyből edzőváltás után kilábalni látszó Veszprém várt a csapatra. A végeredmény ismert: 89-64-re nyert az együttes, huszonöt pontos budafoki siker lett a vége… Jól sejtjük, hogy erre azért a szakvezetés sem számított?

– Bármennyire is mély gödörben volt a Veszprém, azért a kerete alapján a második vonal egyik top csapata. A keretükben akkortájt történtek változások, voltak távozók, érkezők. A Hepp-kupa négyesdöntőjében még az amerikai hátvédjük játszott, a lett center később érkezett hozzájuk. Nagyjából kiegyenlítetteknek éreztük az esélyeket. A bemelegítésnél a srácok szemében látva az elszántságot azt biztosra vettük, hogy alárendelt szerepet nem fogunk játszani. Abban, hogy ezt így éreztük, az is közrejátszott, hogy szurkolóink szép számmal jöttek el Ceglédre buzdítani a srácokat. Ezzel együtt azonban arra, amit a második negyed közepétől játszottak a fiúk, valóban nem számítottunk. Szinte minden klappolt: akarat, gyorsaság, pontosság. Hihetetlen, de időnként örömjátékot mutattunk be. Külön öröm volt számunkra, hogy utolsó kosarunkat – remélem, elnézi a kifejezést – veterán centerünk, “Pici”, az 1977-es születésű Tóth Szabolcs szerezte.

– A Hepp-kupa utáni időszak már nem sikerült olyan jól, három vereséggel zárta a csonka szezont a Budafok. Ha korábban szó esett arról, hogy evés közben jött meg az étvágy, akkor a Hepp-kupa megnyerésével jóllakottá vált a társaság?

– Nem hinném, hogy ez lett volna a fő ok. Volt ebben egy objektív tényező: Lados Erik megsérült egy edzésen, operálni is kellett, rá nem számíthattunk a következő meccseken, azért a hiánya nagy érvágás volt. Már említettem, hogy tartottunk tőle, hogy nálunk is jön egy hullámvölgy. Nos, ez sajnos a Hepp-kupa után ért el minket. Szerintem fejben kicsit elfáradtunk a nagy menetelésben, a hosszabbításos meccsek és a Hepp-kupa döntője után. Visszaestünk az ötödik helyre, három nehéz meccsünk maradt el az alapszakaszból, számolgattunk, dolgoztunk, s reméltük, hogy kilábalunk a gödörből. Nagy körbeverések voltak, azt gondolom, a bajnokságban is elértük volna a célt, a nyolc közé jutást.

– Összességében sikeres évadot zártak. Mi van most a fiúkkal, milyenek most a kilátások a jövőre nézve?

– A szezon beszüntetése kapcsán egy dolog miatt nagyon szomorú vagyok. U20-as csapatunk élen állt a piros csoportban, legjobb budapesti csapatként többek között a Honvéd, a MAFC és a Vasas akadémiai együttesei előtt. Kíváncsi lettem volna, mire lettünk volna képesek az országos nyolcasdöntőben a legjobb NB I-es csapatok korosztályos együttesei ellen. Leginkább a srácokat sajnálom, nagyon megdolgoztak ezért a lehetőségért, jövőre már nem lesz erre módja a társaságnak. Az évadot így lezártnak nyilvánítottuk, viszont ha már lesz rá mód, egy közös rendezvénnyel, bankettel szeretnénk közösen megünnepelni a sikert. Ami a jövőt illeti, nálunk teljesen bizonytalan, milyen anyagi lehetőségekkel tudjuk elkezdeni a következő évadot. Több verzióra is van forgatókönyvünk. Ha ennek kapcsán kívánságom lehetne, az az lenne, hogy sikerüljön egyben tartani a mostani társaság gerincét.

Fotó: hunbasket.hu

HIRDETÉS
4 hozzászólás

4
Szólj hozzá!

Kérlek regisztrálj / jelentkezz be a hozzászóláshoz
2 Comment threads
2 Thread replies
0 Followers
 
Most reacted comment
Hottest comment thread
2 Comment authors
gulyasszabolcs00MAFCdrukker Recent comment authors
gulyasszabolcs00
Olvasó

A csarnok szomszédságában lakok, voltam kint jó néhány meccsükön. Rendkívül szimpatikus, szerény társaság volt, lelkes kis szurkolói csoporttal. Lados Erik személyében pedig egy igazán tehetséges, nagy munkabírású, de keveset emlegetett fiataljuk van, megállná a helyét komolyabb helyen is, szerintem.
Remélem lesz egy kis lóvéjuk nyártól is, és jól szórakozhat majd a Promontor utca népe! 😀
“Hajrá Budafok, nyer a csapatunk!”😀

MAFCdrukker
Olvasó

Beszéltem Bebével, kapott ajánlatot a JKSE-től, de nem válaszolt rá. Ő azt mondta (írta), a MAFC-ban képzeli el a jövő évet is. Viszont Ryan nagyon valószínű, hogy távozik szerinte, úgyhogy kereshetünk új légióst.

A Budafok tényleg szimpatikus csapat, és egész jó nézőszámokat produkál ebben a szurkolói szempontból elég gyenge mezőnyben. Náluk is az UP a fő szurkolói bázis, hozzájuk csatlakoznak a tősgyökeres helyi kosárszeretők. Be kell vallanom, többen jöttek Fokról a Gabányiba, mint ahányan mi elmentünk a BMTE-csarnokba, de mind2 meccsen elsöprő hazai fölény volt a lelátón. A Hepp Kupára utazó táboruk is rendben van létszámra.

gulyasszabolcs00
Olvasó

Érdekes lett volna, ha azt írja, hogy : persze megyek, minél messzebbre! 😁 Ne légy naiv! Az uborkaszezon még hosszú, a menedzserek pedig dolgoznak. 🙂 Remélem bölcsen dönt.

MAFCdrukker
Olvasó

Le a kalappal a Budafok előtt! Egyértelműen ők voltak a legkomolyabb riválisaink a fővároson belül, otthon meg is fogtak minket. Aztán a Gabányiban jött a revans… jó lenne, ha még 4-5 ilyen budapesti csapat lenne, ha a Honvéd, a Vasas, a TF, az MTK is ennyire élmezőnyben lenne. Ha már nincs stabil A-s csapatunk, uraljuk a B-csoportot, és akkor előbb-utóbb lesz. Hajrá Budapest, hajrá MAFC!

HIRDETÉS


Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Legfrissebb

Hirdetés

Hírek

Hirdetés

Facebook